A Társadalmi Felelősségvállalás Napján nyolc nagyvállalat tett felajánlást, hogy csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért.

Már a héten megindult a roham a légkondicionálókért. A szokatlan májusi hőség és a forrónak ígérkező nyár új vásárlóréteget vonz a piacra. A klímabiznisz azonban egyre inkább a régi, elavult berendezések cseréjéből él, amire tömegesen most kerülhet sor.

Valakiknek végül is csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást. Ha nem az iparnak, akkor például a háztartásoknak vagy a teherfuvarozásnak. A döntéshez társadalmi vitát kell folytatni az elvekről. Kinek van joga szennyezni, kire hárul a felelősség, kinek mekkora a teherbíró képessége és mit kezdünk a társadalmi vagyonnal? Ezt a vitát nem lehet megspórolni.

A következő 20-30 év döntő jelentőségű lesz a globális felmelegedés enyhítésében - állapította meg jelentésében az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) bangkoki tanácskozásán.

A vészjósló vagy éppen hurráoptimista előrejelzésekre mindig van vevő. Aztán ha mégsem válnak valóra a jóslatok, az sem baj. Néhány év múlva már úgysem emlékszik rájuk senki.

2001 januárjában jelent meg a Magyar Hírlapban egy cikkem "Jön a hideg!" címmel. Az idézőjel része volt a címnek; arra utalt, hogy az időjárás-jelentések rendre így kommentálták az akkor is szélsőségesen meleg telet: "Ma még ugyan igen enyhe lesz az idő, de a hétvégén jön a hideg!" Felhívtam a figyelmet arra, hogy a hidegfront újbóli és újbóli bejelentése ellenére sem jött meg a hideg, sőt megemlítettem a kedvencemet is, mely egy enyhe februári nap délutánján hangzott el, így, harsányan: "Tél tábornok újra támad!" Harmadnapra százéves melegrekord dőlt meg.

A Népszabadságban 2007. február 15-én jelent meg Zágoni Miklós fizikus cikke Jön a hideg címmel. A fizikus ebben azzal a kritikával illeti az egész meteorológusszakmát, hogy az előrejelzésekben képtelenek a klímaváltozás tényét alkalmazni, és a prognózisok módszertanát felülvizsgálni.

A klímaváltozás biztonsági kihívásait tűzte napirendre, történetében első ízben, az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap kezdett ülésén. A soros brit elnökség kezdeményezte a vitatémát azzal a megfontolással, hogy a globális felmelegedés következményei - egyes körzetekben a szárazság, másutt éppen az esőzések, áradások, az óceánok vízszintjének emelkedése - súlyos politikai konfliktusokat gerjeszthetnek.

Előre szólok: ez nem szakcikk. Ha az volna ugyanis, akkor rögtön a különféle ellenkező szakvéleményeket is valahogy tartalmaznia kellene. Semmi értelme: nincs terjedelmesebb divattéma a világméretű éghajlatváltozásnál.

"Hét bő esztendőként" jellemezte a 2007 és 2013 közötti támogatási időszakot a környezetvédelmi miniszter. Az állítás felülnézetből, az uniós pénzek összegét tekintve igaz is, alulról nézve azonban a keretek szűkössége és az alacsony támogatási arányok miatt igencsak relatív ez a bőség.

’Jön a hideg’ című cikkemre (Népszabadság, 2007. február 15.) Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke válaszolt Szót kérnek a meteorológusok is címmel (április 2.).

A klímaváltozás gyorsítja a Föld forgását - állítják német kutatók. Ha ez igaz (lenne), akkor 12 ezredmásodperccel rövidül(né)nek a napjaink.

Tízméteres pálmafák és déli örökzöldek élnek majd a magyar parkokban, ha folytatódik a felmelegedés. A növénytermesztőknek nem kell aggódniuk, az újonnan nemesített fajták jól viselik a forróságot és a kevesebb csapadékot. A búzamezőkön azonban kevesebb lesz a termés.

2080-ig kipusztulhat a növény- és állatfajok negyede, az éghajlatváltozás miatt menekültáradat indulhat és kitörhetnek az első háborúk a vízforrások birtoklásáért - előzetesen kiszivárgott állítások az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) jelentéséből, amelyet végül nem hoztak ma nyilvánosságra.

A világ legszebb helyeit, természeti csodáit is súlyosan érinti a légkör felmelegedése - állítja a Természetvédelmi Világalap, a WWF csütörtökön Brüsszelben közzétett jelentése.

Amerikai tudósok szerint a felmelegedés hatásai egyértelműen észlelhetők az Északi-sarkvidéken. A klímaváltozást már nem csak a jég csökkenő kiterjedése jelzi.

A német Vattenfall Europe AG energiaipari vállalat bejelentette, hogy elindította a próbaüzemet a németországi Janschwaldeben az első úgynevezett széndioxid-kibocsátástól mentes szénerőművével. A próbaüzem a Vattenfall társaságnak mintegy 60 millió eurójába kerül.

Évente 60-80 milliárd euróba, 2020-ig pedig összesen akár 1,1 billió euróba is  kerülhet az EU-nak, a kitűzött célok elérése érdekében, a  klímaváltozás elleni védelem. Ezt állapította meg a McKinsey  nemzetközi tanácsadó csoport felmérése, amit a német Die Welt című  lap tett közzé kedden.

Az egész Földre kiterjedő környezetvédelmi vészhelyzetről beszélt az amerikai törvényhozás bizottságai előtt Al Gore volt alelnök. A 2000-es elnökválasztás vesztese több mint hat év után először tért vissza a Capitolium épületébe, ahol húsz évvel ezelőtt éppen ő szervezte az első meghallgatást a globális felmelegedésről.