Alkotmányellenes a fővárosi közgyűlés tavaly ősszel elfogadott rendelete, amely a gyülekezési jogot aránytalanul korlátozva azt írta elő, hogy a politikai rendezvények hangosításához, színpad állításához, járművek elhelyezéséhez a szervezőknek az önkormányzat hozzájárulását kell kérniük.

Ha nem lenne a Vér és Becsület kitörésnapi rendezvénye, akkor az MSZP érdeke lenne ilyet kitalálni - véli Pokorni Zoltán. A szocialisták ezt kikérik maguknak. A Fidelitas is demonstrált: "A Kossuth teret bezárják, a neonácik viszont masírozhatnak?"

Keddi számunkban bemutattuk, mennyire bevett gyakorlat a nyugati demokráciákban, hogy a törvényhozás épülete előtt nem lehet tüntetni. Ebből sokan arra a következtetésre jutottak, hogy akkor a magyar demokrácia sem sérülhet attól, ha momentán a Kossuth téren sem lehet. Ez a következtetés teljességgel helytelen. A demokrácia attól sérül, ha a rendőrség megakadályozhatja, amit a törvény megenged. Ha a törvény - miként számos demokratikus országban - nem engedi, hogy a törvényhozás előtt tüntessenek, akkor a rendőrségnek az a dolga, hogy ezt megakadályozza. Ha viszont a törvény ezt nem tiltja, akkor a rendőrségnek az a dolga, hogy lehetővé tegye - a biztonsági szempontból föltétlenül szükséges, minimális korlátozásokkal, olyan formában, hogy azokat a bíróság előtt meg lehessen támadni, s a rendőrségnek konkrétumokkal meg kelljen védeni.

Vaskordon vagy szökőkutas közpark legyen-e inkább a Kossuth téren? Játszótér, plusz mélygarázs? - a fideszes Rogán Antal, Demszky Gábor és az Országgyűlés is erre keresi a választ.

Országszerte csaknem kétezer tüntetést tartottak tavaly október 23-a óta – jelentette be a rendészeti miniszter, bizonyítandó, hogy a kormány a Kossuth téri kordon felállításával nem korlátozza a gyülekezési jogot.

A legtöbb nyugati demokráciában tilos vagy engedélyköteles a törvényhozás közvetlen közelében tüntetni. Igaz, a korlátozásokról törvény rendelkezik.

"Ha magunkba nézünk, érezzük mink is a szívünkből: tarthatatlan és abszurd, hogy Satu főparancsnok meg a többi, ötvenhat szellemét idéző tüntető március 15-e tájékán ott toporogjon a metrókijárathoz szorítva, és néhány Vesszen, Trianon! közben ne tudjon szarni egyet Szili Katalin irodájával szemben."

Politikai hovatartozásától függetlenül több politikus és a Helsinki Bizottság egyik vezetője is sürgeti az immár száz napja kordonnal elzárt Kossuth tér "felszabadítását".

Az ORFK internetes oldalán közzétették azokat az intézkedéseket, amelyekkel Gergényi Péter, Budapest főkapitánya "biztonsági műveleti területté" nyilvánította a Kossuth tér környékét.

Sólyom László szerint a jó ízlés megköveteli, hogy a tüntetők ne hozzák méltatlan helyzetbe egy-egy politikus családtagjait. Ugyanakkor a Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetőnek küldött válaszlevelében nem minden él nélkül utal rá, hogy a közízlés megváltozásához a politika erkölcsi megtisztulására is szükség volna.

Jogilag és a mindennapi életben is kivédhetetlen, hogy a politikus bírálata a családtagoknak is fájdalmat okozzon. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága érdekében olyan állításokat, véleményeket és  cselekményeket is el kell tűrni, amelyek sokakat sértenek vagy felháborítanak - olvasható abban a válaszlevélben, amelyet Sólyom László köztársasági elnök írt Lendvai Ildikónak, az MSZP  frakcióvezetőjének.

A kormány a jogalkotással minden segítséget megad a rendőrségnek a szervezett bűnözői csoportok felhalmozott vagyonának hatékonyabb felderítéséhez, s egyre nagyobb arányú lefoglalásához - mondta a Nemzeti Nyomozó Irodában (NNI) tett látogatása után Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter. Ennek keretében ismét napirendre kerülhet egy átfogó, önálló, a szervezett bűnözés elleni törvény megalkotása. A határőrség és a rendőrség tervezett integrációja tovább javíthatja a hatóságok eredményességét a terrorizmus, a szervezett bűnözés, azon belül is a kábítószer-, a fegyver- és az emberkereskedelemmel szemben. Bízik abban, hogy megkapja az ellenzék támogatását a fúzióhoz.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője tegnap levelet küldött Sólyom László államfőnek és Szili Katalin házelnöknek. Ebben egyebek mellett azt írja:

Meg kell alkotni a gyülekezési törvény eljárási szabályait, és ha ebben minden politikai erő egyetért, néhány száz rendbontó nem teheti tönkre a nemzeti ünnepeket - jelentette ki szombaton az MTI-nek nyilatkozva Kondorosi Ferenc. Az igazságügyi és rendvédelmi tárca államtitkára szerint a gyülekezési jog korlátozása egyetlen józan politikai erőnek sem lehet érdeke, ám ezen alkotmányos alapjog gyakorlása során mások jogait nem lehet csorbítani.

A Fővárosi Bíróság ítélete szerint nem követ el még szabálysértést sem, aki be nem jelentett tüntetésen vesz részt, jogellenes őt távozásra fölszólítani és vele szemben eljárni, ha a fölszólításnak nem tesz eleget. Ezzel szemben a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapja szerint még a jogszerű demonstráción való puszta jelenlét is bűncselekménynek minősülhet, ha a demonstrációt mások (!) jogellenes cselekmények elkövetésére használják fel. Ha két roppant fontos állami intézmény ilyen szélsőségesen eltérő szemlélettel közelít az egyik legfontosabb állampolgári jogunkhoz, akkor nagy baj van. Ezen csak olyan törvények segíthetnek, amelyeket nem lehet ennyire eltérően értelmezni. A törvények változtatása vagy javít a helyzeten, vagy ront. Attól függ. Ha mindig azoktól függne, akik ellen az adott időszakban tüntetni szoktak, akkor nyilván rontana. A fővárosban például a kormánypártok a gyülekezési jogot biztosító kétharmados törvény fölé emelték magukat, és úri kedvüktől tették függővé, ki szervezhet (természetesen hangosítást és emelvényt igénylő) tüntetést a fővárosban. Ha ez nem alkotmányellenes, amin csodálkoznék, az csak az alkotmány hiányossága lehet.

A Kossuth tér műveleti területté nyilvánítása a BRFK vezetőjének hatásköre, így a kordonok lebontatását az igazságügyi és rendészeti tárca nem kezdeményezi. De a BRFK is úgy látja, hogy ez nem az ő dolga.

Minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el egy be nem jelentett rendezvényen, ezért velük jogellenesen rendelte el a rendőrség szabálysértési őrizetüket.

- Hetek óta teljesen kész a gyülekezési törvény szövegváltozata, amely alapja lehetne a pártok közti egyeztetésnek. Ám olyan nagy a csönd, mintha már távolról sem lenne fontos a dolog - nyilatkozta a Hírszerző internetes hírportálnak Tölgyessy Péter alkotmányjogász.