Az év eleje mindig alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az előző évre és felmérjük a várható kilátásokat. Oroszország egyik esetben sincs irigylésre méltó helyzetben. A Világbank épp a napokban hozta nyilvánosságra a kőolaj árának idei évre vonatkozó módosított prognózisát. Ez azzal számol, hogy a várható hordónkénti éves átlagár a korábban feltételezett 51 dollárral szemben mindössze 37 lesz.

A mezőgazdaság teljesítményromlása felelős a hazai GDP bővülésében történt megtorpanásért, alapvető problémák ezt leszámítva nem nyomasztják a magyar gazdaságot – állítják a Takarékbank elemzői, akik legfrissebb prognózisukban a nyáron megadott 3,3 százalékos idei bővülési várakozásukat erre hivatkozva 3,1 százalékra csökkentették.

A magyar árszint az uniós átlag 60 százaléka, az árszinttel igazított magyar bérköltség pedig az uniós átlag 54 százaléka. Nemzetközi összehasonlítás alapján ezek az értékek nagyjából ott vannak, ahová az ország termelékenysége alapján várjuk őket.

A magyar gazdaság megőrzi lendületét, és az idei évet 3,1 százalékos növekedéssel zárja, s a GDP-bővülése jövőre sem esik vissza olyan jelentősen, nagyjából 2,4 százalékos lehet – állapítják meg friss negyedéves előrejelzésükben a Takarékbank elemzői.

Kiigazító csomag nélkül nem lesz tartható az idei 2,9 százalékos deficitcél – állítják az Equilornál, emlékeztetve arra, hogy a padlót fogott infláció miatt jelentős adóbevételektől esik el idén a költségvetés, de a helyzeten ront a dohány- és szeszesital-forgalom visszaesése is.

Meglepetés-dezinflációval élénkített fogyasztást, szinte kizárólag állami beruházásokat és a választások előtti felpörgő közmunkát takar a magyar gazdaság növekedése – állapítja meg a Pénzügykutató.

Az idén 1,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság, de gazdaságpolitikai fordulat nélkül ez a helyzet nem fenntartható, s nem segíti elő a felzárkózást, még a régiós szintre sem.

Az idei Bitcoin-őrület után a korábban parkettre szórt pénzhalmokat felfaló tapír évét jósolják a tőzsdei kalendáriumok. 2013-ban sokat szenvedtek itthon a blue chipek: a Magyar Telekom, a Mol, az OTP és a Richter. Jövőre a korábban szürke FHB lehet nagy nyertese az Orbán-kormány piacellenességének, s a bankállamosító törekvéseknek.

A bizonytalanság és a véleménykülönbség miatt a nemzetközi gazdaságpolitikai egyeztetés olyan, mint a skóciai szörny, sokat említjük, de ritkán látjuk. A Nemzetközi Valutaalap vasárnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a mostani nem válságos és nem normális időkben a koordináció hasznos lehetne, de a nézeteket semleges ténymegállapító szervezetnek kellene közös nevezőre hoznia, az árfolyam- és a pénzmozgást útirányjelző táblaként használva.

A nemzetközi közgazdaság-tudomány térjen vissza a valóság elemzéséhez, Magyarország pedig a rendszerváltás, azaz az átmenet tanának a világot gazdagító szemléletével kapcsolódhat vissza a globális véráramba, de annak központját ne Ázsiában keresse, hanem Európában és Amerikában. Ezzel érvelt minapi székfoglaló előadásában Csaba László, a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, akit tavasszal választott rendes tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia.

Rezsicsökkentés ide vagy oda, a háztartások a számukra fontos árukért közel 20 százalékkal fizettek többet az év első kilenc hónapjában, mint tavaly ugyanekkor - mutatta ki a GKI Gazdaságkutató. A rezsicsökkentés 30 százaléka a legtöbbet fogyasztó 10 százaléknál landol, míg a többi termék - például az élelmiszer - nagyon jelentős drágulása elsősorban a legszegényebbeket sújtja.

A világgazdaság erőközpontjai egyre távolabb kerülnek tőlünk. Ezért a magyar gazdaságpolitikában toldozgatás-foltozgatás helyett nagyarányú erőforrás-átcsoportosításra lenne szükség, hogy egyáltalán versenyben maradjunk – mondja Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke.

Két területet jelölt meg Orbán Viktor kormányfő július végén Tusványoson, ahonnan olyan nyereséget vittek ki az országból, amely "nem minősül jogosnak, ezért érdemes minden nemzeti kormánynak fellépnie vele szemben": a közszolgáltatókat és a bankrendszert. Utánajártunk, így volt-e. Békesi László volt pénzügyminiszter szerint hazudik, aki azt állítja, külföldi tőke nélkül is ment volna.

A recesszió véget ért, de az év egészében csak „pozitív” stagnálás várható. A GDP legfeljebb 0,3 százalékkal nőhet az idén a GKI legfrissebb prognózisa szerint. Nagyon örülni nincs okunk – derül ki a gazdaságkutató friss, ma ismertetett elemzéséből.

Az egyes tagállamokról megfogalmazott korábbi ország- és szektorstratégiák megújítását irányítja majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakpolitikai alelnökeként Simor András, az MNB volt elnöke, aki a magyar gazdaság állapotát és fejlődését is vizsgálja majd - írja hétfői számában a Napi Gazdaság.

Eldönthetetlen kérdés, hogy a második Orbán-kormány gazdaságpolitikáját a trafikok, a nyugdíjak vagy a földek lenyúlásával jellemzi majd az utókor. Mással aligha lehet, ám egyik se jellemzi igazán jól ezt a korszakot. Kétségtelenül az einstandolás az időszak egyetlen olyan intézkedéssorozata, amely valóban mélyreható, hosszú távon érezhető változásokkal jár. Az ebből a szempontból emblematikus ügyek azonban nem feltétlenül a legszámottevőbbek.

A magyar gazdaság évtizedekig kisebb-nagyobb lépésekkel ugyan, de folyamatosan a gazdasági decentralizáció irányába haladt, ez a folyamat 2010-ben megfordult - mondta Kornai János közgazdász professzor Központosítás és piaci reform című új könyvének bemutatóján csütörtökön Budapesten.