galéria megtekintése

Atom nélkül olcsóbb lehetne az energia

9 komment

Hargitai Miklós

Léteznek atomerőmű-bővítés nélküli energetikai forgatókönyvek is Magyarország számára, ráadásul mindegyik olcsóbb, mint a paksi beruházással számoló megoldás – derült ki a Wuppertal Institut, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány szerdai budapesti konferenciáján. A rendezvényre a kormány képviselője az előzetes egyeztetés ellenére nem jött el – ez már a sokadik alkalom, hogy az Orbán-kabinet nem volt hajlandó nyílt vitában kiállni a saját atomcentrikus energiapolitikája mellett.

- Amikor a parlament az évtized elején megtárgyalta az ország ma is érvényes energiastratégiáját, a felvázolt forgatókönyvek közül az egyiket, a megújulókra fókuszáló zöld opciót nem dolgozták ki, a kifejtést későbbre ígérték. Mivel a munka azóta sem készült el, az Energiaklub a német Wuppertal Instituttal együtt most megcsinálta – vázolta a kedden bemutatott tanulmány hátterét Szilágyi László, a Zöld Műhely Alapítvány elnöke.

Van másik

A Zöld Magyarország – energia útiterv című, 2050-ig előretekintő anyag maga is több alternatívát tartalmaz: a „zöld” teljes egészében az energiahatékonyságban és a megújulókban rejlő előnyök kihasználására épül, minimalizálva a fosszilis energiaforrások használatát, az „atom” a jelenlegi bővítési tervek megvalósításával számol, a két „köztes” forgatókönyv pedig a jelenlegi tendenciát követve a szénhidrogének és a megújulók különböző mixeit tartalmazza a meglévő paksi blokkok kivezetése utáni időszakban, és leginkább az energiafogyasztás csökkentésének mértékében tér el egymástól.

 

Drága atom

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, a konferencia házigazdája a bevezetőben arról beszélt, hogy a 2011-ben elfogadott kormányzati energiastratégiának mára az egyik előfeltételezése sem érvényes: az energiaigény nem nő, hanem csökken (a GDP-növekedés egész Európában elvált az energiafelhasználás bővülésétől), az elmúlt négy évben két paksi blokknyi termelés vált fölöslegessé a stratégiaalkotáskor elképzelt szükségletekhez képest.

A fukusimai baleset miatt az atom drasztikusan megdrágult, és a költségei azóta is folyamatosan emelkednek, a megújulók ára viszont lezuhant, évi 8-10 százalékkal csökken. Az orosz gázfüggés Európa első számú biztonsági kockázatává vált, a szénerőmű-építések pedig a párizsi klímamegállapodás után kikerültek a reális lehetőségek közül. Vagyis az „atom-szén-zöld” forgatókönyvnek a nukleáris és a szenes lába is megrendült, a zöld viszont sokkal erősebb annál, amivel a kormány számolt.

Paks mindent visz

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

– Mindez indokolttá tenné, hogy legyen egy B-terv is a bővítésen kívül, Orbánék azonban mindent az atomerőmű-bővítésnek rendelnek alá – jegyezte meg a politikus, arra is kitérve, hogy egyelőre az alternatívák lefojtása látszik: új szélerőműveket nem engedélyeznek, a napelemeket büntetőadóval sújtják. Jávor fölidézte, hogy Marokkóban hatalmas naperőmű épül, amely a tervezett új paksi blokkok költségszintjének negyedéért fog áramot küldeni Európába – szerinte el kell döntenünk, hogy részesei leszünk-e az új energiaforradalomnak, vagy megint (mint a történelemben már annyiszor) egy elavult és kifutóban lévő struktúra mellett kötelezzük el magunkat.

Üres lap

Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakértője a mai energiapolitikát bemutatva egy üres lapot vetített a falra: szerinte nincs szakpolitika, a döntések ismeretlen helyen, ismeretlen szempontok alapján születnek. Ennek egyik fájó következménye, hogy – miközben az EU szerint a legolcsóbb energiaforrás az energiahatékonyság-növelés, és 3 millió lakás vár energetikai korszerűsítésre – a valóságban csak aprópénzt, évi 2-3 milliárd forintot szán az állam erre a célra, évente 2-3 ezer lakás felújítását segítve.

Kijött a matek

Stefan Lechtenböhmer, a Wuppertal Institut kutatásvezetője elmondta, hogy a tanulmány összeállítása során az Európa-szerte energiatervezésre használt dán EnergyPlan szoftvert használták, amely a múltbeli és a jelenlegi adatokra építve, a változók módosításával képes különböző reális jövőbeli forgatókönyveket generálni. A „zöld” forgatókönyv keretében például többek között 1,5-2 millió lakóépület felújításával, az elektromos autózás és a hőszivattyúk nagyarányú elterjedésével és az ismert megújulóenergia-potenciálokkal kalkuláltak (többek között azzal, hogy az alkalmas területek 2 százalékára kerülnek szélerőművek, illetve a könnyen kiaknázható napenergia-mennyiség 19, a szélenergia-potenciálnak pedig a 13 százalékát hasznosítják, de 2050-re így is a nap és a szél adná a teljes energiafelhasználás több mint felét, miközben az atom kikerülne a rendszerből, a fosszilis energiahordozók szerepe 20 százalék alá csökken, és Magyarország nettó áramexportőrré válik.

A végeredmény egy olyan energiarendszer lenne, amely nyáron energiát exportál, télen pedig a jelenleginél kevesebbet importál, a végső költségmérlegét tekintve pedig jóval olcsóbb, mint az atomerőmű-építésre épülő megoldás.

Fotó: Vasily Fedosenko / Reuters

Nincsenek végvárak

Feiler József, az European Climat Foundation vezető munkatársa arra figyelmeztetett, hogy az európai energiarendszerekben nincsenek „végvárak”, senki sem tudja egyedül megoldani a saját energiarendszere működtetését, a kiegyensúlyozáshoz, vagyis az időben eltérő felhasználói igények kiegyenlítéséhez szükség van az összekapcsolt hálózatokra és az országok közötti együttműködésre. Perger András, a Greenpeace szakértője úgy fogalmazott: valójában nincs más választás, mint arra menni, amerre az európai energiarendszer fejlődése halad – szerinte arra kell reagálni, ami a valóságban történik, és nem arra, ami „egyes fejekben, vagy talán csak egyetlen fejben” van az energiatermelés optimális jövőjéről.

Paradigmák csatája

Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa azzal érvelt, hogy Európában „paradigmák csatája” zajlik, de ő is úgy látja, hogy a főáram szerint a hierarchikus energiatermelés ideje lejárt, a jövő a megújulóké, az intelligens hálózatoké és az együttműködésé, az utóbbihoz pedig a decentralizált megoldások jobban illeszkednek. – A magyar kormány autarkiát épít: ha Európa nemzetállamokra töredezik szét, akkor talán megéri, minden egyéb esetben megfizethetetlenek a költségei – jegyezte meg, azt is hozzátéve: érdekes gondolat, hogy mi senkivel nem akarunk kooperálni, önálló energiaellátásra törekszünk, azt viszont természetesnek vesszük, hogy az új paksi blokkok áramfölöslegét valaki majd jó áron megveszi tőlünk.

Az atomlobbi diadalmenete
Az atomlobbi diadalmenete
szentendre.hu

100 százalékos átállás

A beszélgetés során az az érv is előkerült, hogy 115 év távlatában (az állami, az uniós és az iparági szereplőket is beleértve) egyedül a Greenpeace-nek sikerült nagyjából eltalálnia, hogyan alakul Európában az energiatermelés, de még a zöldek legzöldebb elképzelését is felülmúlta a megújulók előretörése. Most a szervezet azt állítja, hogy 100 százalékban is lehetséges átállni a megújulókra, de csak akkor, ha közben az energiahatékonyságot is csúcsra járatják.

Nem illik a világképbe

Ámon Ada, az E3G nevű berlini energetikai tanácsadó szervezet vezető munkatársa azt hangsúlyozta, hogy Európában korlátlanul van pénz az energiahatékonyság-növelésre, ráadásul ezek a beruházások szinte azonnal elkezdik visszatörleszteni a költségeiket, a magyar gazdaságot fejlesztik, és az egész országban elosztva hoznak létre új munkahelyeket. Felsmann Balázs szerint a politika azért nem szereti az energiahatékonyságot, mert nem illik abba a centralizált világképbe, amiben a hatalom gondolkodik, nem alkalmas szavazatmaximalizálásra. Jávor Benedek szerint viszont egy olyan program, amelyben a családok támogatást kapnának ahhoz, hogy az energiafogyasztásuk hosszú távon 30-40 százalékkal csökkenjen, politikailag is eladható lenne.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.