Át­gon­do­lat­lan hú­zás­nak tart­ja a Dunamenti Erő­mű ve­ze­tő­je, hogy a Ma­gyar Vil­la­mos Mű­vek év vé­gé­vel fel­mond­ta a ve­lük még a priva­ti­zá­ci­ó­kor kö­tött áram­át­vé­te­li szer­ző­dést. A vá­la­szon vi­szont még gon­dol­kod­nak. Egy­elő­re nem egy­ér­tel­mű, hogy a lé­pés­től mi­ért csök­ken­ne az áram­ár.

Az Európai Bizottság várhatóan az összes korábbi hosszú távú áramszerződés felbontására szólítja fel a magyar államot, az erőműveket pedig a 2004-es uniós csatlakozás óta feléjük kifizetett "burkolt állami támogatás" visszafizetésére kötelezi - tudtuk meg. Mivel erre az eshetőségre már az összes érdekelt fél jó előre besáncolta magát, jó pár év, amíg ennek tényleges hatása lehet.

Nem léptek életbe az MVM és két hazai erőmű között újrakötött áramátvételi szerződések, miután az Európai Unió nem mondott véleményt róluk. Brüsszel azt üzeni, várjuk meg, amíg az egész szektorról megszületik az átfogó elemzése. Addig továbbra is élnek a privatizációhoz kapcsolódóan kötött régi megállapodások, amelyeket az EU bírál, és amelyek még évtizedekre egymáshoz láncolják a szereplőket.

Az év végén felbontaná az erőművekkel kötött "luxusprofitos" szerződéseket a gazdasági tárca. Kérdés, hogy az EU-nyomásra tervezett intézkedés nem törik-e meg a szocialistákon. Egyes energetikai szakértők - a lobbi - szerint ez azonban túl drága lenne: 300 milliárd forintos kártérítési kötelezettséget is vonhatna maga után.

Kedden kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a villamosenergia-ipari dolgozók. A villamos energia kiesést saját tartalékból vagy importból pótolták, így a fogyasztók ellátását nem érintette a kétórás munkabeszüntetés.

Letörés helyett talán kicsit "lecsiszolják" az erőművek nyereségét, de az áram ára emiatt nem csökken - értesülésünk szerint ez a gazdasági tárca új rendeletének következménye. Jobban az állam jár: áramnagykereskedő cégének helyzete javul kissé - a magántulajdonú erőművek kárára.

Noha a parlament még a választások előtt megszavazta, máig nincs hatósági erőműár. Az időhúzás lassan értelmetlenné is teszi a beavatkozást, jövő év júliusától ugyanis a központi árszabályozás mindenképpen megszűnik.

A Fidesz kezdeményezésére jövő szerda 13 órára összehívja a parlament rendkívüli ülését Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke - tudta meg az MTI Répássy Róbert fideszes képviselőtől a házbizottság csütörtöki ülése után.

A parlament hétfő éjjel mégiscsak elfogadta az erőművek hatósági árszabását. Ezt ugyan szinte csak a szocialisták támogatták, de a Fidesz-képviselők tartózkodása elég volt ahhoz, hogy elfogadják a módosítást. Ettől azonban önmagában még nem lesz olcsóbb az áram.

Egészen tegnap estig nem volt előre látható, az Országgyűlés elfogadja-e az erőművek hatósági áráról szóló törvényjavaslatot. A lapzártánk utáni szavazást megelőzően úgy tűnt: mivel a Fidesz tartózkodni fog, a tervezet nem jut keresztül a parlementen, mert a szocialistákat a szabad demokraták sem támogatják.

Az áram hatósági árszabályozását biztosító törvényjavaslat támogatására szólította fel a Fideszt Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A Fidesz lehetségesnek tartja, hogy hatalomra jutását követően néhány betegségcsoportban szenvedő idősek és a három évnél fiatalabb gyerekek térítésmentesen juthatnának hozzá gyógyszerekhez - mondta Orbán Viktor hétfőn Pécsett.

A négy, hosszú távú áramszállítási megállapodással rendelkező erőművel zajló nyereségcsökkentési tárgyalásokban a Csepeli Áramtermelő Kft. és a Mátrai Erőmű Rt. olyan ajánlatot tett 2006-ra, amely közel van a Magyar Villamos Művek (MVM) elképzeléseihez - a Tiszai Erőműé elmarad attól, a Dunamenti Erőművel pedig egyelőre nem született eredmény. Kocsis István, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának tegnapi ülésén számolt be a tárgyalásokról, amelyek a gazdasági tárca és a Magyar Energia Hivatal (MEH) bevonásával 2005. november 10-e óta tartanak. Kocsis elmondta: ha nem sikerül megállapodni, javasolják a kormánynak, hogy állítsák vissza a hatósági áras rendszert.

Az EU illetékese szerint akár másfél évig is vizsgálgathatják a magyar erőművek mutatóit, mire esetleg visszakérhető pénzekre akadnak. A honi politikusok azonban a kampány hevében már meg is találták a pluszpénzt.

Orbán javaslata helyett másféle törvénykezést ajánlanék az Országgyűlés figyelmébe.

Tegnap a "lex Vértesi Erőmű" a Fidesz tartózkodása mellett átment a T. Házon, így bevezetik a szénfilléreket, az erőművek által termelt áram hatósági áráról azonban egyelőre nem döntöttek.

A november 23-i számukban a villanyórát boncasztalra helyező Tóth Levente megállapításaival alapjában egyetértve célszerűnek tartom az általa felvetett kérdések és érvek konkrétabb megvilágítását, illetve kiegészítését. Mindenekelőtt azt, hogy a társadalom, valamint az egyes üzleti vállalkozások és magánszemélyek számára is a legolcsóbb energia a megspórolt villany, üzemanyag vagy gáz. Fel nem használt energia esetén ugyanis csökken az importszámla, és az országot valamivel vékonyabb rétegben, illetve alacsonyabb koncentrációban szövi át meg át az energiafelhasználáshoz kapcsolódó - az éghajlatváltozást felgyorsító és/vagy az állat- és növényvilág állapotát, valamint az emberek egészségét egyaránt károsító sokféle káros kibocsátás, miközben kedvezőbb képet mutatnak a cégek és magánszemélyek pénzben kifejezhető költségviszonyai is.