A Dél-Dunántúli Térség kórházainak valamennyi műtője klimatizált. Az intenzív osztályoknak felében, az egyéb betegellátók, illetve a szakrendelőknek viszont már csak tíz százalékában van mesterséges hűtés. Ebben a térségben előfordult a 20 százalékos energia költség növekedés. A betegek száma főként a krónikus osztályokon szintén húsz százalékkal növekedett.
A Honvéd Kórházban a hőségriadó hetei egy-másfél százalékkal növelték a kórház üzemeltetési költségeket – azért csak ennyivel, mert modern technológiát használnak, a szennyvizet hasznosítják hűtésre-fűtésre. A szennyvíz átlaghőmérséklete 22 fok, ez a hőmérsékletű folyadék télen fűtésre, nyáron hűtésre alkalmas. Ám ilyen rendszer más hazai kórházban még nem működik.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A mentők a júliusi és augusztusi szokatlan forróság alatt naponta átlagosan 25-30 százalékkal több beteget láttak el, mint máskor. A legnagyobb forgalmat a Balaton melletti megyékben, illetve a fővárosban dolgozó mentők bonyolították. A segélyvonalakon főként kiszáradásról, krónikus betegek állapotromlásáról érkezett riasztás. Gyakoribb volt a figyelmetlenség okozta baleset, a végtagtörés is. Hogy mindez mekkora többle költséget generált, azt nem egyelőre nem tudni. Az OMSZ belső vezetői információs rendszere képes lenne ezeket az adatokat is gyűjteni, de a szolgálat nem használja ezt a funkciót.
A kórházak a többlet betegforgalommal elboldogulnak – tudtuk meg Rácz Jenőtől, a Veszprém megyei kórház főigazgatójától, a kórházszövetség leköszönt elnökétől. Nagyobb problémát jelent az intézmények hűtése, ez ugyanis olykor jóval többe kerül, mint a téli fűtésszámla.
A Bajcsy-Zsilinszky kórház „ hőségszámláját" mintegy 26-38,5 millió forintra becsülte a főigazgató Bodnár Attila. Hozzátette: a hőség ideje alatt öt százalékkal több beteget láttak el az átlagosnál. A költségeknek több mint fele a megnövekedett betegforgalom számlájára írható. Havonta másfél millióba kerül a klímák üzemeltetése, bár az intézmény csak nagyon kevés helyen használja ezeket az eszközöket.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az országos áram- és a vízfelhasználás is csúcsközelbe emelkedett a két hetes kánikula alatt, a tényleges csúcsértéket azonban korábban mérték, a fogyasztást ugyanis a hőmérséklet mellett például a nyári szabadságok ütemezése is befolyásolja. Ahogyan a villamos rendszer irányítási feladatait ellátó Mavir illetékese lapunk kérdésére összefoglalta, a nyári időszak legmagasabb rendszerterhelési értéke jellemzően június második felében vagy július elején tapasztalható, amikor már előfordulnak kánikulával járó napok, de jellemzően még mindenki dolgozik. Július második felében és augusztusban általában nagyobb a hőség, de a nyári szabadságolások miatt a jelentősebb fogyasztással rendelkező felhasználók – irodaházak, üzemek – már csökkentett üzemmódban működnek, így a fogyasztásuk kevésbé terheli meg a hazai villamosenergia-rendszert.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A Mavir évtizedek óta gyűjti a fogyasztási adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az elmúlt években a nyári és a téli csúcsterhelés egyre inkább megközelíti egymást. Eddig azonban a nyári csúcsérték még soha nem haladta meg a télit – egészen idén július 8-ig. A nyári fogyasztásnövekedés egyértelmű oka a légkondicionáló berendezések elterjedése: jelenleg a magyar háztartások 24 százaléka használ valamilyen légkondicionáló berendezést, míg további 23 százalék tervezi, hogy klímát vásárol.
Azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 fokot, minden további egy fokos emelkedés plusz 90-100 MW-tal (nagyjából 2 százalékkal) terheli a hazai villamosenergia-rendszert. 2015. július 8-án 12 óra 45 perckor a Mavir hitelesített mérési adatai alapján 6457 MW-os negyedórás átlag bruttó rendszerterhelést regisztráltak, ami meghaladja az eddig mért legmagasabb nyári csúcsterhelést. Jelentősen megnőtt a felhasználás az elmúlt két hétben is, de nem érte el a júliusi szintet: az augusztusi csúcsidei rendszerterhelési értékek a sokéves átlag felett, de hozzávetőlegesen 200 MW-tal a júliusban regisztrált értékek alatt maradtak. A 2015. augusztusi hitelesített csúcsérték 6233 MW volt, amelyet augusztus 13-án regisztráltak.
A vízfogyasztásban hasonló okok miatt szintén július elejére esett az idei csúcs: a Fővárosi Vízművek fogyasztási területén például idén a legtöbb, 609 ezer köbméter víz július 6-án fogyott. Általában a hőségriadók alatt az átlagos vízfogyasztás napi 540 ezer köbméter, két hőségriadó között pedig hozzávetőlegesen 500 ezer köbméter a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén, vagyis egy-egy tartós hőhullám 8-9 százalékos fogyasztásnövekedést okoz a nyári átlaghoz képest. Mindezek mellett az idei évben a teljes nyárra vetített vízfogyasztás valószínűleg rekordot dönt: idehaza még sosem fordul ugyanis elő, hogy egy szezonon belül négy hőségriadót kelljen elrendelni.
A tartós hőség és szárazság a növényzetet is megviselte, országszerte rengeteg a lábon elszáradt (hőgutát kapott vagy a vízhiány miatt idő előtt elfonnyadt levelű) fa.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Gálhidy László, a WWF erdővédelmi programvezetője tapasztalatainkat megerősítve kifejtette: országos áttekintése ugyan nincs, de egy balatonfelvidéki tölgyerdőben maga is tömegesen észlelte a jelenséget. A szakértő szerint a később vízhez jutó fák egy része túlélheti a sokkot: a gyümölcsfajtáknál és betelepített fafajoknál erre általában kisebb az esély, az őshonos állomány jellemzően könnyebben átvészeli tartós vízvesztést.
Kevesebb kukorica
A termő haszonnövények közül a kukoricában teheti a legnagyobb kárt az augusztusi hőség: egyes becslések szerint idén a termés akár 30-40 százalékkal is kisebb lehet az átlagosnál. Ennek egyik oka a vízhiány, a kukoricanövények elszáradása, a másik pedig a mostani nyáron rendszeresen jelentkező 40 fok feletti hőség, amely csökkenti a kukoricapollen termékenyítő képességét, és szemhiányt okoz a kukoricacsöveken.
