A Kolozsvári Táblabíróság újratárgyalásra visszaküldte az első fokon eljáró Kolozs megyei Törvényszéknek a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák dossziéját - közölte az MTI-vel a táblabíróság szóvivője.

A jelenlegi romániai jogászgeneráció azzal a tudattal nőtt fel, hogy a hivatalos nyelv szent. A kolozsvári táblapert képviselő ügyvéd szerint döntően ez a meggyőződés – és nem valamiféle nagyromán összeesküvés – befolyásolja a bírókat a nyelvi jogok kapcsán indított perekben.

A világon elsőként magyar kutatók bizonyították be, hogy a kutyák agyának nemcsak az számít, mit mondunk, de az is, hogy hogyan.

Másfél évtizedes hiányos törvényalkalmazás és pereskedés után politikai alkuk vezethetnek el a magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezéséhez az erdélyi településeken.

Ami a Fidesz-hívők számára szent és megkérdőjelezhetetlen beszéd, az az objektív szemlélőnek inkább fura repetitív sámánének. Vajon mi a titka a fideszes szómágiának, amely sok éve hatásosan bűvöli a tömegeket? Mit mond erről a nyelvész, a szociológus, a kampányszakértő és az író?

Csaknem száz érvényes pályamunka érkezett a Rákóczi Szövetség Az érthető Dél-Szlovákiáért címmel meghirdetett felhívására, a szervezet mindegyiket támogatja – közölte a szövetség az MTI-vel.

A törökök kerékalát esznek, a siheder nyikorogna, Szentmihályon presszó lesz és persze: bikicsunáj – a Tiszán innen és a Dunántúl sokat próbált népének legmegejtőbb vers- és dalszöveg-félreértelmezéseit szedtük színes bokrétába az év végére. Gyűjtésünk fő tanulsága: az elhallott szó többnyire sokkal szórakoztatóbb, mint az eredeti.

Elfogadta a román képviselőház kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett törvénytervezetet, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át.

Bár a közösségi intézményekben sok szakértő dolgozik azon, hogy „közelebb vigyék az EU-t a polgárokhoz”, se szeri, se száma a Brüsszelben született suta vagy félrevezető elnevezéseknek, megfogalmazásoknak. Az euroblabla a kommunikációs Schengen-zóna: nem ismer határokat.

A közérthető hivatali nyelvért küzd Gergely Vera, aki a Világos beszéd blogon indított harcot a bikkfanyelv ellen. A kérdés régóta izgatja, mert már egészen fiatal korában idegesítette, amikor az önkormányzat háromoldalas leveléből a lényeg másfél mondatban összefoglalható lett volna.

Megismétlik a Nagyvárad és Váradszentmárton község összeolvadásáról szóló népszavazást – döntötte el szombati rendkívüli ülésén a nagyváradi képviselő-testület.

Honti László akadémikus a Magyar Tudomány című folyóirat februári számában három középiskolai tankönyvet vizsgált abból a szempontból, hogy azok miként érvényesítik a tudomány mai álláspontját a magyar nép és nyelv legkorábbi történetének kifejtésében. Fodor István – akinek első őstörténeti könyve több mint négy évtizede látott napvilágot – őstörténeti szempontból elemezte a könyveket, és hasonlóan lesújtó következtetésekre jutott.

Visszafordíthatatlan folyamatnak tartja a csángók elrománosodását a gyulafehérvári római katolikus érsek. Jakubinyi György a Kolozsváron szerkesztett Krónikának adott interjúban beszélt a kérdésről.

A Népszabadság hosszas vívódás után kiírta, a bulvárlapok közül a Blikk kipontozta a szót, amelyet a médiatulajdonos vállalkozó használt kollégiumi társa, a jelenlegi miniszterelnök jellemzésére pénteken. A nyomtatott szövegek és a trágárság viszonya kezdetektől ellentmondásos volt.

Hosszas eljárás után a pozsonyi rendőrség száz eurós pénzbírságot szabott ki Dárius Rusnákra, Ivan Gasparovic elnöki hivatala volt kommunikációs igazgatójára, aki még tavasszal trágár szavakkal szidott két nőt azért, mert magyarul beszéltek.

Az anyanyelvhasználat jogáért küzdő Kovács Lehel István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa ellen irányuló megfélemlítési akciókról közölt cikket keddi számában a Krónika című erdélyi magyar napilap.

A bajor konzervatív CSU szerint tenni kell azért, hogy a bevándorlók családi körben is németül beszéljenek. A hét végén nyilvánosságra került javaslatot a német politika számos szereplője bírálta, köztük a testvérpárt, a CDU főtitkára.

Minél fejlettebb egy ország, annál gyorsabban kihalhatnak az adott területen élő kisebbségek nyelvei – erre a meglepő következtetésre jutottak a Proceedings of the Royal Society folyóiratban publikáló kutatók. Vizsgálataik szerint Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában élő kisebbségi nyelvek vannak a legnagyobb veszélyben.