galéria megtekintése

Hátrálni kezdett a kormány a rezsiharcban

20 komment


Marnitz István

Hol van már Orbán Viktor három évvel ezelőtti rezsiharca: a parlament előtti csomag alapján a közműcégek ismét perelhetnék az államot a tarifák miatt. A módosítás címe azt sugallja, mintha letennénk a fegyvert, a szolgáltatók legfőbb követelése mégsem teljesül.

A kormányzati rezsiharc hajnalán, 2013 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben dühtől remegő hangon bejelentette: nehéz szalonképes szavakat mondania, mivel a „bíróság a magasabb árat érvényesíteni akaró cégeknek ad igazat a gáz és a villany árát csökkentő magyar kormánnyal szemben”.

Ez „maga a botrány” – fogalmazott. Haragját az váltotta ki, hogy a bíróságok megállapították: az árelőkészítésért felelős energiahivatal kötelező költségelemek elhagyásával tette lehetővé a rezsicsökkentést. A papíron független hivatal foggal-körömmel védekezett, de azok a szolgáltatók, amelyek nem léptek vissza, nyertek. A kormányfő azon háborgott, hogy a független bíróság a magyar állam törvénysértését állapította meg. Ráadásul a felhorgadás alapja is sántított: a szolgáltatók nem áremelésért, csak törvényes költségtérítésükért pereltek.

A Fidesz–KDNP-többség rögvest törvényt alkotott: ilyen bírósági döntés esetén se jár senkinek semmi, a hivatal pedig nem „határozatot”, hanem „rendeletet” hoz, ami már nem perelhető. Ezt megtámogatandó a Fidesz a polgároktól több millió aláírást gyűjtött be a „rezsicsökkentés melletti kiállás” jegyé­ben.

 
A rezsiharc állását minden héten a számlán mutatták
Veres Viktor / Népszabadság

Ezután az EU emelte a tétet: tavaly év elején kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, a perekben tárgyalt tételeknél is keményebb követelésekkel. Brüsszel nemcsak a törvényesen járó tételeket, hanem valamennyi, az energiacégeket sújtó új sarc – így például a vezeték- és a Robin Hood-adó – elismertetését is beépíttetné a tarifákba. Emellett a jelenleg a lakosságnak kedvező vezetékdíjak egységesítését (nem feltétlenül emelését), az ármegállapításból a kormány kivonulását, a díjdöntést reményeik szerint átvevő közműhivatal függetlenségének növelését, valamint a vezetékekhez való kivételezett hozzáférés eltörlését is követelik. E két tételből a kabinet utóbbinak érdemben, előbbinek látszólag már eleget tett.

A napokban benyújtott törvényjavaslat már a címében, illetve indoklásában is azt a látszatot kelti, mintha így már teljesen eleget tennénk az EU kívánalmainak. A tervezett módosítások közül a legszembeötlőbb, hogy a közműhivatal ismét „határozatot” hoz. Ezt tehát újfent perelhetnék a cégek. Egyszersmind viszont a hivatal az eddiginél nyíltabban készítené elő a módosításokat, arról előzetes „módszertant” készítene, amiről széles körű egyeztetéseket folytatna.

Szakértők azonban több EU-követelés teljesítését nem lelik fel az előterjesztésben. A kabinet továbbra sem kíván semminemű adót vagy más költségelemet elismertetni a tarifákban. Egyszersmind az ármegállapítás jogát se adja át a szakhivatalnak (pedig az továbbra se tűnik függetlennek a kormányoldaltól).

Árnyalja a képet, hogy a lakossági gázszolgáltatás immár az állam feladatává vált. Az áramszolgáltatás és a vezetékek viszont továbbra is külföldi tulajdonban maradtak. A perelhetőség lehetőségének visszaállításával tehát a kabinet – több millió aláírás ide vagy oda – komoly fegyvert ad a kezükbe.

Ráadásul kormányforrások eddig azzal indokolták az olajárzuhanás rezsiben való érvényesítésének elmaradását, hogy eme, százmilliárdos kifizetési fenyegetésre tartalékolnak. Ha viszont a kabinet nem akar fizetni, kérdés, mi lesz az összegyűlt pénzzel. Kérdéseinkre se a nemzeti fejlesztési tárca, se a Miniszterelnökség nem válaszolt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.