Alkalmatlanabb pillanatban nehezen lehetne globális klímacsúcsot tartani, mint most: a világ az újrainduló gazdasági válsággal van elfoglalva, a klímavédelmi intézkedések pedig eleinte csak vinnék a (most éppen máshol is hiánycikknek számító) pénzt.

Általánosságban kijelenthető, hogy nem az életkor növekedése járul hozzá számottevően a világ túlnépesedéséhez, hanem inkább a szegény, fejlődő országok problémái, amelyeken globális összefogással kellene segíteni – hangsúlyozta lapunknak a Magyar Primer Prevenciós Egyesület tanácskozásán Elizabeth Blackburn, az öregedés folyamatait kutató Nobel-díjas ausztrál tudós.

Egy független kutatócsoport is megerősítette a globális felmelegedés tényét, remélve, hogy a nyers eredmények nyilvánosságra hozatalával a klímaszkeptikusokat is sikerül meggyőzni az adatok érvényességéről.

A klímaváltozás nem valami messzi és elvont folyamat, ami egy idő múlva elnyeli Hollandiát. A jeleit itt is láthatjuk Magyarországon.

Hogy sokan nem hisznek a globális felmelegedésben, jól ismert. Az azonban meglepőnek tűnhet, hogy a tévében naponta fellépő időjósok mondjanak hasonlókat.

A jégolvadás, illetve általában a klímaváltozás tempója legutóbb az IPPC-jelentés kapcsán került a viták kereszttüzébe (tavaly ilyenkor állt elő a kormányközi szervezet az

A hatalmas királyrákok az Antarktisz környéki vizekben eddig csupán nagy mélységekben fordultak elő, a hőmérséklet ugyanis a sekélyebb, jeges vizekben túl alacsony volt számukra. Az óceán (évtizedenként kb. egytized fokos) melegedésével azonban megjelentek a déli kontinens talapzatán is, ami beláthatatlan következményekkel járhat az ottani ökoszisztémára.

A világóceán melegedése miatt hatalmas tengerrész nyílt meg Alaszka és Grönland nyugati partja között, ez pedig a tengeri állatfajok olyan méretű vándorlását indította el, amely megbontja a sérülékeny tengeri élelemláncot.

Egy évtizede tervezgetik, öt éve politikai döntés is született róla, megvalósítani viszont csak most kezdik – Szenegálban az első 15 kilométeres szakasz „építésével” hamarosan megkezdődhet a Szahara feltartóztatására kitalált növénysáv, a Zöld fal kialakítása. A hosszú távon akár az éghajlat befolyásolására is alkalmas projekt sikerét most elsősorban az időjárás veszélyezteti.

Az elmúlt 130 során sokkal nagyobb mértékben nőtt a tengerek vízszintje, mint bármikor az utóbbi kétezer évben - állapította meg egy német kutatócsoport Észak-Amerikában végzett méréseik alapján. Méréseik érvényességét azonban más tudóskollégák vitatják.

Egy új műholdas műszer segítségével egy népes nemzetközi kutatócsapatnak első ízben sikerült számszerűleg igazolnia a vízgőz hatását az üvegházhatásra.

Harmincöt futballpályányi területet irtanak ki percenként a Földön - olvasható le a szerdán a berlini főpályaudvaron kihelyezett nagy "erdőveszteség-számlálóról".

A elmúlt év volt az eddigi mérések alapján a legmelegebb az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) adatai szerint.

Évek óta azzal riogatnak egyes tudósok, hogy a globális klímaváltozással párhuzamosan a Golf-áramlat lassul, ami újabb jégkorszakot hozhat Európára. Ez a lassulás nem mutatható ki, ráadásul egy svájci–kanadai kutatás szerint a Golfáramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén jócskán felerősödött 1970 óta. Természetesen ezt isa globális felmelegedéssel magyarázzák.

A klímaváltozás legelső vesztesei alighanem a jegesmedvék, hiszen a Jeges-tengeren minden talpalatnyi jég eltűnése az ő életterüket szűkíti. Egyes jóslatok szerint 2050-re az Északi-sarkot körülvevő tengeren már alig lesz jég. Egy friss kutatás azonban megtalálta azt a vidéket, ahová menekülhetnek. Ezzel nagyjából egy időben amerikai kutatók egy csoportja szerint korántsem biztos a jégtakaró végzetes sebességű zsugorodása.

Tisztelt Soros György úr! Mint a Cancúnban tárgyaló magyar delegáció vezetője örömmel láttam, hogy Ön is jelen volt és ismét hangsúlyozta a magántőke szerepének fontosságát a klímavédelmi programokban.

Télen csökken a hideg napok száma és a lehullott hó mennyisége, nyáron pedig a hőhullámok időtartamának növekedése várható az elkövetkezendő évtizedekben - ez a tendencia állapítható meg az Országos Meteorológiai Szolgálat regionális klímamodelljeinek előrejelzései alapján.

A cancúni klímakonferenciáról kiadott hivatalos közlemény nem takarhatja el azt a tényt, hogy a kiotói egyezményt, miután 2012-ben lejár, semmi sem követi majd. Több állam, köztük Japán, visszavonta a támogatását még az egyezmény érvényének meghosszabbítására irányuló törekvésektől is. Ez rossz hírnek tűnik, mert azt jelenti, hogy nem lesz ára a szén-dioxidnak, és piaci ár nélkül nehéz elképzelni, miként lehet hatékonyan megvalósítani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Ám a látszat csalhat.

Csaknem húsz éve folynak a nemzetközi politikai egyeztetések az éghajlatváltozás növekvő veszélye miatt. Még teljes egyetértésben döntöttek a világ államai 1992-ben arról a nemzetközi egyezményről, amely kimondta, hogy meg kell akadályozni a gyors éghajlatváltozás kialakulását, mert ahhoz sem az ökológiai rendszerek, sem a társadalmak nem tudnának hatékonyan alkalmazkodni.

A cancúni klímacsúcson született „megállapodás" legfőbb érdeme, hogy a felek nem borították egymásra az asztalt, és megegyeztek a további tárgyalások szükségességéről, illetve kereteiről. Ez azonban vajmi kevés egy olyan folyamat (a globális felmelegedés) esetében, amely a pesszimista forgatókönyvek szerint akár néhány éven belül túlnőhet az emberi eszközökkel még befolyásolható léptéken.