Inkább románok lesznek a csángók
Visszafordíthatatlan folyamatnak tartja a csángók elrománosodását a gyulafehérvári római katolikus érsek. Jakubinyi György a Kolozsváron szerkesztett Krónikának adott interjúban beszélt a kérdésről.
A folyamat mértékét illusztrálandó megemlítette, hogy a dél-erdélyi bányavidékre költözött csángók is román misét követeltek. – Otthon, a családban csángó magyarul beszéltek, de az irodalmi magyar nyelvet nem értették. Számukra az egyházi nyelv továbbra is a román maradt – magyarázta a jelenséget az interjúban az érsek hozzátéve, hogy a gyulafehérvári egyházmegyében jelenleg mintegy tízezer római katolikusnak szolgáltatnak román nyelvű misét. Az egyházmegyében a katolikus hívők száma 400 ezerre tehető.
|
| Fotó: Kovalovszky Dániel / Népszabadság |
Ezek után érthető, hogy a csángóföldi magyar misézést célzó kezdeményezések rendre elbuknak. A gyulafehérvári egyházmegye több papja a saját szakállára elment magyar misét tartani csángó faluba, de a többség által mozgósított helyi pap a rendőrrel karöltve eltávolította. – A szentmise nem arra való, hogy nemzetiségi kérdésben fegyverként használjuk – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Jakubinyi.
A négy erdélyi (gyulafehérvári, nagyváradi, temesvári, szatmári) egyházmegyéből 25 csángó származású pap kérvényezte a jászvásári római katolikus püspöknél a magyar mise bevezetését csángó magyar falvakban. Petru Gerghel válasza az volt, hogy az aláírásgyűjtők nem moldvai papok, csak ott születtek. Amikor a csángó magyar szövetség kérte ugyanezt, a válasz az volt, hogy a hívek nem igénylik, nem kérvényezik a magyar misét. – A moldvai papok közül senki nem mer kiállni a magyar mise mellett – hangsúlyozta.
|
| Fotó: Kovalovszky Dániel / Népszabadság |
A kérdésre, hogy tehet-e valamit a gyulafehérvári egyházmegye, Jakubinyi rámutatott: a római katolikus egyház belső szervezése nem teszi lehetővé, hogy a püspökök beleszóljanak egymás ügyeibe. Majd utalt arra, hogy a Vatikánban nem túl erős a magyar lobbi, a Szentszék ugyanis utasította a csángókérdésben – II. János Pál 1991-es magyarországi látogatásakor – felszólalt nunciusát, hogy csak magyarországi ügyekkel foglalkozzon, a romániai ügyek nem tartoznak hozzá.
|
| Fotó: Kovalovszky Dániel / Népszabadság |
– Azt szokták mondani, hogy a tizenkettedik óra előtt vagyunk – válaszolta a gyulafehérvári érsek a csángók asszimilációjának fokát firtató kérdésre. – Én azt mondom, már rég meghaladtuk az egy órát is... Ez a folyamat visszafordíthatatlan. A csángó elsősorban római katolikus, de nemzeti tudata nincs. Első lelki élményeik, az elsőáldozás, az első szentgyónás, a bérmálás, a vasárnapi szentmisék mind románul rögzültek. Ezt a kívülállók nehezen értik meg.
