Legalább annyian elégedettek, mint ahányan elégedetlenek a hazai egészségügyi ellátással - ez derül ki a GfK Csoport legfrissebb fölméréséből. A közvélemény-kutató cég Közép- és Kelet-Európa országainak egészségügyi ellátórendszereit, a térítésmentes ellátás megítélését vizsgálta. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az érintett országokban a lakosság mennyire él az önkéntes egészségbiztosítás lehetőségével, s azt önmaguk vagy munkaadójuk fizeti-e.

A nyugdíjkiadások teszik ki az államháztartás hiányának jelentős részét, és ez a teher gyorsuló ütemben nő - állítják hazai és külföldi elemzők, azonnali intézkedéseket sürgetve.

Az egészségügyi koalíciós egyeztetéseken három koncepció - az egy- és a több-biztosítós modell, valamint az ellátásszervezői rendszerek újraélesztése - verseng egymással. Valamennyi koncepció számol a korlátlan orvoshoz szaladgálás visszaszorításával.

Trendváltásra van szükség az államháztartásban, a maastrichti kritériumok 2008-ra nehezen, de teljesíthetők, ehhez azonban az idén már a GDP 1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedésre van szükség -  hangsúlyozta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke  sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Egészségügyi szakközgazdászok is vitatják, hasznos lenne-e, ha bevezetnék a szabad demokraták által szorgalmazott több-biztosítós modellt.

Ha nehezen is, de megértettem, hogy a liberális párt számára az egészségügyi reform – valamennyire rejtélyes okokból – nem egyszerűen szakmai program, hanem egyfajta politikai identitás kifejezője.

Egy vagy több, vagy egy is meg több is? Azaz hány biztosítóval, és miként működjön az egészségbiztosítás? A kérdésre rövidesen közös választ kellene találnia a szerveződő koalíciónak. A közvéleménynek pedig arra, hogy ez miért is olyan fontos.

MSZP, SZDSZ: előbb váll a vállhoz, most szemtől szembe. A meghatározó törvényekről, majd a leendő kormányról egyeztetnek a koalíciós partnerek.

A BUX emelkedéssel, a forint erősödéssel reagált a koalíció győzelmére, ám a piac várja a deficit gyors csökkentését. Ezt a kormányfő ígérte is, nem is.

Különös tájékozatlanság kell ahhoz, hogy valaki a mai Magyarországon legalább nagy vonalakban ne legyen tisztában azzal, gazdaságtörténeti szempontból milyen időszakra estek a 2006-os országgyűlési választások. Az ezredforduló táján kialakult túlköltekezési hajlam a magyar gazdaságot az elmúlt öt évben egy kockázatos pályán tartotta. Ezt a többnyire kedvező külső körülmények miatt a lakosság nem feltétlenül érzékelte. A Medgyessy-Gyurcsány kormánynak kezdetben nem volt elszántsága, bátorsága, késztetése, majd pedig ideje arra, hogy ezen érdemben változtasson.

Várhatóan a koalíciós tárgyalásoknak csak az utolsó tételei között kerülhet szóba az egészségügy - értesült a Népszabadság. Lapunknak szocialista párti szakértők azt mondták: a látszat ellenére ez a terület egyelőre nem stratégai tétele a kormányalakításnak. Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanára szerint egyelőre úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc nem akarja az SZDSZ-nek átengedni az egészségügyi tárcát. A terület sorsa még nyitott, hiszen két igen különböző programot kell kormányprogrammá összefésülni. A szakértő szerint kevés az esélye annak, hogy az SZDSZ választási programja - ez magántőke bevonásával több-biztosítós egészségügyi modellt szorgalmaz - megvalósulhat a közös kormányzás alatt. Valószínűbb, hogy a szocialisták biztosítási jogviszonyra épülő, és az ellátórendszer ésszerűsítéséről szóló elképzelése érvényesül majd. Kérdés, hogy erre hogyan reagál majd az SZDSZ.

Mikola István nem csak a privatizáció kapcsán mond egyre-másra olyanokat, amelyek szöges ellentétben állnak eddigi pályájával, véleményével.

Gyurcsány Ferenc a kormányalakítás másnapján másfél tucat reformtörvényt tesz a Ház asztalára; ezekről azonban semmit nem árul el. Kuncze Gábor szerint "nem a kampány az az időszak, amikor mélyen bele lehet menni a részletekbe". Blahó Miklós úgy tudja, terv is létezik a pénzügyminiszter fiókjában. "Ha nyernek, majd mi is megtudjuk, mi vár ránk."

Az SZDSZ az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordul a Fidesz egészségüggyel kapcsolatos kampánya miatt - mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerdán Budapesten.

Veres János feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a kórházak privatizációjával kapcsolatos rémhírterjesztésért.

Egy dologban végre egyetértés van az egészségügy körül: így nem maradhat. Nem jó ez sem a betegnek, sem az orvosoknak, és a politika is csak folyamatos kudarcként éli meg az egészségügyet.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnap emlékeztetett Mikola István egy 2001-ben, még miniszterként elhangzott parlamenti felszólalására, amelyben kiállt az akkor tervezett, ám később leállított szegedi kórház-privatizáció mellett.

Valami nem stimmel. Önöknek is feltűnt már? Az SZDSZ-t kivéve egy párt sem hajlandó értékelhető egészségügyi programot közzétenni.

Hatékonyabb államot, a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése érdekében adócsökkentést, a "jelentős" munkaerő-tartalékok mozgósítását és a költségvetési hitelesség erősítését nevezte a szükséges gazdaságpolitikai fordulat alappilléreinek a Central European Management Intelligence (CEMI) tanulmánya.

Mikola István, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje nyílt levélben fordult csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, akitől arra vár választ, hogy a kormány valóban fizetőssé akarja-e tenni az egészségügyet.