Ébresztőt kiált a Hídember, mint lagymatag focimeccsen a nekikeseredett B-közép.

Azonnali hatállyal visszavonta a budapesti Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója, Harsányi László megbízását az újonnan bejegyzett közalapítványi kuratórium csütörtöki, első ülésén.

A közelmúltban egy nyíregyházi tanácskozáson elhangzott végre a régen várt bejelentés: lesz folytatása a norvég alap (hivatalos nevén Norvég Finanszírozási Mechanizmus) támogatásainak. A tárgyalások már folynak a norvég és a magyar kormány között, a körvonalazódó új szisztémában várhatóan a környezetvédelmi, egészségügyi, oktatási és – valószínűleg – kulturális fejlesztések is forráshoz jutnak.

Nem tartja elfogadhatónak az állami filmtámogatás új modelljét a Magyar Filmművészek Szövetségének (MFSZ) Választmánya – olvasható a testület nyilatkozatában.

Közel harmincöt éve kutatja azt, aminek anno még neve sem volt: akkoriban kulturális ráfordításoknak titulálták, később művelődés-gazdaságtanként emlegették, de lényege mindig is a kultúra támogatásának lehetőségeiről szólt. Kuti Éva közgazdászt, főiskolai tanárt – egyik tanulmányának címadó gondolatáról – a költségvetés mostohagyermekeiről, a művészetek és a közművelődés költségvetési kapcsolatairól kérdeztük.

A kormány döntött arról, hogy kezdeményezi a Magyar Kultúra Alapítvány megszüntetését; a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat szerint a határon túli magyar és a hazai szellemi élet képviselői közötti kapcsolatok szervezését is ellátó alapítvány feladatait a jövőben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. látja el.

A hónapok óta álló magyar filmipar megmentésére vonatkozó, nagy érdeklődéssel várt elképzeléseit ismertette Andrew G. Vajna kormánybiztos. A lényeg: megalakul a Filmalap közhasznú társaság, és egy teljhatalmú, öttagú szakmai zsűri kezébe kerül minden döntés.

Talán már a nyár elején a parlament elé kerülhet az előadóművészeti törvény módosítása - mondta az MTI-nek Márta István, az Új Színház igazgatója, a Fővárosi Színigazgatók Egyesületének alelnöke, aki szerint a javaslat a minőséget szeretné majd az előtérbe helyezni az állami támogatások megállapításánál.

A terézvárosi önkormányzati többség tegnap minden észérv dacára úgy döntött, hogy mégis kitúrja a Tűzraktér üzemeltetőit az intézményből. A Fidesz-nek semmi se drága, ha céljairól van szó - állítja az LMP.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) körül kialakult helyzet miatt lemondott Dobszay László zenetörténész a szervezet elnöki, illetve Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész ügyvezető elnöki tisztéről. Lapunkhoz érkezett szűkszavú közleményükben az elnök mindössze arra hivatkozik, hogy „kénytelen” távozni. Az ügyvezető elnök viszont megjegyzi, lemondásának oka részben „tiltakozás a Széchenyi Akadémiát ért méltatlanság ellen”, részben pedig azt jelzi a gesztus, hogy úgy érzi: nem tudta kellő súllyal érvényesíteni a SZIMA érdekeit.

Két éve hallani, hogy nem pályázik újra igazgatói posztra Csizmadia Tibor, noha az egyik legértékesebb műhelyként tartják számon az általa vezetett egri Gárdonyi Géza Színházat. A rendező azt mondja, ezen már a második direktori ciklus előtt, azaz öt éve is elgondolkodott, mielőtt beadta volna a derekát. „Kisebb időegységekben gondolkodom, ezért nem is fontolgattam, hogy most újra pályázzak-e" – mondja.

A munkaidő 80-90 százaléka arra megy el a minisztériumban, hogy nyugtassák az intézményvezetőket, akik a kínzó pénzhiány miatt mennek be panaszkodni. Erről beszélt nemrégiben a kulturális államtitkár, és hozzáfűzte: fő feladatuknak most azt tekintik, hogy átmentsék a magyar kultúrát a következő esztendőre.

Németországban a magyar médiatörvény decemberi elfogadása óta viszonylag élénk érdeklődés kísér mindent, ami a „magyar” és a „cenzúra” szó bármilyen összefüggését érintheti jelen vagy jövő időben. Nincs ez másként a magyar film esetében sem.

Helyzet van: a VI. kerületi önkormányzat ukáza szerint március 31-ével a Tűzraktér működtetőinek ki kell üríteniük a Hegedű utcai egykori iskolaépületet. Ha csak raktárként funkcionálna a hely, nem lenne semmi gond, a város közepén tényleg ne legyen lerakat. Csakhogy a Tűzraktér több mint 374 művésznek ad otthont.

A József Attila Színház a szokásosnál korábban kapta meg a március 27-i színházi világnapra szóló üzenetet. Az volt benne, hogy oszlassák fel a társulatot. Egy színház ünnepélyes megszüntetése még a kultúra szisztematikus leépítése idején is meglepő.

Bozsik Yvette Társulatának és a Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balettnek adna állandó fedelet a Trafóban Szőcs Géza, miközben a kortárs művészetek háza megtartaná befogadó funkcióját - jelentette ki képviselői kérdésre az államtitkár hétfőn a parlamentben. „A két alkotó neve együtt meglepetés, bár efféle információk már keringtek" - kommentálta a hírt Ausztráliából Szabó György, a Trafó igazgatója, aki szerint ez az elképzelés nem szakszerű.

Művészet a cenzúra légkörében címmel jelentetett meg terjedelmes cikket a Die Zeit. "Magyarország nacionalista kormánya eltűri a zsidók és a homoszexuálisok elleni uszítást és sanyargatja a kulturális életet."

Elállt a József Attila Színház épületére vonatkozó hasznosítási pályázat kiírásának szándékától a főváros vezetése, és a teátrum a jövőben is társulatos színházként működhet tovább. Ezt a hírt Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a nyilvánosság előtt is megerősítette. A színház vezetésére igazgatói pályázatot írnak ki – tudatta Méhes László színigazgató.

Megnyugtató, hogy a József Attila Színházból nem használt ruha kereskedés lesz, százforintos bolt vagy szemfelszedő-főhadiszállás, lacikonyha. Hanem színház marad. A fővárosi önkormányzat legalábbis ezt ígéri, amikor azt mondja, a márciusban kiírandó hasznosítási pályázat után is megőrzi profilját az intézmény. Ha ez a pályázat eredménytelen lenne, úgy igazgatói pályázat következnék.

„Magyarországon kettős értelmű kettős beszéd zajlik, kettős erkölcs, kettős mérce... én igyekszem semleges lenni. Érték- s minőségelvűvé kell tenni a kultúrát... Én a virágozzék száz virág elvét vallom.