galéria megtekintése

Ördögi körben maradt a gazdaság

6 komment

Blahó Miklós

Meglepetés-dezinflációval élénkített fogyasztást, szinte kizárólag állami beruházásokat és a választások előtti felpörgő közmunkát takar a magyar gazdaság növekedése – állapítja meg a Pénzügykutató.

Idén gyorsuló ütemű, de hosszabb távon nem fenntartható növekedést mutat a magyar gazdaság – a kedvező külső környezet és a rövid távon ható kormányzati és jegybanki beavatkozások nyomán. Az intézkedések megalapozatlanok és ellentmondásosak, amelyek választási évben erőltetett ütemet diktálnak, és látszólagos egyensúlyt teremtenek.

Ezt a véleményt tartalmazza a Pénzügykutató új előrejelzése, amely 2,2 százalékos idei gazdasági növekedésre, 5,5 százalékos beruházásra, 0,8 százalékos éves inflációra, a nemzeti össztermék (GDP) 2,9 százalékára rúgó költségvetési hiányra és folyó fizetési mérleg többletre számít. A számok mögött meghúzódó folyamatok azonban meglepetés-dezinflációval élénkített fogyasztást, szinte kizárólag állami beruházásokat és a választások előtti felpörgő közmunkát takarnak.

A tavalyi 1,1 százalékos növekedési ütem nem pótolta a 2012-es visszaesés veszteségét, ráadásul nem is tartós tényezőkből táplálkozott. A kedvezőbb időjárás, az uniós pénzek fokozódó felhasználása és a közmunkaprogram bővítése serkentette a növekedést. Ebben az évben egyrészt a közszférában végrehajtott béremelések, a minimálbér emelése, az adóváltozások hatása, valamint a mesterségesen, a rezsicsökkentéssel leszorított infláció emeli meg a háztartások fogyasztását.

 

A beruházások tavaly már nem zsugorodtak tovább, de reálértékük így is a 2001-2002-es szintet érte el, s a 15 százalékos beruházási ráta alig haladja meg a pótlási szintet. A vállalkozások körében a fejlesztések alig bővültek, miközben a költségvetés által, szinte kizárólag uniós pénzből finanszírozott beruházásai 34 százalékkal bővültek.

Idén a beruházásokat ösztönözheti a jegybanki hitelprogram újabb üteme, amelynek során a kölcsönök kilencven százalékát szánják új beruházásokra. Rontja viszont közben a növekedés feltételeit a bankszektor elleni átgondolatlan támadássorozat és a költségvetési törvénykezés kiszámíthatatlansága.

A vállalatok inkább megtakarítottak tavaly, s betéteiket növelték. A háztartások körében talán növeli a hitelek iránti igényt az állami kamattámogatáshoz kötődő lakáscélú hitelezés megindulása, s ez véget vethet a lakásépítés mélyrepülésének is.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi 10,2 százalékról 9,1 százalékra mérséklődhet, s a versenyszférában is javulhat a helyzet. Mint a Pénzügykutatóban Petschnig Mária Zita főmunkatárs kiszámolta: a KSH felméréséből az olvasható ki, hogy 2013-ban mindössze 6,5 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás, ha figyelmen kívül hagyjuk közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók számát. A cégek és intézmények munkaügyi jelentései viszont arra utalnak, hogy a versenyszférában az alkalmazottak létszáma csupán hétszáz fővel bővült.

A kedvező külső környezet nyomán élénkül az export, de az erőltetett gazdasági növekedés és fogyasztás serkenti a behozatalt is, vagyis a kereskedelmi mérleg többlete csökken.

A kutatók úgy értékelik, hogy 2013 a költségvetés szempontjából sikerévnek számíthatna, hiszen az ország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárásból. De az ördögi kör maradt: a költségvetés szerkezete visszafogja a növekedést, a lanyha gazdasági teljesítmény miatt adóbevételek esnek ki, a büdzsét pedig sorozatosan ki kell igazítani, mert a költségvetési politika nem átgondolt és nem tartós hatásokra épít. Ennek ellenére idén is az uniós előírásnak megfelelően a GDP három százaléka alatt rekedhet a deficit, ha az országvédelmi tartalékokat zárolják és a finanszírozás költségei nem emelkednek  belső és külső tényezők, és a gyenge forint miatt.

A Pénzügykutató eleve igen kockázatosnak ítéli a jegybank  politikáját, s felhívja a figyelmet rá, hogy  miközben az MNB tolta lefelé az alapkamatot, az öt- és tízéves állampapírok hozama még emelkedett is. S ha a forint tartósan gyengül, akkor a költségvetés kamatkiadásai is emelkednek. A kutatók szerint idén az euró 317 forintos átlagárfolyama alakulhat ki, s ez bizonnyal korlátozza az államadósság csökkenésének mértékét is. A GDP-hez mért idei 79,2 százalékos ráta változatlan maradhat 2014 végére.

Tavaly és idén a növekedés mértéke meghaladja a tőke, a munkaerő és a termelékenység által meghatározott 0,5-1,0 százalék körüli potenciális növekedés ütemét, amiből az következik, hogy a következő években ennél kisebb bővülés várható majd.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.