„Ha jól működik a rendszer, kompetensek és nem korruptak a köztisztviselők, az emberek boldogabbak. Ezt fokozza, ha a törvények és a gyakorlat között kicsi az eltérés, mivel ez kiszámítható környezetet teremt az állampolgárok számára" – nyilatkozta lapunknak a boldogságkutató professzor, aki szerint a politikai rendszer, nevezetesen a demokrácia állapota is befolyásolja, hogy az ember boldognak érzi-e magát.
|
Dán utcakép. A politika is befolyásolja a boldogságot
Thinkstock |
Veenhoven megfigyelte, hogy a szocialista blokk szétesése után Kelet-Európában sokkal boldogtalanabbak lettek az emberek, s tíz évre volt szükség ahhoz, hogy ismét elégedettek legyenek az életükkel. „Főleg az idősebbek érezték magukat kevésbé boldognak, sokan elveszítették az állásukat, az emberek nem voltak hozzászokva a demokráciához.
Mostanra azonban a kelet-európaiak, köztük a magyarok, boldogabbak, mint valaha"
– mutat rá Veenhoven.
Az általános jó érzés egész Európára érvényes manapság, az Eurobarometer 2015-re vonatkozó felméréséből kiderül, hogy a világgazdasági válság óta tavaly voltak a legboldogabbak az európaiak: 2008-ban 76 százalékuk mondta, hogy elégedett az életével, míg tavaly 80 százalékuk gondolta így. Az északi országokban nemcsak a bürokrácia átláthatóbb és gördülékenyebb, de Veenhoven szerint az individualizmusnak is szerepe van abban, hogy elégedettebbek az átlagnál: „Sokkal nagyobb szabadsággal döntenek az életükről, arról, hogy milyen munkát végeznek, vállalnak-e gyermeket, és kivel házasodnak. Ebből kifolyólag sokkal nagyobb az esélye annak, hogy olyan életet élnek, ami igazán nekik való."
Az Eurobarometer felméréséből kiderül azonban, hogy számos tényező árnyalja a képet. A jövedelem például igen fontos – olvasható a The Economist összefoglalójában –, hiszen a megkérdezett európaiak válaszaiból kiderül: fizetésemelés esetén lakóhelytől függetlenül mindenki boldogabbnak érzi magát. Az sem mindegy, hány éves az ember: a svájciak 75 éves koruk felett a legboldogabbak, a portugálok és görögök (akik a sereghajtó Bulgária előtt végeztek, 4,32-es értékkel) viszont nehezen viselik az öregedést.
Meglepő módon a dél-európai országok lakói mindig „búsabbak" voltak az átlagnál. „Vannak olyan nem nyilvánvaló körülmények, amelyek sokkal kedvezőtlenebbek a mediterrán országokban, például nagyok a hatalmi különbségek. A főnök sokkal inkább zsarnokoskodik a beosztott felett, és az anyós is hajlamos jobban beleszólni a családi ügyekbe" – mondja nevetve a professzor.
