Az RMDSZ Kolozs megye 21 településén és a megyei tanácsban alkot többséget a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A két alakulat megállapodása szerint ezeken a településeken határozatot fogadnak el a magyar, román és német nyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről – ott is, ahol a kisebbségek aránya a törvényben megkövetelt 20 százalék alatt van. Tíz olyan községet és várost számoltunk össze, amelyre az alku vonatkozhat, közülük a legfontosabb Kolozsvár.
– Tiszta röhej, hogy a multikulti diskurzus állandóan jelen van a közbeszédben, és egy kétnyelvű helységnévtábla mégis probléma – háborog Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A liberálisokkal kötött megállapodásról nyilatkozva lapunknak elismerte: nincs jogi garancia, hogy az egyezséget végre is hajtják, de biztató jelnek tekinti, hogy egy román párt most először írásban kötelezte el magát a szerinte indokolatlanul népszerűtlennek tartott intézkedés mellett. Az alku újdonságnak számít az erdélyi kisebbségi politizálásban, hiszen a szövetség korábban többnyire országos szintű, elvi megállapodásokra alapozta az érdekvédelmet. Elsősorban erre emlékeztette az RMDSZ-t a Civil Elkötelezettség Mozgalom, amikor a szövetség szokatlan lépését bírálta. A nyelvi jogok terén „leghangosabbnak" számító szervezet ugyanakkor kifogásolta, hogy a megállapodás nem tartalmaz határidőket, illetve azt sem értik, hogy „miért kell politikai alkuk tárgyává tenni" törvényben szabályozott jogokat. Csoma erről azt mondta: határidőt nem szögeztek le, nem akarták, hogy a partnereik úgy érezzék, hogy már az együttműködés elején nyomást gyakorolnak rájuk.
 |
| Szőcs Sándor a bíróságon próbálja elérni, hogy kikerüljön a „Kolozsvár" tábla az utak mellé |
Szőcs Sándor kolozsvári ügyvéd két éve bíróságon próbálja elérni annak a 2002-ben született önkormányzati határozatnak az alkalmazását, amelyet a kolozsvári képviselők a magyar nyelvű helységnévtábla kihelyezéséről hoztak, majd „elfelejtettek" gyakorlatba ültetni. – Egy jogállamban fel sem merülhetne, hogy egy ilyen határozatot lehet nem alkalmazni is – kommentálta a helyzetet a jogász. Kérdésünkre elmondta: attól tart, hogy megismétlődik a 2002-es eset, ezért az önkormányzat döntésétől függetlenül folytatja a pert. A következő tárgyalás szeptember 5-én lesz.
Ha a PNL beváltja is az ígéretét, az önkormányzati határozat elfogadása sem garancia semmire, hiszen közigazgatási bíróságon érvényteleníthető. És amint Kelemen Hunor szövetségi elnök megfogalmazta: ahol az RMDSZ a szociáldemokratákkal kötött szövetséget, ott a liberálisok haragszanak rá, ahol pedig a liberálisokkal alkotott koalíciót, ott a szociáldemokraták néznek rá görbén. Per esetén a bíróság döntése – egységes jog-gyakorlat híján – kiszámíthatatlan. Például a Kolozsvárhoz közeli Aranyosgyéresen korábban már kihelyezték a magyar helységnévtáblát – bár a közösség számaránya nem éri el a törvényben megkövetelt 20 százalékot –, viszont a bíróság eltávolíttatta a feliratot.
