A magyarnak tízszerese az egészségügyi határérték az ázsiai országban, mégis rendre túllépik.

Az egészségügyi határérték hétszeresének megfelelő porkoncentrációt mértek a kínai fővárosban.

Egyértelmű összefüggést mutatott ki a WHO friss jelentése a hosszú távú szállópor-szennyezés (PM 2,5), illetve az érelmeszesedés, bizonyos szülési rendellenességek és gyermekkori légúti megbetegedések kialakulása között. A dokumentumban szereplő szennyezőanyag Magyarországon – európai összehasonlításban is – kiemelkedő mértékben károsítja a környezetet és a lakosság egészségét.

Putnok, Tatabánya és Székesfehérvár levegője veszélyes a szálló por magas koncentrációja miatt – közölte az Országos Környezet-egészségügyi Intézet.

Hidegben fűteni kell, meg az étkek megfőzéséhez is tűzre van szükség. Van, ahol a szűkölködők az erdőkből hordják-lopják a tüzelőt, és akadnak helyek, ahol annyira közel, alig egy-két méterre a felszín alatt találhatók kiváló kőszenek, hogy egyszerű eszközökkel ki lehet ásni onnan a remek tüzelőanyagot. Ha ezek a lelőhelyek ráadásul kevésbé civilizált, a hatóságoktól távol eső térségekben találhatók, a hozzá nem értő kitermelés környezeti károkhoz, sőt katasztrófákhoz vezethet.

Áttörés ugyan nem következett be a durbani nemzetközi klímacsúcson, ám a legrosszabbat, vagyis a kiotói folyamat (a széndioxid-kibocsátás programozott csökkentését előíró megállapodások, illetve a hasonló célt szolgáló ún. kiotói mechanizmusok rendszere) teljes megfeneklését sikerült elkerülni. Helyzetértékelés.

A szálló por koncentrációja a borsodi megyeszékhelyen két automatikus mérőállomás adatai szerint hétfőn és kedden meghaladta a riasztási küszöbértéket.

Az országban már csak a Borsod megyei Putnokon veszélyes a szálló por miatt a levegő minősége az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) adatai szerint, de négy dunántúli és öt északkeleti településen még egészségtelen szintet mutatnak a műszerek.

Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban megszavazta azoknak az új uniós szabályoknak a bevezetését, amelyeknek köszönhetően a tagállamok a jövőben a nehéz gépjárművektől nemcsak az infrastruktúra igénybevételéért szedhetnek díjat - miként az ma is lehetséges -, hanem az okozott levegő- és zajszennyezés költségeit is megfizettethetik velük.

„Ugyanúgy nem tiltjuk ki az autókat a városközpontból, mint ahogy nem lesz négyszögletes banánunk sem” – dühöngött a legújabb brüsszeli ötleten Norman Baker brit közlekedési miniszter. Azt javasolta ugyanis az Európai Bizottság, hogy 2050-re száműzzenek minden benzines és dízelautót a vén kontinens nagyvárosaiból.

Noha több mint ezer elavult és környezetszennyező BKV-busz rója Budapest utcáit, a főváros elsőként a városnéző buszok esetében készül környezetvédelmi szigorításra. Az összesen körülbelül harminc városnéző buszt üzemeltető kisvállalkozásokra sokmilliós beruházás vár, akár egy éven belül.

Vasárnaptól egy jogszabály-változtatás nyomán hat százalékra nőtt a hazai üzemanyag-forgalomban a növényi eredetű energiahordozók aránya, 2020-ig pedig el kell érni a tízszázalékos részesedést. A bioüzemanyagok karrierje tehát látszólag sínen van – miközben egyre több a tudományos kétely azzal kapcsolatban, hogy valóban ez az út vezet-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

November elején Magyarország több pontján (így Budapesten is) jelentősen meghaladta a légszennyezettség az egészségügyi határértéket, szmogriadóra azonban nem került sor.

Az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának radikális csökkentése az egyetlen lehetőség az egyre gyorsuló éghajlatváltozás lassítására, esetleg mérséklésére. Be is épült az Európai Unió távlati éghajlat-változási stratégiájába célkitűzés az ühg-kibocsátás 60 százalékos csökkentése 2050-ig.

Az ipari forradalom kezdete óta mintegy 30 százalékkal nőtt bolygónk légkörének szén-dioxid-tartalma. Nem lehetne valahogy megszabadulni ettől a rengeteg „feleslegtől”, amit a fosszilis energiahordozók, a szén, az olaj, a gáz elégetésével napról napra a légkörbe eregetünk? Dehogynem – javasolják egyes kutatók – ha már a kibocsátással nem tudunk leállni, küldjük le a gázt a föld alá!

A légszennyező ipari létesítmények a legritkább esetben szolgáltatnak pontos adatokat a környék lakosságának a szennyezőanyag-kibocsátás következményeiről. Egy alapítvány most olyan online kalkulátort készített, amellyel egyszerűen kiszámolható, mit küld a levegőbe a közelünkben álló gyár, erőmű vagy hulladékégető, és a szennyezés milyen egészségügyi, illetve gazdasági hatásokkal jár.

Budapest nyerte el az Európai Unió mobilitási hetének tavalyi fődíját, miután egy független szakértőkből álló bírálóbizottság szerint a magyar főváros tett a legtöbbet azért, hogy a lakosság figyelmét a közlekedés légszennyező hatására és a környezetkímélő közlekedési alternatívákra irányítsa.

Valószínűleg a szabálysértési törvény módosításával találnak megoldást arra, hogy miként szankcionálják a szmogriadó szabályai ellen vétő autósokat. A bírságolásra a rendőröket is felhatalmaznák.

Budapesten vasárnap 11 órától - a szmogriadó rendelkezései alapján - a páratlan napokon csak a páratlan rendszámú járművek, a naptár szerinti páros napokon pedig a páros és a 0-ra végződő rendszámúak közlekedhetnek. Ennek betartását a BRFK ellenőrzi, ám szankcionálásra nincs mód. A BKV bejelentette: sűríti járatait. Vasárnap délutánra összehívták a Fővárosi Védelmi Bizottság ülését. A MÁV-nál azt mondták, megteszik a megfelelő lépéseket. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérte a minisztériumokat és az állami hivatalokat, hogy szigorúan tartsák be a szmogriadó előírásait - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő.

Budapesten arra kérik az autósokat, hogy a szálló por miatt fenyegetően közelgő szmogriadó elkerülése érdekében ne üljenek autóba. Az ÁNTSZ azt tanácsolja, hogy a gyerekek, idősek és az asztmások nem menjenek a szabadba. A vidéki nagyvárosokban sem jobb a helyzet.