Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Schiffer András, az LMP társelnöke részvételével Hogyan tovább, Magyarország? címmel tartottak pódiumbeszélgetést a III. Ökopolisz Nyári Akadémián szombaton Felsőtárkányban.

A vészes folyamatokat emberek milliárdjai és a Föld országai vagy együtt fordítják meg, vagy sehogy. Vagy megtanulják a Föld egyetemes érdekei alá rendelni a nemzeti érdekeiket, vagy a nemzeti érdekeikkel együtt elpusztulnak, de legalábbis elsorvadnak és elnyomorodnak.

Hamarosan nem lesz mit kifogni az európai tengerekből. Az északi-tengerben vannak tőkehalállományok, melyek 90 százalékát az ivarérettség elérése előtt dolgozzák fel, vagyis a faj kihalásra van ítélve – csakúgy, mint a Földközi-tengerben a kék úszójú tonhal, amelyből a halászati miniszterek a kutatók által javasolt mennyiség tízszeresének halászatára adtak engedélyt, de az illegális halászat léte miatt a hússzorosát fogják ki.

A világsajtó olyan közepesen fontos orgánumai, mint a Los Angeles Times vagy a The New Yorker, sorban számolnak be egy bizonyos Mark Lynas „megtéréséről”: a neoliberális környezetvédőként (ez a definíció tartalmilag nagyjából a magyar „reális zöld” kifejezéssel van szinkronban) emlegetett brit szakíró úgymond felfedezte, hogy a génkezelt élelmiszerek nem is olyan károsak, mint ahogyan ő azt korábban hitte – sőt, ökológiai szempontból tulajdonképpen előnyösek.

Amióta a Dakkához közeli Tazreen konfekcióüzemben száznál több munkásnő meghalt egy tűzben, szinte mindennap kitört a pánik Banglades valamelyik textilgyárában. S ilyen nagyon sok van. A rettenetes tragédia híre elterjedt az országban, és a munkások félelme csak növekedett. Tavaly 150 alkalommal ütött ki tűz valamelyik, Dakkához közeli textilgyárban.

A hét legfejlettebb ipari állam nemzeti össztermékét hamarosan meghaladja Kína és India. A két ország fél évszázad alatt maga alá gyűri az OECD-be tömörült 34 ipari ország teljesítményét is. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet jövőkutatói szerint a magyar gazdaság évente két százalékkal bővülhet 2060-ig, s elérheti az amerikai egy főre jutó GDP hatvan százalékát a mai negyvenhez képest.

Az emberek jólétének mértékét a boldogbolygó-index tükrözi legjobban - meglepő adatokkal.

Ma már világos, hogy az eurózóna válságának fő oka az, hogy a tagállamok lemondtak a sajátpénz-kibocsátás jogáról az Európai Központi Bank (EKB) javára. Éppen csak azt nem értették meg, hogy mivel jár e lemondás – bár nem értették ezt Európa vezetői sem.

Bőséges kudarcélmény-mennyiséggel és viszonylag szerény várakozásokkal a „tarisznyájukban” érkeztek a kormányküldöttségek a ma kezdődő Rio+20 csúcstalálkozóra. A brazíliai városban ma kezdődő, háromnapos eszmecsere tétje a világ környezeti problémáit orvosolni hivatott úgynevezett riói folyamat jövőjének rendezése lenne, a kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy az együttműködés eddigi húsz éve alig hozott kézzelfogható eredményeket.

A világsajtó ezekben a napokban kéz a kézben meneszti mennybe a tragikus hirtelenséggel elhunyt Steve Jobst. Az Apple volt vezetője a méltatások szerint az innovációs és a vállalatvezetési kultúra terén alkotott megkerülhetetlen életművet, megváltoztatva a világ folyását. Ugyanezt mondják az informatikai guru – sokkal kisebb médiafelülethez jutó – kritikusai is, csak éppen az ellenkező előjellel.

Akár tetszik, akár nem (sokaknak nem), mára az angol lett a globális világnyelv. Egész pontosa az általunk angolnak nevezett kommunikációs eszköz, amely már nem azonos a különböző angol nyelvű országokban beszélt nyelvekkel.

A XXI. század legfontosabb kérdése, hogyan tud megférni egymás mellett a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi intézmények által képviselt értékrendszer, ami az IMF-ben és az EU-ban ölt testet – mondta lapunknak Adam LeBor, a Times című brit konzervatív lap budapesti tudósítója, akinek legutóbbi írása nagy visszhangot váltott ki a magyar közéletben.

A hétfőn kezdődő koppenhágai ENSZ klímaügyi konferenciájának célja a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezményhez hasonló megállapodás kidolgozása. Egyes klímakutatók szerint katasztrofális következményekkel járhat, ha nem sikerül megállapodni a károsanyag-kibocsátás mérsékléséről. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem sok esély van a globális egyezségre.

A HSBC idei nemzetközi felmérésének eredményei szerint a világ lakosságának jelentős része úgy érzi, rendkívül fontos, hogy az év végi koppenhágai klímacsúcson új egyezmény szülessen a gázkibocsátás csökkentéséről.

Az alábbi írást mailben kaptam; nem tudom, hogy van-e rajta copyright - ha igen, elnézést a szerzőtől; ha jelzi, azonnal leveszem; addig is közérdekből...