Azt egyelőre nem tudni, hogy a hazai reklámjai szerint mitől lesz több az Aldi mint egy szokványos élelmiszerdiszkont. Egyben biztosan mások: ők voltak az első igazi diszkont élelmiszerüzlet. "Amikor másoknak nagyon rosszul megy akkor megy nekünk nagyon jól" - állítólag ez volt a szavajárása az Aldit megalapító Karl és Theo Albrecht édesanyjának, akinek 1913 óta volt Essen munkások lakta külvárosában egy pici élelmiszerboltja.

Az Aldi-üzletek kezdőcsapata már gyakorlatilag készen áll a kezdőrúgásra, azonban a német diszkontlánc várhatóan csak az utolsó pillanatban fogja bejelenteni az üzletnyitást. Az agresszív árstratégiájával taroló német lánc az idén még nem robbantja az itteni piacot, hosszú távon azonban átrendezheti az erőviszonyokat. Főként a diszkontpiacon.

Az Aldit megalapító, ma nyolcvanas éveinek a derekán lévő Albrecht testvérpárnak ugyanazok a legjellemzőbb vonásai, mint az általuk alapított cégé: egyszerűség, takarékosság és a legmesszemenőbbig menő titkolózás. Bár a két Aldi testvér a világ leggazdagabb emberei közé tartozik (a Forbes magazin listája alapján az idősebb testvér, Karl Albrecht 27 milliárd dolláros magánvagyonával világ tizedik, Theo Albrecht 23 milliárdos vagyonával a tizenhatodik leggazdagabb embere) a magánéletükről jóformán alig tudni valamit.

A Kaiser's és az Interfruct után utolsó magyar élelmiszer-kereskedelmi hídfőállását is eladta a német Tengelmann. A Kasier's után a Plust is a Spar szerzi meg, amely ezzel a Tesco piacvezető pozícióját veszi célba. Az új diszkontjait át akarja alakítani kisebb szupermarketekké.

Jövőre eltűnnének a nagyáruházakból az ingyenes, nem lebomló reklámszatyrok: a fogyasztókat megpróbálják átszoktatni a tartós szatyrokra. A multicégek arculatjavító döntésében az is szerepet játszik, hogy ma már jóval olcsóbb a lebomló műanyagok előállítása, mint korábban. Ám a szemétdomb egyelőre nem lesz kisebb, csak lassabban nő.

Ismerősen kerek összegű, százmillió forintos versenybírsággal sújtotta a Tesco Global Áruházak Zrt.-t a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Akárcsak az összeg, a GVH indoklása is ismerős: a korábbi százmilliós elmarasztalást is azért kapta a cég, mert a vásárlók az akciós újságban reklámozott termékek némelyikét nem találták a polcokon.

Szlovák szomszédaink előszeretettel vásárolnak Magyarországon és Ausztriában, mi, magyarok viszont leszoktunk a szlovákiai bevásárlásról. Nemhiába: a bevásárlás nálunk a legolcsóbb, egyedül az égetett szesz miatt érdemes utazni, de amiatt kétségtelenül megéri.

Keleti elitünk van: nálunk a vásárlás és a márkás ruha jelenti a luxust - Nyugaton inkább már a szabadidő. És miközben kialakul egy kifejezetten erős vásárlóerejű réteg, egyre nagyobb a leszakadók tábora is. Ők inkább az élelmiszereken spóroltak az idén, hogy karácsonyra meglegyen az akciós DVD-lejátszó.

Röhejes visszaolvasni azokat a jóslatokat, miszerint Budapesten már nem fér el több bevásárlóközpont. Dehogynem, csak akarni kell. És akarják. Nemcsak az építők. Az kevés lenne. A vevők is. Nélkülük konganának az ürességtől. Olyan ez, mint a csokoládé. Tudom, hogy hizlal, de mi tegyek, ha egyszer olyan finom?

Könnyen lehet, hogy „karácsonyi ajándékként” fog kiderülni, mit kezd a Tengelmann-csoport a veszteséges Plus élelmiszer-diszkontlánccal.

Bár az ellenkezőjére törvény kötelezi a kereskedőket, a nagy láncok szép számban alkalmaznak szakképzetlen munkatársakat, mondván: nem végeznek értékesítést. A kisebb kereskedelmi vállalkozásokra ez nem jellemző - ők viszont nem tartják be az ágazati bérminimumra vonatkozó előírásokat.

Bizony, felment az ára a zsemlének. Nem is kicsit: tizenhét forintról huszonháromra. Ja, hol is? Abban a kis üzletben, amelyet naponta felkeresek. Nincs ötszáz méterre tőle egy szupermarket, ahol viszont tizenötért mérik, a kenyeret meg százér'.

Egy keresztény párttól nem meglepő, hogy az áruházak vasárnapi nyitva tartása ellen lép fel, még ha Semjén Zsolt eddig távolról sem ebben a témakörben vétette magát észre.

Az új kereskedelmi törvény létrejötte óta egyetlen beszállítói panasz sem érkezett a GVH-hoz erőfölényükkel visszaélő láncokkal szemben. Érdekképviseletük szerint a beszállítók tartanak a kilistázástól. A kereskedők viszont másként látják...

A boltok ünnepek előtti forgalmában kevés látszik a megszorításokból. Átlagban ugyan nem hagyunk többet a kasszában, de érvényesül a "tömegvonzás": a nagy bevásárlóközpontokba, hipermarketekbe özönlik a nép Ózdtól Budapestig, miközben a kívül rekedt kereskedők hiába várják a vevőket.

A hazai élelmiszercégek szerint az árujuk iránti fogyasztói bizalmat nem rendítheti meg az átcímkézési botrány. Az agrártárca vezetői ma az áruházak vezetőivel, jövő héten a hazai gyártói érdek-képviseleti szervezetekkel egyeztetnek arról: mit kell tenni azért, hogy Magyarország ne válhasson Európa konyhaihulladék-lerakójává.

Nehéz elképzelni, pedig igaz: tíz éve még Sugárnak és Flóriánnak hívták Magyarországon a két árva bevásárlóközpontot. Ha most próbából bezárnák az összes, azóta épült plázát, city centert, hipermarketet, strip mallt és outletet, főhetne a magyar célcsoport feje, hol vegye meg a brandeket a karácsonyfa alá.

Nem sokon múlott, hogy bevásárlóközpont-avatás nélkül teljen el az idei év Budapesten, de végül megnyílt az Újbuda Center. Vagyis csak egy része, mert a XI. kerületi bevásárló- és szórakoztató központ legnagyobb bérlője, a Tesco még zárva van.

A Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás élelmiszerhigiéniai osztályvezető főállatorvosa közölte: 35 kilogramm darált húst koboztak el, miután szalmonellabaktériumot találtak benne.

Szabálytalanságok miatt bezárták a törökbálinti Cora áruház három részlegét; a kereskedelmi egység több millió forintos bírságra is számíthat - közölte a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal csütörtökön.