Levélbombát készített az a férfi, aki a múlt pénteken robbanást okozott egy koppenhágai szállodában, s a bombát valószínűleg egy dán újságnak szánta, amely a muzulmánok számára sértő, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat tett közzé.

Hónapokon keresztül két politikai karikatúra foglalkoztatta élénken a cseh, illetve a szlovákiai közvéleményt. Legújabb pedig a feljelentések nyomán megszületett bírósági ítéletek.

A rajzos blogok manapság igen nagy népszerűségnek örvendenek, de Merényi Dániel Napirajz nevű grafikus projektje még ebből a mezőnyből is kiemelkedik. Kiemelkedik még a kiemelkedése módját illetően is: a sikertörténet természetesen a neten indult, betetőzését azonban mégsem a virtuális fronton elért eredményei jelentették – hanem három nagyon is konkrét, vaskos kötet. (Amelyből egyébként az első kettő mára gyakorlatilag beszerezhetetlenné vált.)

Életének 70. évében elhunyt Rózsahegyi György karikaturista, festőművész - tudatta az MTI-vel pénteken a művész családja.

Megtámadták Las Vilks svéd karikaturistát, aki 2007-ben felháborodást váltott ki a muzulmán világban egy Mohamedet kutyatesttel ábrázoló művével – közölte kedden az AP-vel az érintett.

Három svéd lap szerdán leközölte azt a karikatúrát, amely kutyatesttel ábrázolja Mohamed prófétát.

A Politiken című dán napilap bocsánatot kért amiatt, hogy 2008-ban egy másik újságban korábban megjelent Mohamed-karikatúra másodközlésével megsértette a muzulmán emberek érzéseit.

– Most már jól vagyok. Uraljuk a helyzetet, s a dán titkosszolgálat épp azon dolgozik, hogyan tudnának még jobban megvédeni. A támadást túléltem én is és az unokám is, ez a fontos. Ha lehet így mondani, a történet happy enddel végződött – mondta lapunknak búvóhelyéről Kurt Westergaard dán karikaturista. Westergaardot legutóbb egy baltát és kést lóbáló szomáliai bevándorló az otthonában akarta megölni az év elején, amiért 2005-ben a Jyllands-Posten dán napilap megbízásából Mohamed prófétát egy bombát formáló turbánnal rajzolta meg. Mikor a támadó betörte az ablakot, Westergaard megnyomta a vészcsengőt, hogy riassza a rendőrséget, de arra már nem volt ideje, hogy magához vegye a másik szobában üldögélő 5 éves unokáját.

Karikatúraháború robbant ki India és Ausztrália között, miután egy indiai lap Ku Klux Klan-csuklyában ábrázolt egy ausztrál rendőrt.

Az Aftenposten norvég napilap pénteki számában megjelentette az iszlám világban nagy felháborodást keltő Mohamed-karikatúrák néhány darabját.

Ül Krúdy Gyula egy füstös kocsmában, ahol épp meccset néznek a válogatott népek, és boldogan üvöltik egy-egy szabálytalanság után: adjál annak a genyónak! S persze tudjuk, tán még ez a legszelídebb biztatások egyike, és azt is, hogy Krúdy bölcsességét még a cifrábbak sem kezdenék ki. Ő ugyanis csak ennyit súg Németh Lászlónak: ide járok ízes szavakat tanulni. Mindez persze csak Sajdik Ferenc karikatúráján, a Petőfi Irodalmi Múzeum utazó tárlatát szállító busz oldalán látható. A citromsárga jármű egyik felén egy falut, a másikon egy várost népesítenek, laknak be az írók, viccelődnek, anekdotáznak, vagy épp bazsalyognak.

Közismert alakok, a múlt század hírességei, írók és költők elevenednek meg szellemes karikatúrákon a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A Humor a képzőművészetben című kiállításon különböző gúnyrajzokat, grafikákat és élclapokat tekinthet meg a nagyközönség május 15-tõl. Így megfér egymás mellett Szabó Lőrinc, Arthur Schopenhauer, Zámbó Jimmy, sőt E.T., a földönkívüli is.

Benne vagyunk! Öt éve az Európai Unióban címmel nyílt meg a XIII. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál szerdán a Magyar Kultúra Alapítvány (MKA) budai várbeli székházában. A kiállítás a főváros után több hazai és külföldi városba is ellátogat majd.

Áll az ember Sajdik Ferenc képei előtt, és egyre biztosabb abban, hogy Vác a "mosoly országa". A girbegurba házak között boldog emberek szökdécselnek, a levegőben jókedvű madarak bukfenceznek, még a halak is mosolyognak a Duna vizében. Sajdik Vác múltját és jelenét megörökítő festményei a napokban megnyitott váci karikatúramúzeumban láthatók.

Karikatúra múzeum nyílik - stílszerűen - április elsején Vácott; az állandó tárlaton több mint 3 ezer humoros grafika, festmény, kisplasztika közül mutatnak be érdekességeket, elsőként Sajdik Ferenc műveiből - közölte Papp László, a gyűjtemény vezetője hétfőn az MTI-vel.

Halász Géza karikatúrája teknősbékát ábrázol, de ez az állat a hátán teknő helyett egy emberi agyat cipel. A képnek nincs címe, Halász Géza képeinek általában nincs címük. Ő az ötletben, a gondolatban bízik, és joggal: a napokban kapott értesítést arról, hogy díjat nyert a világ legrangosabb karikatúraversenyén.

Vajon kinek a rajzain nevetett Petőfi? Kinek a karikatúráin mulatott Ady a kávéházban? A választ bárki megtudhatja, aki kinyitja Gyöngy Kálmán néhány hete megjelent lexikonát, a Magyar karikaturisták adat- és szignótárát.

Ha barkochbáznánk, és ki kellene találni őt, habozás nélkül azt mondanám, hogy Sajdik Ferenc fogalom. Méghozzá a szelíd és hosszan tartó humor szinonimája, amely nagyon keveset tud a harsány viccről, amely csípős ugyan, de pillanatok alatt kiadja a mérgét. Erről most bárki meggyőződhet, hiszen Sajdik mintegy ötven rajzából, főként irodalmi karikatúrákból nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Mohamed-karikatúrák Dániában és utánközlésben másutt - a minap pedig éppen egy felmentő ítélet Franciaországban a sajtószabadság nevében -, államilag levezényelt holokauszt-gúnyrajzverseny Iránban, krumpliként ábrázolt Kaczynski ikrek a német sajtóban - ezek az elmúlt időszak legismertebb rajzos botrányai. Az Európai Parlament emberjogi albizottságában rendezett minapi meghallgatás azonban arra hívta fel a figyelmet: a diktatúra nem szeret nevetni.

Ötször tartóztattak már le, de tovább készítem a gúnyrajzokat - mondta egy algériai karikaturista az Európai Parlament meghallgatásán, amelynek apropóját a sajtószabadság világnapja adta.