Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófájának tizenöt év elteltével sincsenek a károkért helyt álló felelősei, sem kézzelfogható szabályozási vagy intézményi következményei.

A verespataki bányanyitás nemcsak Romániában élvez nagykoalíciós támogatást, hanem a jelek szerint a magyar kormány ellenállását sem vívta ki - közölte Jávor Benedek ökopárti politikus.

A helyi unitárius templomban egy „pornográf jellegűnek” tartott szöveget olvastak fel egy fesztivál keretében – ez utóbbit minden évben a hírhedt aranybánya megnyitását ellenző civil szervezetek rendezik meg. A bányát üzemeltető cég – amely a ciánszennyezés veszélyén kívül valószínűleg a felismerhetetlenségig megváltoztatja a természeti és a kulturális környezetet – már csak egy engedélyre vár a 2014-es induláshoz.

Alburnus Maior nevű civil szervezet 2008-ban egyszer már elérte, hogy semmissé nyilvánítsák a ciántechnológiás aranykitermelést végző kanadai-román cég régészeti mentesítési bizonylatát.

Újrakezdi a román környezetvédelmi tárca a verespataki bányaterv környezeti hatástanulmányának értékelési folyamatát. A tervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) azt reméli, hogy ezúttal megkapja a már évek óta várt környezeti engedélyt, a környezetvédők azonban tiltakoznak, és ellenzik a hatósági lépést.

Érvénytelen lett a ciántechnológia betiltásáról rendezett nagybányai népszavazás. A szavazóknak csak a nyolcada ment el a referendumra. Igaz, többségük ellenzi a technológiát.

Tíz évvel a tiszai katasztrófa után nagy többséggel, 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament szerda délután azt az állásfoglalást, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban 2011 vége előtt, mivel ez az egyetlen biztonságos módja a vízkészletek és az ökorendszerek védelmének.

Nehézfémszennyezést észleltek a román hatóságok a romániai Aranyos folyón, amely a Tiszába ömlő Marosnak a mellékfolyója.

A tiszai ciánszennyezést okozó egykori nagybányai Aurul vállalat gyárának újraindításáról cikkezett szerdán a Romania libera bukaresti napilap, amely a témához egy tavalyi információt melegített fel. A bánya már csak a könnyű akadályként vehető környezetvédelmi engedélyre vár.

Nyolc év alatt ötször ömlött szennyező zagy a romániai Máramaros megyei, bezárt bányák meddőhányóiból a környező folyókba és patakokba, derül ki az Új Magyar Szó című bukaresti napilapból.

Környezeti katasztrófa fenyeget a máramarosi Borsabányán, ahol az elmúlt napok heves esőzései nyomán összegyűlt víz túlcsordult a helyi Remin bányavállalat Colbul II. derítőjének gátján, majd kis idő múlva azt átszakította. Tragédia egyelőre nem történt, mert a derítőben tárolt zagy jelentős része átfolyt az említett tározó alatti Colbul I. derítőbe, amelynek gátja még állja a rá nehezedő hatalmas nyomást.

A tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési per hétfői tárgyalási fordulója ismét a romániai alperes megjelenése nélkül zajlott le a Fővárosi Bíróságon, a bíró legközelebb januárra hívta össze a vitás feleket.

Nem veszélyezteti Magyarországot az a cián- és nehézfém-szennyezés, amely ismét a romániai Nagybánya térségéből jutott egy patakon keresztül a Szamosba - közölte román tájékoztatásra hivatkozva a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Tömegesen pusztulnak a halak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandráson, a Kis-Hernád patakban.

Örülhetnek, jubilálhatnak a romániai zöldszervezetek: miután a szenátus elfogadta a ciánvegyületeknek a romániai bányászatból való kitiltását előíró jogszabályt, a bukaresti kormány is úgy döntött, hogy támogatja a törvényt.

A nagybányai aranybányát működtető Transgold SA ellen a Magyar Állam által indított hat éve húzódó ciánperben a Fővárosi Bíróság (FB) hétfőn újabb halasztásról döntött, a tárgyalást 2007. október 15-re halasztották.

Miközben a bíróságokon javában folynak a kanadaiak aranybányáját megakadályozni hivatott peres eljárások, s miközben tárcaközi bizottságok szakértői készítik az egyik drága szakjelentést a másik után, Verespatakon furcsa kereskedelem virágzott fel.

Robert Fico kormánya karácsony előtti utolsó ülésén felemás döntést hozott a körmöcbányai (Kremnica) aranybánya-projekt ügyében. Szigorította ugyan a hatályos szlovákiai bányatörvényt, mert megtiltotta a ciános technológia alkalmazását a geológiai kutatás és a fejtés során, de nem tett eleget a körmöcbányai (Kremnica) önkormányzat és Besztercebánya megye, valamint számos környezetvédő szerveződés követelésének, amelyek az emberre és a természetre ártalmas módszer alkalmazásának teljes betiltását követelték. A Fico-kabinet szigorú környezetvédelmi feltételek teljesítése esetén nem zárta ki aranyérc kitermelésének lehetőségét ezzel a technológiával.

Elutasította a kolozsvári ítélőtábla a magyar államnak azt a követelését, hogy vegyék fel a csődeljárás alatt álló nagybányai Transgold cég hitelezőinek listájára, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tiszai ciánszennyezésért Magyarország nem hajthat be kártérítést. Hiszen a Transgold cég megszűnt ugyan, de annak mintegy felét a román állam birtokolta, az ellen pedig tovább folytatható az eljárás.

Daruskocsi tépte el ezúttal a ciános zagyot szállító csövet Nagybányán.