A világ egyik vezető gazdasági hírügynöksége, a Bloomberg címlapján foglalkozik Magyarországgal. A Matolcsy család botrányos kistafírozásával „érdemeltük ki” a nemzetközi figyelmet.

Kósa Lajos szerint a jegybanki alapítványok működését bírálók kijelentéseinek legalább egy része hazugság. A többiről azonban nem beszélt.

Miután szabaddá vált az MNB-alapítványok ellenőrzése, a volt fideszes politikus, Domokos László vezette Állami Számvevőszék már készül az alapítványi gazdálkodás szabályszerűségi ellenőrzésére.

A jegybank és az általa alapított hat alapítvány is határozottan cáfolta, hogy külföldi tőkealapok mögé bújva tennének ajánlatot az eladósorban lévő állami MKB Bankra.

A monetáris politikához nem kapcsolódó ügyről van szó, ami a parlamenthez és a nemzeti bankhoz is méltatlan – mondta a jegybanktörvény módosításáról Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök nem tud vitatkozni azzal, hogy Matolcsy György elveszítette az önkontrollját.

Úgy a gazdasági, mint a kulturális, nem kevésbé a társadalmi és egyéb folyamatok megismerése végett római irodát nyitott a Matolcsy György vezette jegybank. A kis létszámú, a térség viszonyait jól ismerő szakembergárdát háromfordulós eljárással választották ki. (Bizonyára azért, hogy eddig is jó színvonalú térségi ismereteiket még inkább elmélyítsék.)

A jegybank mintegy ötmilliárd forintért vásárolta meg a két épületet a Várnegyedben különböző magasztos célokra.

Az MNB 18 milliárd forintos nyereséget ért el az első fél évben. Tavaly ugyanekkor veszteséges volt.

Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint Marek Belka, a Lengyel Nemzeti Bank, az NBP vezetője tavaly minősíthetetlen hangon beszélt Jacek Rostowski volt pénzügyminiszterről és más politikusokról is. Bár bocsánatot kért és azt állítja, hogy a hangfelvételt manipulálták, az ellenzék már Donald Tusk miniszterelnök fejét követeli.

Hiába a kétezermilliárdos keret, öt hónap alatt mindössze ötvenmilliárd forintra volt kereslet a Matolcsy György jegybankelnökhöz kötődő növekedési hitelprogram második ütemében. A gazdaságélénkítő akció tavalyi első szakaszában a forrásokat ugyan hamar elkapkodták a cégek, a vállalati hitelállomány zsugorodását azonban így sem sikerült megállítani. A vállalkozások 2013-ban kevesebb külső forráshoz jutottak hozzá, mint egy évvel korábban.

A világ össztermékének zömét adó húszak csoportja (G20) hitet tesz a növekedés ösztönzése és a jegybanki politikák fokozatos és jól áttekinthető normalizálása mellett – ezt tartalmazza a pénzügyminiszterek és jegybankelnökök hétvégi sydney-i tanácskozásáról a Bloomberg szerint kiadni tervezett nyilatkozat, amely így utal arra is, hogy a résztvevők szeretnék csitítani a fejlett és a feltörekvő országok éles vitáját az utóbbi hetek piaci zavarainak okairól.

A költségvetésben tényleg nem jelent óriási problémát a forintárfolyam zuhanása, a tartalékok zárolásával kezelni lehet a kiesést. De miért aggódott akkor Varga Mihály korábban? És most miért nem? Úgy tűnik, a miniszter leginkább azzal küzd, hogy leplezze egyre nyilvánvalóbb konfliktusát elődjével, Matolcsy György jelenlegi jegybankelnökkel.

Londoni elemzők szerint további alapkamat-csökkentés következhet. A monetáris tanács indoklásának újabb, óvatosságra utaló kitételei szerintük csak a befektetői figyelem elterelésére szolgálnak.

Hiába üzent szóvirágokban Varga Mihály, a kamatcsökkentés elhalasztását kérve a Matolcsy György vezette monetáris tanácstól, az tovább ment a maga útján, s újabb 15 bázisponttal 2,70 százalékra vágta az alapkamatot.

A forint bezuhant, a BUX tartja magát a monetáris tanács piaci várakozásoknál magasabb, önmagához következetes újabb alapkamat-csökkentésére.

Az elemzők az eddigieknél alacsonyabb mértékű, 5-10 bázispontos alapkamat-csökkentést várnak a jegybank monetáris tanácsától. Mások szerint itt kellene megállni, nem érdemes tovább feszegetni a piac tűrőképességének határait.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felelős kamatdöntést vár a jegybank monetáris tanácsától. A most 308 körül járó euró/forint-árfolyamot az idei költségvetésben 300 forint alá tervezték.

Őstermelők és családi gazdálkodók is részt vehetnek a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában. Hektáronként 56 ezer forintot kaphatnak 2,5 százalékra.

Kétmilliárdot fordít ezentúl a Magyar Nemzeti Bank évente a pénzügyi ismeretterjesztésre és a szimpatikus közgazdászok ösztöndíjára. A cél, hogy szélesedjék a látókör. A Közgázon ennek a feléért képeznek évente 1100 közgazdászt.

Kovács Erikát nevezte ki az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület elnökévé Matolcsy György jegybankelnök.