Az Alkotmánybíróság (AB) 2012. december 28-án – a nyugállományba készülő előadó bíró, dr. Bihari Mihály kulcsszerepével – tisztességes, markáns és jövőbe mutató határozatot hozott az Alaptörvény (AT) bornírt utómunkálatait jelentő úgynevezett Átmeneti rendelkezések (Ár.) tárgyában.

Az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére, az Alkotmánybíróság megvizsgálta Magyarország Alaptörvénye (amely 2012. január elsején lépett az egykori Magyar Köztársaság alkotmányának helyébe) Átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát, és azokat alkotmányellenesnek találta.

Az Alkotmánybíróság pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi. Nyugodtan mondatjuk tehát a „fékek és ellensúlyok” alkotmányos elvét oly sokszor kétségbe vonóknak: az AB még soha olyan erős hatalmi ellensúlyként nem lépett fel a megelőző két évtizedben, mint ahogyan azt éppen a jelenlegi törvényhozással szemben teszi – nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa a nagy vihart kavart felsőoktatási keretszám kapcsán azt mondta: "számmisztikában nem vagyok jó".

Fogadásokat lehetne kötni arra, hogy legközelebb vajon milyen javaslattal áll elő a kormány a demokrácia kiteljesítése érdekében, amit természetesen csak a rosszindulatúak vagy a nagyon értetlenek próbálnak majd akként beállítani, hogy itt épp az orrunk előtt csalják el a választásokat.

Tételezzük föl, hogy 2014-ben lesz választás Magyarországon. Nem kell hozzá nagy fantázia, jelenleg ugyanis még érvényben van az időpont...

Néhány hét alatt választás előtti hangulat alakult ki az országban, pedig hol vagyunk még kétezer-tizennégy tavaszától! Minden politikai szereplő kis gömböcnek képzeli magát, kétharmadosra szeretne felfúvódni, mert az bevált, korlátlan hatalomhoz juttat, és tied az ország szőröstül-bőröstül. Pedig akiknek elegük lett a politikából, és ilyen most a többség, azoknak éppen a kisgömböc-váltógazdálkodással van a legtöbb bajuk.

Az LMP szerint Magyarországon helyre kell állítani a népszuverenitást, a jogbiztonságot és a szociális jogállamot, valamint a fékek és egyensúlyok rendszerét. A párt ennek érdekében szerdán az alaptörvény módosítását kezdeményezte.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerét fel kell számolni, az alkotmányt pedig helyre kell állítani. Ennek az iratnak a célja e feladat fontosságának és nehézségének bemutatása – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársainak elemzése.

Október 13-án fogadhat el a Velencei Bizottság újabb véleményt a magyar igazságügyi reformmal kapcsolatos eddigi módosításokról – tudtuk meg a strasbourgi Európa Tanács (ET) tanácsadó testületének sajtóosztályától.

Az újabban önkéntes feliratkozásként emlegetett választási regisztráció minden eddiginél alacsonyabb részvételhez vezethet, viszont egy-egy országgyűlési választáson jószerével annyi jelölt indul, amennyi csak akar, s az egész procedúra jóval drágább lesz – ha a Miniszterelnökséget vezető államtitkár komolyan gondolta mindazt, amit hétfőn elmondott.

A választáson való részvétel feltétele az önkéntes feliratkozás – előzetes regisztráció – lesz, bárki szavazhat majd levélben is, és mindössze száz támogató aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki jelöltté váljék. Az állam ugyanakkor a kampányköltségek eddiginél jóval nagyobb hányadát állná, de nem a pártokat, hanem az egyéni jelölteket támogatná – személyenként akár két-három millió forinttal is. Nagyjából ennyiben foglalható össze, amit Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár a jövő hétfőn benyújtani tervezett választási eljárási törvényről elmondott.

Felelni fogsz te is, mert megfeleltél nekik, kétharmados kéjjel osztottad a kokit. Elloptad a jövőt, elüldöztél sok menőt, közönyösen nézted...

Ha nem kellő jogi körültekintéssel készítik el a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, s így szavazná meg azt a parlamenti többség, az akár meg is kérdőjelezheti a választásokon majdan győztes politikai erő legitimációját. Kérdés, lesz-e emiatt komoly vita a jövő héten a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén Sárváron.

A politikatudomány objektivitása nem azt jelenti, hogy ha valami rossz, azt nem mondjuk ki – fogalmazott lapunknak adott interjújában Szentpéteri Nagy Richard. A Méltányosság Politikaelemző Központ politológus-alkotmányjogász főmunkatársa a Népszabadságnak beszélt a hatályos alaptörvény kijavításáról, az államalapítás ünnepének kiüresedéséről és Áder János sajátos államfői szerepéről is. Utóbbival kapcsolatban rámutatott: abból az elnöki tisztségből kell védenie az alaptörvényt, amelyet épp az új alkotmány szüntetett meg.

Sólyom László szerint Magyarország működésének alapjai bizonytalanná váltak azzal, hogy az alkotmány a "napi hadműveletek puszta eszközévé lett", a kormányzat és a törvényhozás lerombolta az alkotmányos kultúrát; a volt köztársasági elnök erről a Heti Válasz című lapnak adott interjújában beszélt.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokon alapuló Republikon-mandátumbecslés alapján ma egyetlen párt sem tudná egyedül megszerezni a parlamenti mandátumok többségét.