Az állami energiacégeknél jóval több hasznot értek el tavaly a külföldi tulajdonú hazai hálózatok, amelyek – a Fidesz fogadkozásaival ellentétben – nyugodtan ki is lapátolják nyereségüket. Míg az E.ON 14 milliárdot visz haza, a „nonprofit” nemzeti közmű veszteséges.

Hol van már Orbán Viktor három évvel ezelőtti rezsiharca: a parlament előtti csomag alapján a közműcégek ismét perelhetnék az államot a tarifák miatt. A módosítás címe azt sugallja, mintha letennénk a fegyvert, a szolgáltatók legfőbb követelése mégsem teljesül.

Tetris-szerű logóra cseréli eddig napocskás emblémáját az állami energetikai vállalat, melyben alulról egy narancssárga idom bekap egy sötétkék négyzetet. Mindezt a csoport háromszázmilliós arculatváltása részeként.

Lázár János egyetért azzal, hogy az áttételesen általa felügyelt Főgáz nem adta be határidőre a közműhivatalnak a többi gázszolgáltató lakossági ügyfeleinek átvételére vonatkozó üzleti tervet, amit a hatóság az erre kiadott engedély utólagos feltételéül támasztott. A miniszter meggyőződése, hogy a Főgáz teljes mértékben felkészült a több millió fogyasztó ellátására, de a határidőn belül szerinte ilyen nagyívű üzleti tervet nem lehet elkészíteni. Ráadásul üzleti titkot is sértettek volna.

Állami üzemeltetésű napelemfarmból, a szállítási és egyéb kötelező költségelemek és az áfa fejében juthatnának áramhoz a jövőben a kellő energiamegtakarítást ígérő közintézmények. Noha az állami napelemfarmnak – melyet uniós forrásokból építenének – nyoma sincs, a kormány a legfrissebb Magyar Közlöny szerint már a jövő évi kedvezményezetteket is kijelölné.

Új áram- és vízfogyasztási csúcsot nem hozott, az egészségügyi ellátást viszont alaposan megdrágította az augusztusi kánikula. Az eddigi összesítések szerint komoly károk keletkeztek a faállományban és a kukoricaföldeken is.

Már tavaly is jelentős osztalékot utaltak haza a külföldi hátterű energiaszolgáltatók, idén azonban ezt több mint negyedével megfejelték. A Fidesz nem emelt szót a folyamat ellen, pedig tavaly nagy rössel ment neki a szolgáltatóknak.

Az állami MVM nem akarta, hogy az Elmű és az Émász osztalékot fizessen, de a német többség leszavazta. Így kénytelen-kelletlen el kell fogadnia az áramszolgáltatók tavalyi profitjából rá eső közel másfél milliárd forintot.

Közös energiaszolgáltatót alapít a Magyar Telekom és a MET, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Mol, de bonyolult céghálózaton keresztül az Orbán Viktor jó barátjaként számon tartott Garancsi István és számos más üzletember is jelen van a cégben. Üzleti előfizetőknek fognak áram- és gázszolgáltatást nyújtani.

Több uniós tagállam között Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert úgy véli, hogy energiaszabályozásunk nem felel meg az uniós jognak.

Az elmúlt 13 évben a lakossági áramdíj leginkább az áfa miatt nőtt és az emelkedésből az állam húzta a legnagyobb hasznot is; a Fidesz-kormány rezsicsökkentését pedig az olcsó importáram arányának emelkedése tette lehetővé - állapította meg az Energiaklub.

Az Orbán-kormány az alaptörvénnyel ellentétes módon nyíltan támogat egy off-shore céget - jelentette ki Szél Bernadett parlamenti képviselő. Pártja bizottsággal vizsgáltatná a Fidesz holdudvarához köthető Met Zrt. ténykedését.

Az Elmű-Émász eladja kisebb áramtermelő egységeket fejlesztő-üzemeltető leányvállalatát a Wallis-többségű Alteónak.

Egy csomagban kínálja az energetikai korszerűsítést – a felméréstől a kivitelezésen át a finanszírozásig – az egyik hazai lakossági áramszolgáltató. A nyugat-európai országokban már elterjedt, nálunk most startoló kezdeményezés a napokban meghirdetett energiatakarékossági és megújulós pályázatokkal is kombinálható, vagyis arra is van lehetőség, hogy akár a pályázatírást is átvállalják az ügyfelektől.

A tervezett állami közműszolgáltatót övező állami szómágiában az is elhangzott, hogy a jövőben nem lesz különbség a nemzeti közműszolgáltató és más, egyetemes szolgáltatók árai között.

Pusztán a fogyasztókat akarja átvenni az MVM, a vezetékek, de még az ügyfélszolgálati irodák is az E.On egyetemes szolgáltatóinál maradnának - írja a Napi Gazdaság.

Most az állami MVM-nél talált „luxusprofitot” a kormány, és jórészt ennek „letörése” eredményezi a szeptember 1-től hatályos 5,7 százalékos lakossági áramárcsökkentést – derült ki Németh Szilárd fideszes rezsibiztos kérdésünkre adott válaszából. A kisvállalkozások és közintézmények áramdíja azért nem csökken, mert szerinte azok „ilyen bt.-k", amelyeknek azt javasolja, a szolgáltatónál füllentsék magukat magánszemélynek.