Felszabadító érzés, mikor felfordul a világ a Nagycsarnokban: kézenállók lépdelnek a vásárlók közé. Abban is van jókedv, mikor a Mikszáth téri szobor fejebúbján ketten egyensúlyoznak, esetleg a Szabadság híd pillérei közül tapsolják meg az autósokat. Francia újcirkuszos növendékek jártak Budapesten.

Felszabadító érzés, mikor felfordul a világ a Nagycsarnokban: kézen állók lépdelnek a vásárlók közé. Francia újcirkuszos növendékek a Krétakör alapítóját, Schilling Árpádot kérték fel, hogy az egész osztályt helyzetbe hozó előadást rendezzen. Egy pesti workshop keretében a franciákkal és Újvári Milán táncművésszel nekiindult a városnak. Készítette: Perjéssy Gábor, Szemere Katalin

Német állatvédők tiltakoznak az elefánt- és oroszlánartisták cirkuszi szerepeltetése ellen. Szerintük nem megfelelő módon tartják a vadállatokat például a Berlinben vendégszereplő Krone Cirkusznál. Az emberartisták gondjairól nem esett szó.

Ősszel újabb milliárdos indul az űrbe: Guy Laliberté, a Cirque du Soleil tulajdonosa. Kazasztánnak nincs pénze űrhajós küldésére, a kanadai üzletember viszont ki tudja fizetni az utat. Charles Simonyi második útjáért 35 millió dollárt adott.

Szabályos tésztacsata zajlik a Fővárosi Nagycirkuszban. Repkednek a spagetticsomók, a bohóc rikoltozva dobálja a közönséget, a közönség rikoltozva dobálja a bohócot. A nézők hálásak: végre rosszalkodhatnak egy kicsit, ismét gyereknek érezhetik magukat, visszakacsinthatnak a múltba. Amúgy az új cirkuszműsor is ezt teszi: a Fővárosi Nagycirkusz 120. születésnapját ünnepli.

Wulff Ede 1889 júniusában világvárosi műsorral nyitotta meg a Városligetben vasvázas hullámbádog cirkuszépületét, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt. Kristóf István, az intézmény mostani igazgatója azt mondja: az artistáknak a következő százhúsz évben is tapsolni fogunk.

Búvárlovak halálugrása. Halálos lovaglás négyes fogattal. Cigányszekérrel a habok közé, öt méter magasból. Efféle plakátszövegekkel hirdette magát a Városi Cirkusz a XIX. század utolsó évtizedében, kiszolgálva a borzongásra vágyó nagyérdeműt. Ma viszont már egész más okokból megyünk cirkuszba - ha egyáltalán. Százhúsz éves a Fővárosi Nagycirkusz.

Látják, kérem? Ezek itt a Wulff cirkusz utolsó pillanatai. Oppardon, önök talán jobban ismerik úgy, hogy Beketow cirkusz. Hm. Esetleg Fényes cirkusz? A kedves nagymamájuk biztos mesélt róla. Tudják, Gerard, a híres bohóc, meg az a pompás est, amikor a két Latabár, sőt a snájdig Jávor Pál illegette magát népszórakoztató jelleggel a porondon. Így se? Na jó, maradjunk annyiban, hogy képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor már kishíján eltűnt a föld színéről a Fővárosi Nagycirkusz. Persze a régi.

A minap néhány bohóc - állását féltve - az utcán tüntetett, néhány utcaművész-aszfaltakrobata és válogatott sportoló pedig állást találva beköltözött a Fővárosi Nagycirkuszba. A helycserés támadás végeredménye a Ritmus cirkusz című, társművészeteket is magába olvasztó új műsor, amely igyekszik leporolni a hazai cirkuszművészetet.

Állatok nélkül nincs cirkusz, a műsor legyen szép, fényes, a manézsba agitatív zene kell, erős hatások, súlyos ellentétek, foglalta össze egy korábbi interjúban Orlóci Edit cirkusztörténész, hogy mit vár a porond művészeitől. Aki megnézi a Fővárosi Nagycirkusz augusztusig látható Cirkuszparádé című műsorát, nagyjából ezt kapja.

Koptatja az ember az Állatkerti körút töredezett flaszterét, a kissé viseltes Nagycirkuszba menet legyűr egy éppen csak iható kávét kettő tízért, és arra gondol, csak azért sem hagyja veszni ezt a napot. Akkor sem, ha esőre áll, ráadásul sziklaszilárd a meggyőződés ott belül, hogy alaposan kiöregedett már a műfajból.

Játékosság és találékonyság, a gravitáció törvényeit meghazudtoló technikai megoldások és az amerikai némafilmek humora. Mindez egy lenyűgöző hangulatú új cirkuszi produkcióban.

Nem szeretem magam kifesteni, mert még bohócnak néznek, mondogatta annak idején Stefi bohóc, és ezzel mintegy összefoglalta a kételyt, ami az emberekben él a cirkusszal kapcsolatban: vajon komolyan vehető-e az artisták világa? A hét végén lebonyolított 7. Nemzetközi Cirkuszfesztivál sikerét tekintve a kérdés alighanem eldőlt.

Ha kibekkeli a virtuális világ első nagy térhódítását, a magyar cirkusz újra felvirágozhat. A 20-50 éves korosztály most szinte teljesen hiányzik a nézőterekről. Eközben a pályázatírás is komoly kihívás elé állítja az artistákat. A bohócok viszont a nyugat-európai trendekhez hasonlóan itthon is új piaccal gyarapodtak: egyre több rendezvényre és gyerekzsúrra hívják őket.

Ez az idei év rendhagyó: a tavaszi vita a Práter megújulásáról nem halt el a rendes üzem beindulása után, a szakértők, az építészek, a városrendezők és a legilletékesebbek, a hagyományos vurstli mutatványosai, az ottani vállalkozók még most is győzködik egymást. Nagy a tét: milyen lesz a jövőben a Wurstel-Prater, ez a lényegében a XVIII. századtól kezdve kialakult igazi bécsi intézmény, amely egy műfaj jelképe, s ahol évente csaknem egymillióan fordulnak meg.

Nézzük a Fővárosi Nagycirkusz új műsorát, és tippelünk, vajon melyik artista lehet Deng Baojin, aki egy tájékoztató anyag szerint a kínai "nemzet mintadolgozója". A műsorközlő neveket nem mond, amúgy is csak ritkán szakítja meg a Kínai Nemzeti Cirkusz műsorfolyamát, így aztán fogalmunk sincs, hogy Deng Baojin csont nélküli kígyónő, aki magát kétrét hajtva bújik keresztül egy szűk csövön, esetleg férfi, aki a magasban elhelyezett karikán vetődik át. Különben is: mintadolgozó itt valamennyi művész.

Néhány éven belül eltűnnek a hazai cirkuszokból az elefántok, az orrszarvúk és a majmok - egy új kormányrendelet ugyanis megtiltja, hogy a hazai intézmények a jövőben újabb példányokat szerezzenek be ezekből a fajokból.

Ha egyszer módjukban áll kifaggatni egy idős bohócot, nyugdíjas artistát, kérjék meg meséljen a Városliget hajdani ügetőpályája mögött található homokbányáról. Nem tévedés!

A cirkusz és az üzleti élet megkoronázott királya lett Guy Laliberté, miközben a nevével fémjelzett különleges produkciók valójában már alig emlékeztetnek e műfaj klasszikus attrakcióira. A kanadai Cirque du Soleil alapítója a művészvilágból elsőként érdemelte ki az Év üzletembere címet.

Marokkói utazás: az ezeregy éjszaka meséinek világa elevenedik meg a Trafó színpadán. Ősi tradíció vs. ötletgazdag rendezés.