"Ha Laskóra utazom, azt mondom, hazamegyek, de ha onnan visszaindulok Pécsre, akkor is azt mondom". Fór Teodórának két hazája van, a következő években dől majd el, melyikben marad. A 24 éves lány a 90 százalékban magyarok lakta horvátországi faluból, Laskóról került a Pécsi Tudományegyetem angol szakára. A nálunk tanuló, határon túli magyarok gyakran új hazát keresnek maguknak diplomázás után.

A választójogi és az igazságszolgáltatási reformról tanácskozik a hét végén a Fidesz vezérkara. Az már szinte biztos, hogy a következő parlament 200 fős lesz (noha a „húsvéti” alkotmányban ezt nem rögzítették), változatlanul vegyes, valószínűleg egyfordulós választási rendszerrel.

A himnuszt betiltani gyalázat. Bármely országét bármely országban. Ellenben helyes a magyar himnuszt kitiltani a beregszászi járási tanácsból, hiába háborognak nemzettársaink. Ez a két megállapítás azért lehet egyszerre igaz, mert az állam és a társadalom két különböző dolog.

Jövő januártól a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli magyar egyetemisták is igényelhetnék a diákhitelt, amelynek az összegét egyébként a Diákhitel Központ vezetője szerint húsz százalékkal kellene megemelni.

Telefon Székelyföldről: „megindult a gőzhenger”. Elsőre azt hiszem, a brüsszeli irodáról van szó. De nem. Arról, hogy az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben többségi részesedést szerzett a „Határok nélkül a Magyar Sajtóért” nevű magyarországi alapítvány. A kft. birtokában van már négy napilap és egy internetes hírportál.

A határon túli magyarok csapdába kerültek. 2010 tavaszán, a jobboldali, kétharmados többséggel megválasztott nemzeti politikusnak, Orbán Viktornak megadatott a történelmi lehetőség, hogy ne csak kiegyezésre, hanem megbékéléshez is jusson valamelyik vagy akár mindegyik határos nemzettel.

Vitán felül áll: az egyszerűsített honosítás a határon túli magyarok számára erkölcsi jóvátétel a 2004. decemberi népszavazás után. Ezt sokan mondták is az állampolgársági kérelem benyújtásakor vagy az eskü letételekor. Mégis úgy tűnik, az első körben főleg azok igényelik a magyar állampolgárságot, akik számára ez haszonnal jár.

Az MSZP „rémes jeleket” lát, az LMP előállt a koncepcióval - a választójogi reformról vitatkozott ugyanis a parlament illetékes albizottsága. Pontosabban csak látszat szerint illetékes, hiszen számos jel utal arra, hogy a valódi törvénykezési folyamat nem a parlamenti keretek között zajlik majd.

A szlovákiai magyaroknak az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) óriásplakátjaival kell szembenézniük, melyeken ez áll: „Ne legyünk idegenek a saját országunkban!”

Jövő év végéig szóló koalíciós megállapodást kötött. Ez volt Kelemen Hunor első hivatalos aktusa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első embereként. Noha a ceremónia két nappal megválasztása utánra esett, szó sincs ölbe hullott ajándékról, hiszen az új elnök régóta tagja az RMDSZ csúcsvezetésének. Igaz, ehhez - és a várakozásokhoz - képest sok változtatást sejtet a vele készített interjúnkban.

Ilyen „nyalást” is ritkán lehet látni. Különösen, hogy egy nagyon kicsi párt a kedvezményezettje.

Tizennyolc év az RMDSZ élén, két miniszterelnök-helyettesi mandátum, törvény a kisebbségi nyelvhasználatról és a magyar anyanyelvi oktatásról – Markó Béla a vele készített interjúnkban olyan ember benyomását kelti, aki derűvel áll fel a pártelnöki székből. Az RMDSZ nélkül kormány ma nemigen képzelhető el Romániában, hátországnak ott a kert és a szépirodalom, Székelyföld területi autonómiája pedig, ha nem is a láthatáron, de azon túl nem messze már felsejlik valahol. A politikusnak szinte csak a jól menő magyarországi megosztottságexport szúrja a szemét. Az viszont nagyon.

Hivatalos álláspontot még nem alakítottak ki a határon túli magyar állampolgárok választójogáról, de a Fideszben már forog néhány verzió. Ezek vihart is kavarhatnak, mert úgy tűnik, hogy az érintettek nem feltétlenül kapnának általános választójogot. Gulyás Gergely képviselő például az elképzelések közt említette lapunknak a „fél szavazati jogot”, illetve a határon túliak listáját is.

Ahogy a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve, úgy hátsó szándékoktól sem mentes kerülőkkel viszont a mennyországhoz lehet közelíteni?

A kettős állampolgárság tényleges tartalmát a Fidesz jó ideg lebegtette, és erről a kormány még akkor sem foglalt állást, amikor tavaly ősszel az egyik fideszes politikus felvetette: kapjanak a határon túliak választójogot. Tegnap viszont Kövér László házelnök tiszta vizet öntött a pohárba: a magyar útlevélhez szavazati jog is társul majd.

Kövér László szerint a törvényhozás többségének szándéka a választójogi törvény várható módosítása során arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.

Pedig milyen jó lett volna egy hónapig csak csendben örülni. Örvendeni annak, hogy bár jobbára csak gesztusértéke van, s leginkább az érzelmekre hat, de mégis magyar állampolgár lehet az, akit a történelem megfosztott ettől az egyszerű, ám mégis bonyolult hovatartozástól. Identitásának egyik alapvető részétől.

A határon túli magyar sajtó meghatározó jelentőségű lapjai estek el a Szülőföld Alap legutóbbi támogatási pénzeitől, mert a források túlnyomó részét Fidesz-közeli kiadványok kapták.A nemzetpolitikai államtitkárság tagadja a részrehajló pénzosztást.

Lényegében tűzszünet omlott össze az erdélyi magyar politikában a hét végén – azzal ugyanis, hogy Tőkés László saját párt szervezésére szánta el magát, valójában egy amúgy sem túl mélyre elásott csatabárdot kapott elő.

Kik kerülhetnek be a nemzeti regiszterbe, és milyen kritériumok alapján? – e kérdésekre még nem kaptak választ a határon túli szervezetek. Ahogy arra sem, milyen szerepük lehet az Orbán-kormány által tervezett összmagyar lajstrom összeállításánál. A határon túli magyar sajtó találgat, szerintük a Híd-Mostnak a MÁÉRT-ról való kizárása nyújt némi eligazítást.