A magyarok nyolcada van nagyon jól, a többiek boldogságszintje viszont meglehetősen széles skálán mozog. A legboldogabb emberek az ország nyugati megyéiben, míg a legboldogtalanabbak északkeleten élnek – derült ki az első hazai boldogságkutatásból.

A viszonylag dinamikus gazdasági növekedés ellenére csöppet sem elégedettebbek a magyarok az életükkel, mint néhány évvel ezelőtt. Sőt, a KSH adatai szerint egyre jobban utáljuk a munkánkat.

Geofizikusnak tanult, brókerként dolgozott, majd kivonult a természetbe egy férfi, akiről az Index forgatott egy alig hatperces filmet.

Hazánk a középmezőnyben, a 91. helyen végzett az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának boldogságindex-felmérésén, közvetlenül megelőzve Pakisztánt és Libanont. A vizsgált 157 ország közül Dániában a legboldogabbak, Burundiban a legboldogtalanabbak az emberek.

A 2008–2009-es gazdasági válság óta nem „zártunk" olyan boldog évet Európában, mint tavaly. A kontinensen élők 80 százaléka elégedett az életével. Az északiak a legboldogabbak, míg a dél-európaiak meglepően búskomorak.

Újfajta statisztikákat közölt hétfőn az Eurostat uniós statisztikai hivatal, amelyek arra hivatottak rávilágítani, mennyire elégedettek az unió lakói életükkel. Magyarország az uniós átlagnál elégedetlenebb, de a megkérdezettek a közepesnél jobbra értékelték életkörülményeiket.

Alacsony szintű korrupció, kis társadalmi különbségek (kevés szegény és gazdag, nagyon széles középosztály), transzparens állam, erős szolidaritás, intenzív párbeszéd és konszenzuskeresés a hatalom és a „nép”, illetve az egyes szakmai és társadalmi csoportok között, magas adók és bőkezű szociális juttatások, női esélyegyenlőség, felelősség a környezet és a jövő nemzedékek iránt – nagyjából ezekkel a jellemzőkkel írható le az „északi modell”, vagyis a skandináv államokban kifejlesztett emberarcú kapitalizmus.

Magyarország a 158 vizsgált ország közül a 104. helyre került az ENSZ boldogságindex-felmérésén. Svájc a legboldogabb, Togo a legboldogtalanabb ország. A gazdasági mutatóink alapján lehetnénk sokkal boldogabbak is.

Hazánk a 104. helyre került az ENSZ boldogságindex-felmérésén, hat helyet javítva így az előző évi eredményén. A harmadik alkalommal végzett kutatás szerint Svájcban a legboldogabbak az emberek.

Ha a tudatlanok boldogabbak, akkor a magas IQ automatikusan boldogtalanságra ítél? – teszi fel a kérdést David Robson, a BBC újságírója, aki az elmúlt évtizedek kutatási eredményei közt csemegézve többek közt arra kereste a választ, hogy boldogabbak-e az átlagosnál okosabb emberek, és miért nem? És ha a magas IQ nem biztosíték a boldogságra, akkor ugyan mi az?

A boldogság világnapja alkalmából a Coca-Cola felkérésére egy közvéleménykutató cég feltérképezte, mennyire és mitől boldogok a magyarok, és hogyan lehetünk még boldogabbak.

Szeretnénk hinni: az akarat szabad, a jövő nyitott. Ott áll tehát minden ember előtt a lehetőség, hogy bármely pillanatban változtasson sorsán, és egy merész döntéssel boldogabb és sikeresebb jövő felé vegye útját.

Minél iskolázottabb valaki, annál elégedettebb az életével – derült ki a KSH legfrissebb kutatásából, amely szerint a magyarok nem is olyan pesszimisták, mint eddig hittük.

A World Happiness Report szerint Irak és Banglades állampolgárai is boldogabbnak érzik magukat, mint a magyarok.

Brit kutatók arra jutottak, hogy egy ember életében a 23. és a 69. esztendő a legboldogabb.

Egy brit pszichológus szerint az év összes napja közül a mai a legboldogabb: a péntek és a meleg csak két összetevője a matematikai képletnek.

Egy új kutatás kapcsán arra a megállapításra jutottak a Colorado Egyetem szociológusai, hogy az emberek jellemzően boldogtalanabbnak érzik magukat, ha úgy tudják, hogy társaik náluk gyakrabban élnek szexuális életet.

Lassan vége a télnek, de vajon mit vár még a magyar az élettől? Meg lehet-e tanítani a társadalmat, hogy pozitívabban szemlélje a változásokat? Dr. Nol utánjár.

Világszerte ma első alkalommal tartják: az ENSZ Közgyűlése 2012 júniusában nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át.