Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kiáll a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „Holokauszt és emlékezet" kurzusa mellett.

Első alkalommal tartják Lengyelországban a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját, amelynek keretében a lengyelek első auschwitzi deportálásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg az auschwitz-birkenaui volt haláltábor területén vasárnap.

„Számunkra a zsidók, a németek és a kőolaj a legjövedelmezőbb exporttermék.” Az 1978-ban „kiugrott” egykori román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa által Nicolae Ceausescunak tulajdonított kijelentés talán nem pontosan így hangzott el, de a valóságtartalmában nincs oka kételkedni annak, aki fellapozza Radu Ioanid legújabb kötetét.

Nemes Jeles László Saul fia című, cannes-i nagydíjas filmje képviseli Magyarországot a 2015. évi "legjobb idegennyelvű film" kategóriában az Oscar-díjra nevező bizottság szerdai döntése értelmében - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtökön az MTI-vel.

A holokauszt nemcsak keresztényietlen és embertelen tett, de hazaárulás is volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este Budapesten a Dohány utcai zsinagógában.

Jogszabályba ütköző, a szakmai és etikai normákkal ellentétes intézkedéseivel folyamatosan veszélyezteti a Páva utcai emlékközpont működését – állítja Haraszti György kuratóriumi elnökről Szécsényi András, az intézmény gyűjteményének tíz év után elbocsátott vezetője. Szerinte a kuratóriumi elnök minősíthetetlen stílusban beszél a munkatársakkal, az épületben egyenesen a „terror légköre” uralkodik.

Budapesten dedikál Giorgio Perlascának, az embermentő álspanyol áldiplomatának, az egyik világ igazának a fia. A vizit apropója: magyarul is megjelent A láthatatlan hős című regény, amely Perlasca budapesti történetét meséli el, a szándék szerint mindenekelőtt a 10–16 éves korosztálynak. A kötetben Franco Perlasca is visszaemlékszik apjára néhány oldalon át.

1944. március elején a zsidó textilgyáros, Buday-Goldberger Leó biztos forrásból értesült arról, hogy néhány héttel később a németek megszállják Magyarországot, sőt, azt is megtudta, hogy szerepel a Gestapo által begyűjtendők listáján. Lett volna ideje elhagyni az országot, külföldre menekíteni a családját és a vagyonát, ő mégis maradt. Hogy miért? – jórészt erre keresi a választ Guba Ildikó nemrég megjelent, a textilgyáros életét feldolgozó monográfiája.

Lelkiismeret-furdalásos. Nem vallaná be, helyette mondja: megint egy bűntudatébresztő témát díjaztak. A szüleitől örökölt Damjanich utcai ötemeletes, liftes, erkélyes, két szoba-hallos összkomfortos lakásban él. A házat valamikor a 19-20. század fordulóján építették, mint ahogyan a környező többi házat.

A hivatalos Magyarország egyelőre hallgat a Saul fia cannes-i sikeréről. Pedig nem mindennapi, ami történt - 46 év után először fordult elő, hogy magyar rendező első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhetett. Olyan pedig, hogy magyar film rangos díjat kapjon a francia filmfesztiválon, harminc éve volt utoljára, amikor Szabó István Redl ezredesét díjazták.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a diploma feltétele lesz a holokausztról szóló képzés elvégzése – jelentették be kedden. Az eseményen megjelent egy olyan személy is, aki magát a Kurucinfo hírportál tudósítójaként azonosította.

Tíz éve létezik az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata. Magyarország is alapító tagja a szervezetnek, amely a huszadik századi diktatúrák, népirtások és elnyomó rendszerek áldozatainak emlékét őrzi, dolgozza fel és tanítja a mai nemzedékeknek. A napokban Bécsben tartott konferenciáján Közép- és Kelet-Európa számos kutatója, civil szervezete vett részt.

A Saul fia címszereplője a cannes-i filmfesztivál egyik legnagyobb szenzációja: sokan a versenymezőny legjobb színészének tartják. Röhrig Gézával, aki negyvennyolc év élettapasztalatával építette fel a karaktert, a világpremier után beszélgettünk Cannes-ban és Budapesten.

Nemes Jeles László nem engedi holokausztfilmnek nevezni a cannes-i közönséget megrendítő Saul fia című művét. A Sonderkommandóban dolgoztatott apáról szóló film kapcsán kiderült, hogy több kritikus számára is újdonság volt a téma. Ez felveti a kérdést, hogy miként lehet Magyarországon hozzáférni a holokauszttal kapcsolatos átélhető tudáshoz.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) nyilvánosságra hozza az egykori auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor személyzetének rendelkezésére álló teljes listáját, az őrök és az SS tagjai mellett a lágerhivatalnokokét és az ápolónőkét is.

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.