A világon beszélt nyelvek kihalásának üteme ijesztő, ha nem teszünk valamit, menthetetlenül eltűnnek – a Cambridge Egyetem kutatójának, Tatsuya Amano-nak szavait a BBC idézte. Nem egy-két nyelvről van szó, minden negyediket az eltűnés veszélye fenyegeti. Ez senkit sem lep meg, hiszen évek óta ilyen adat kering a szakirodalomban, az viszont nagyon is új szempont, hogy a nyelvkihalás annál nagyobb ütemű, minél fejlettebb gazdaságilag az adott régió.

A szerzők egyik példája az Alaszka keleti részén (egyre kevesebbek által) beszélt felső-tanana nyelv, amit napjainkban mindössze 25 ember ért meg. Néhány évtizeden belül garantáltan eltűnik ez a nyelv. Még rosszabb helyzetben van az Ume folyó mentén beszélt egyik számi nyelvjárás (Svédország és Norvégia az érintett), amit legfeljebb ha tízen értenek. Hasonlós sorsra jut a franciaországi Auvergne-ban beszélt nyelv. Amano szerint egyértelműen kimutatható, hogy a gazdaság fejlődése az adott államnyelv térhódítását hozza el a politikában és az oktatásban. Az emberek vagy elfogadják a nyelvi dominanciát, vagy azt kockáztatják, hogy politikai és gazdasági értelemben is versenyképtelenek lesznek.

De nem csak a fejlettek, hanem a dinamikusan fejlődő országok kevesek által beszélt nyelvei sem számolhatnak biztató jövőképpel – a britek a Himalája térségében és a trópusokon is több kihalásra ítélt nyelvet találtak. Amano szerint nem egy irányú utcáról van szó. Ha a nagypolitika fontosnak tartja az adott ország nyelveinek megőrzését, akkor van remény a fennmaradásra – erre jó példa az Egyesült Királyság, ahol a walesi nyelvet sikerült megmenteni a kihalástól.