Az Európai Bizottság feltételekkel ugyan, de kész engedélyezni a paksi atomerőmű orosz bővítését. Orbánék csatát nyerhettek.

Léteznek atomerőmű-bővítés nélküli energetikai forgatókönyvek is Magyarország számára, ráadásul mindegyik olcsóbb, mint a paksi beruházással számoló megoldás – derült ki a Wuppertal Institut, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány szerdai budapesti konferenciáján. A rendezvényre a kormány képviselője az előzetes egyeztetés ellenére nem jött el – ez már a sokadik alkalom, hogy az Orbán-kabinet nem volt hajlandó nyílt vitában kiállni a saját atomcentrikus energiapolitikája mellett.

Egyre több országban állítanak le atomerőműveket amiatt, hogy nem versenyképes a termelésük, nem tudnak versenyezni a megújuló energiaforrásokkal termelt olcsó árammal – hangzott el kedden a Csernobil 30 - Láncreakció című budapesti konferencián. Az Ökopolisz alapítvány rendezvényén éles vita alakult ki Aszódi Attila, a tervezett atomerőmű-bővítés kormánybiztosa, illetve Szél Bernadett, az LMP társelnöke között a nukleáris energia pénzügyi és biztonsági vonatkozásairól.

Francois Hollande francia államfő megerősítette, hogy Franciaország bezárja legrégebbi atomerőművét az ország keleti részén található Fessenheimben.

A paksi bővítés ügyében az Európai Bizottság előtt zajló eljárások közül a tiltott állami támogatás kérdésében formálódik a megegyezés, a beruházási tender elmaradásával kapcsolatban viszont egyelőre nincs meg az a jogi konstrukció, amivel a jogsértést meg nem történtté lehetne tenni – értesült a Népszabadság.

A magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést, és megtette a szükséges intézkedéseket. A kormányfő a közmédiának pénteken Washingtonban adott interjúban elégedetten nyugtázta, hogy Magyarországot nukleáris szempontból fejlettnek, biztonsági rendszerét pedig kiválónak tartják.

Oroszország az energiapiacon keresztül kimutathatóan beavatkozik egyes EU-tagállamok kül-, bel- és energiapolitikájába – hangzott el az Oroszország az európai energiapiacon című, az Európai Bizottság budapesti képviseletén megrendezett konferencián. Az elhangzottak szerint az egyoldalú orosz energiafüggés súlyos biztonsági kockázat, amire az EU-nak egyelőre nincs válasza.

„Mindent átható korrupció, a biztonsági kultúra teljes hiánya, a szakemberek képzésének elhanyagolása, a minőségbiztosítás kikerülése, törött és hibás alkatrészek beépítése” – többek között ezeket a problémákat sorolta föl Viktor Petrovics Alejnyikov, a Leningrád Atomerőmű volt munkatársa, aki 1991 óta dolgozott a létesítményben, és az erőmű jelenleg zajló bővítésében is részt vett.

Az összes aggály, amit 2013-ban megfogalmaztunk a paksi bővítéssel kapcsolatban, mára bekövetkezett, ráadásul időközben új kockázatok is jelentkeztek – állítja Jávor Benedek, a PM EP-képviselője, aki munkatársaival elkészítette a projekt második kérdés-válasz gyűjteményét. A füzetben összegyűjtött adatokból és információkból egyetlen logikus következtetés adódik: az „évszázad beruházása” anyagi és energiapolitikai értelemben is bukásra van ítélve.

Egy hét alatt két tudományos áttörés is történt a fúziós energia hasznosításában.

Még a német kancellár is berezelt, amikor meg kellett nyomnia a gombot a világ első fúziós reaktorában. Ezt most megúsztuk, de azért elég forró volt a helyzet. konkrétan százmillió fokos.

Kétszáz oldalnyi titkos anyagot (feljegyzéseket, az Orbán-kormánnyal folytatott levelezéseket, a kormánynak feltett kérdéseket) kapott meg az Európai Bizottságtól Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Aszódi Attila kormánybiztos reagálásában megkérdőjelezte Jávor szakmai felkészültségét; szerinte az EP-képviselő nyitott kapukat dönget.

A Magyar Hírlap szerint Jávor Benedek azért Vajnai Attila cégével készíttetett elemzést a paksi bővítés hatástanulmányáról, mert akár az ördöggel is összefogna a beruházás megakadályozásáért.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a paksi atomerőmű bővítése kapcsán megsértett közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok miatt Magyarország ellen. A Greenpeace szerint a döntés azt mutatja, hogy Brüsszelben is felismerték Paks 2 kockázatait.