Az általa felügyelt Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a Főgáz felett álló Lázár János – az ENKSZ-nek a MEKH-határozat végrehajtását megtagadó érvelésével mindenben egybevágó – válaszát azzal kezdi: a MEKH-re vonatkozó jogszabály nem írja elő, hogy a Főgáznak üzleti tervet kellene benyújtania. (Szakértők szerint igen fura is lenne, ha a MEKH-re vonatkozó szabály ilyen konkrét ügyre vonatkozó iránymutatást adna. Ugyanakkor a MEKH-nek joga, sőt kötelessége saját hatáskörben az engedélyek kiadásához üzleti tervet bekérni.)
Az üzleti terv benyújtásának elmaradását (magyarul azt, hogy a Főgáz semmibe vette a felügyeletét ellátó hivatal határozatát) Lázár János a Főgáz és a hivatal közötti „koncepcionális, szakmai vitával” indokolja. Szavai szerint a hivatal egyes ügyfélcsoportokra vonatkozóan középtávú üzleti terveket vár el. A Főgáz szakmai álláspontja szerint viszont ez nem életszerű elképzelés, ugyanis az üzleti terveket a nemzeti közműszolgáltatás egészére nézve kell megalkotni. Jövőre ugyanis az ország összes lakosát már az ENKSZ látja el földgázzal. (Pontosításként megjegyzendő, a földgázellátást továbbra is a Főgáz végzi majd, amely felett a tőle tulajdonilag független ENKSZ gyakorolja a tulajdonosi jogokat.) Így az egységes országos földgázszolgáltatóra vonatkozóan kell megfogalmazni a gazdálkodási számításokat, nem pedig elkülönült ügyfélkörökre – fogalmaz.
A másik okként Lázár János a GDF Suez megvásárlását jelöli meg. (Ez már-már a tévedés határát súroló csúsztatás. A Főgáz ugyanis nem vásárolta meg a GDF Suezt. De még a francia energiakonszern magyar leányvállalatát se. A Főgáz egész pontosan a GDF Suez hazai cége tulajdonában lévő ügyfélszolgálati leányvállalatot vette meg. Az ár közel tízmilliárd forint volt, amit a Főgáz saját pénzügyi forrásaiból állt.) A Főgáznak az üzleti tervbe be kellett volna írnia a tervezett tulajdonszerzés tényét, ezzel azonban megsértette volna a francia tárgyalópartnere felé vállalt titoktartási kötelezettségét – érvel a kancelláriaminiszter. Ezzel pedig végső soron veszélyeztette volna az üzleti tárgyalások eredményes kimenetelét is. Ha viszont olyan üzleti tervet ad le, amelyben nem szerepel a GDF Suez-ügylet, valótlan helyzetet ismertet a hivatallal, amit szintén el akart kerülni. A Főgáz a GDF Suez-ügylet zárását követően kerül abba a helyzetbe, hogy az egységes és országos földgázszolgáltatói rendszerre vonatkozóan célszerű gazdálkodási számításokat elvégezze, és így a rendszer egészére vonatkozó üzleti tervét elkészítse – fogalmaz Lázár János.
A kialakult helyzet egyetlenegy ügyfél ellátását se veszélyezteti – fogalmaz nyugtatólag Lázár János. Beszámolója szerint a Főgáznak nagyon határozott üzleti elképzelései vannak arra vonatkozólag, hogy a hozzá kerülő ügyfeleket miként látja el. Az állami társaságot mind infrastrukturális, mind gazdálkodási, mind a rendelkezésre álló energiaforrások és gázszerződések szempontjából, teljes mértékben felkészültnek tartja a hazai gázfogyasztók folyamatos, magas színvonalú kiszolgálására.
Számára ezt bizonyítja az is, hogy a Magyar Telekom ügyfelei 2015. augusztus 1-től zökkenőmentesen átkerültek a Főgázhoz, és a többi szolgáltató felhasználóinak átvétele is hasonlóképp zajlik. Ez szerinte önmagában ékes bizonyítéka annak, hogy a Főgáz a fogyasztók nagy tömegeit problémamentesen tudja átvenni és ellátni.
A versenyképesség egyik meghatározó tényezője az olcsó energia: a kormány azért döntött az ENKSZ felállításáról, hogy a lakosság számára biztosítsa első körben az olcsó gázellátást, valamint folyamatosan kiszélesítse tevékenységét a közműszolgáltatás egészére. Ezzel biztosítottá válnak az elmúlt években végrehajtott lakossági rezsicsökkentés eredményei, valamint a kormány lehetőséget teremt további árcsökkentésre a jövőben – zárja sorait Lázár János. (Arról, hogy az ENKSZ nevű állami cég megalapítása és működtetése miként járulna hozzá a „versenyképességhez”, az olcsó energiához, a lakosság olcsó gázellátásához, a rezsicsökkentés eredményeinek biztosításához, vagy akár a további árcsökkentés lehetőségeinek megteremtéséhez, szakmai érvek továbbra se láttak napvilágot. A gázellátást az ENKSZ szakmai iránymutatásai alapján az önkormányzatiból államivá lett Főgáz végzi. Az árakat tőle – valamint mostanság minden mástól, így a nemzetközi olajáreséstől is – függetlenül a kormány állapítja meg.)
Néhány héttel ezelőtt derült ki: a MEKH többször megbüntette a Főgázt azért, mert nem teljesítette a többi szolgáltató lakossági ügyfeleinek átvételét engedélyező határozatuk feltételét, miszerint adott határidőre nyújtsa be a hivatalnak az átvételre vonatkozó üzleti tervét. (Amit amúgy értelemszerűen már az engedély kiadása előtt is feltételül támaszthattak volna.) Az ENKSZ néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján Horváth Péter elnök-vezérigazgató – nem mellesleg a felügyelő hatóság jelenlegi elnökének elődje – kifejtette a Lázár Jánoséval teljes mértékben egybecsengő, a határozatok teljesítését nyíltan megtagadó véleményét. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára többszöri újságírói kérdésre ez év vége körülre valószínűsítette, hogy az ENKSZ elő tud állni egy minden szempontból megalapozott üzleti tervvel. (Ez azért lesz izgalmas, mert az E.ON mintegy hatszázezer lakossági ügyfelét a Főgáznak január 1-től már el is kell látnia.)
