|
Alekszej Miller Gazprom-vezér
Szergej Karpuhin / Reuters |
Boros szerint a fukusimai katasztrófa óta a fejlett világban mindenütt csökken a kereslet az atomenergia iránt, az orosz gáz viszont továbbra is meghatározó az európai ellátásban, 39 százalékos részesedéssel. Az oroszországi energiaimportnak leginkább a kelet-közép-európai országok vannak kiszolgáltatva, átlagosan 75-100 százalékos importhányaddal.
Kibújni a szorításból
Különösen azok az országok vannak politikai értelemben is kockázatos helyzetben, ahol törekvés sem mutatkozik a diverzifikációra, és ahol a nukleáris kitettség szintén fennáll. Vannak sikeres törekvések a függés oldására – Észtország mára 10 százalékra szorította le az orosz energiaimport részesedését, Litvánia egy atomerőmű bezárása és egy LNG-terminál felépítése árán bújt ki a szorításból, Lengyelország alig használ orosz energiát –, Magyarország azonban nem is próbálkozik ilyesmivel:
Szlovákián kívül mi vagyunk az egyetlen állam, amelyet gyakorlatilag a teljes energiaimportja Oroszországhoz köt
(ezek után kevéssé meglepő, hogy a régióban kizárólag Orbán Viktor és Robert Fico képvisel fenntartások nélkül oroszbarát politikát). Különleges eset Bulgáriáé, ahol egy orosz támogatást élvező szélsőjobboldali párt akadályozta meg a helyi palagáz-kitermelést, fenntartva az orosz gázimportkényszert.
Gázban a megújulók
Julia Sokolovicova, a Greenpeace tanácsadója főként az orosz nukleáris terjeszkedés és a politika kapcsolatáról beszélt. Mint kifejtette, minden olyan uniós államban, ahol az oroszok komoly atomerőmű-építési projektet futtatnak, visszaszorult a megújuló energia használata (aligha függetlenül attól az orosz érdektől, hogy a gázt is el kell adni valakinek), Finnországban a kormány a zöldenergia-központú energiastratégiát is visszavonta. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az atomenergia számszerűsített költségei között a nukleáris biztonsági kiadásokat sosem említik, holott egyedül a csernobili katasztrófa hatásainak enyhítésére eddig euró-százmilliárdokat költöttek az európai adófizetők (összehasonlításul: Paks II becsült költsége 10 milliárd euró).
Selejtről mintázzák az új paksi blokkot
„Mindent átható korrupció, a biztonsági kultúra teljes hiánya, a szakemberek képzésének elhanyagolása, a minőségbiztosítás kikerülése, törött és hibás alkatrészek beépítése” – többek között ezeket a problémákat sorolta föl a Leningrád Atomerőmű egyik volt munkatársa, aki a paksi bővítés referenciájaként megjelölt projektről tett közzé ijesztő részleteket. Részleteket itt olvashatnak: >>>
Elmennek a falig
Martin Jirušek, a Masaryk Egyetem kutatója azt hangsúlyozta: az európai orosz energiapiaci jelenlétre vonatkozó kutatásukban nem tudták általános érvényűen bebizonyítani azt a munkahipotézist, hogy az orosz energiacégek valójában Oroszország politikai pozíciójának erősítése érdekében dolgoznak Európában, egyes európai államok esetében azonban jól látható ez a szándék. Szerinte a Gazprom mindenütt elmegy a falig, azaz maximálisan kihasználja a mozgásteret – hogy ez mekkora, az főleg attól függ, hogy van-e alternatív gázbeszerzési forrás, és hogy milyen erős az adott kormány demokratikus kontrollja.
Ahol teljes a függés (mint például Magyarországon), ott az orosz cég erőt mutat, és eléri a céljait, nemcsak az árakban, hanem a kritikus infrastruktúra (vezetékek, tárolók) megszerzésében is. Arra is találni példát – a leglátványosabban Ukrajnában és Moldovában –, hogy a gázár mindig „lereagálja” az Oroszországhoz, illetve Európához fűződő viszony alakulását.
|
Orosz gázvezetékek Ukrajnában: mindent behálóznak
Gleb Garanics / Reuters |
Ébredő erő
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője zárszavában azt fejtegette, hogy az Oroszországgal kapcsolatos európai alapföltevés – miszerint a gazdasági kapcsolatok modernizációhoz és konszolidációhoz vezetnek – mára megdőlt: az orosz gazdaság továbbra is az energiaimportból él, demokratizálódás helyett pedig a birodalmi ambíciók föléledése van napirenden.
Titkosszolgálati befolyás
Jávor szerint az energia az egyetlen terület, ahol Oroszország valóban szuperhatalom, és leplezetlenül használja is az erejét: egyre nyilvánvalóbb például, hogy titkosszolgálati eszközökkel és nyomásgyakorlással az egyes tagállamok energiapolitikáját is befolyásolni igyekszik, piacot teremtve a saját termékeinek.
|
Titkosszolgálati eszközöktől sem riadnak vissza az orosz érdekek érvényesítéséért (képünk illusztráció)
Maxim Shemetov / Reuters |
A politikus hangsúlyozta: az EU-nak egyelőre nincsenek eszközei az uniós intézményekben már nyilvánosan tárgyalt kockázatok kezelésére, Magyarország pedig – amely a kiemelten veszélyeztetett tagállamok közé tartozik – sorozatosan olyan lépéseket tesz, amelyek növelik az orosz befolyást és a magyar kiszolgáltatottságot.
