Ezt titkolta a kormány Paksról

– Bár a „Bizalmas – üzleti titok” minősítésű iratokból jelentős részeket kitakartak, azok még így is rendkívül izgalmas kérdések sokaságát vetik fel, és meg is cáfolnak néhány közkeletű kormányzati félrebeszélést

– írja Jávor.

„A megküldött dokumentumok alapján azt látjuk, hogy Paks2 kiégett fűtőelemeit – a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben – nem tudjuk majd visszaszállítani Oroszországba, azok tárolása a végső elhelyezést lehetővé tevő lerakó elkészültéig (várhatóan 2050 utánig) az erőmű területén történik majd. Ez azért is izgalmas, mert Paks2 folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárása egyértelműen nem terjed ki erre az átmeneti tárolóra – az engedélykérelem tehát nem a tényleges létesítmény-együttesre vonatkozik, hanem egy hipotetikus valamire, amihez képest további elemek fognak még épülni, de ezeket momentán nem engedélyeztetik – ahogy erre felhívtuk a figyelmet a környezeti hatástanulmányról szóló elemzésünkben is” – olvasható a blogbejegyzésben.

Kutatóárkot alakítanak ki Cserdi közelében. A 700 méter hosszú, 2-6 méter mély kutatóárok feladata, hogy a geológusok információkat gyűjtsenek a paksi kiégett fűtőelemek tervezett tárolójával kapcsolatos vizsgálatokhoz. A Nyugat-Mecsek egy, a későbbiekben kijelölendő pontján, a tervek szerint a 2060-as évek végére épülne meg a végleges tároló, biztonságos elhelyezést nyújtva a paksi atomerőmű addigra felhalmozódó, 18 ezer 500 kiégett fűtőelemének és más, nagy aktivitású hulladékának Sóki Tamás / MTI

Jávor szerint súlyos biztonsági aggályokat is felvetnek a megkapott papírok. A Bizottság belső feljegyzései külön felhívják a figyelmet arra, hogy Finnországban (ahol a Paksra tervezetthez hasonló erőmű épül) a megrendelő Fennovoima az orosz alapkonstrukcióhoz képest számos ponton a biztonságot növelő módosításokat kért a Roszatomtól. Így például a belső és külső kockázatok, egyebek közt áradások és tűz esetére, az irányító központ és a létesítmény szeparálására, független első körös nyomásleeresztő kialakítására, repülőgép-rázuhanás esetére, a baleseti menedzsment tekintetében, illetve a passzív biztonsági rendszerek tesztelése érdekében írtak elő változtatásokat.

„Azt azonban nem tudjuk, hogy Magyarország vajon kérte-e ugyanezeket a módosításokat, vagy nekünk jó lesz a fapados verzió is? Orosz érdekszférába jó lesz az is, amit Fehéroroszországban meg Szentpéterváron építenek? Ebben az ügyben levéllel fordultam Lázár Jánoshoz, hogy tisztázzák, vajon mindazokat a módosításokat, amelyeket a finnek kértek, Magyarország is igényelte-e?” - fogalmaz a politikus.

Szerinte csodálatos jelenségeket lehet megtapasztalni a kihasználtságra, illetve a menetrendkövetésre vonatkozó információk körében is. „Ezek alapján biztosan állíthatom: Paks2 a világ legnagyobb átváltozóművésze! Amikor arról van szó, hogy hogyan fog megtérülni a beruházás, akkor az új erőmű a kötelező karbantartásokat leszámítva folyamatosan, teljes kapacitáson pörög – Aszódi Attila következetesen 95%-os kihasználtságot emleget. Hogy aztán amikor a rendszerbe illesztés, vagy a dunai hőterhelés kérdése van napirenden, akkor kiderüljön, hogy ugyanaz az az erőmű, ugyanabban az időszakban természetesen menetrendkövető módon (tehát az aktuális igényeknek megfelelően) fog működni, illetve a környezeti határértékek betartása érdekében rendszeresen leállíthatják az erőművet! Hogy a két állítás kizárja egymást? Ugyan már! Kétharmaddal nem csak alaptörvényt lehet buherálni, hanem a formállogika szabályai is újraírhatók.”

A blogbejegyzésben írtak szerint visszatérő probléma a várható energiapiaci környezet teljesen hamis modellezése, illetve az ebből fakadó problémák figyelmen kívül hagyása. Az energiaigények növekedésére vonatkozó feltételezések (évi 1,3%-os növekedés 2020-ig) teljes mértékben ellentétben állnak a valósággal. Mégis, a Bizottságnak küldött magyar dokumentumok is visszatérően ezt a teljesen hamis feltételezést tartalmazzák. Ráadásul hamisak az új erőműben termelt áram árára vonatkozó becslések is, és hiányoznak azok az elemzések, amelyek az európai árampiacon Paks2 üzembe lépésekor várható árakra vonatkoznak. A Bizottság fel is teszi a kérdést, hogy vajon mi fog történni, hogyan fogják kezelni azt a helyzetet, ha az áramárak alacsonyabbak maradnak annál, mint amit remélnek, és ami szükséges lenne a beruházás megtérüléséhez? „Tudják, mi a megalapozott, tudományos válasz? Hogy, á, ilyen nem lesz. Kiöregedik addig sok erőmű, és biztosan jó drága lesz emiatt az áram. Annak végiggondolása, hogy milyen áramtermelő kapacitások léphetnek be addig az európai piacra, és azok várhatóan milyen áron fognak áramot termelni – versenyezve Paks2 áramával –, szemmel láthatólag már meghaladja kormány szellemi horizontját” – írja Jávor Benedek.

Az EP-képviselő szerint teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból. „A dokumentumok minősítése üzleti titok védelmén alapul, a természeti csapások valószínűsége, azok mértéke vagy előrejelzése aligha esik ebbe a kategóriába. Nem nagyon lehet biztonsági érveket sem felsorakoztatni mellette. Nincs oka annak, hogy ezeket az információkat kitakarják az anyagból, nem is igazán érthető, hogy ezt miért tették meg. Hacsak nem a magyar kormány kérésére tették (amellyel konzultáltak az adatszolgáltatás kapcsán, ahogy az a kísérőlevélből kiderül, és figyelembe vették a kéréseiket). És a magyar kormány nem szeretné, hogy itt valamit lássunk” – vonja le a következtetést.

„Egyértelmű helyzet olvasható ki viszont a dokumentumokból a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap sorsát illetően. A kormány számtalan alkalommal, nagy határozottsággal válaszol a Bizottság ezt firtató kérdéseire, mely szerint az erőmű leszerelésének, a hulladékok ártalmatlanításának költségeit a KNPA fedezni fogja. Ez azt is jelenti, hogy ha kormány valóra váltja a közelmúltban nyilvánosságra került ötletét az Alap lenyúlására, azzal egyben el is meszelte Paks2 uniós jóváhagyását, az EB ugyanis csak azzal a feltétellel járul hozzá az építkezéshez, hogy a KNPA folyamatos feltöltésével megteremtik a hulladékelhelyezés és az üzemidő végi bontás költségeit” – szögezi le a politikus.

A Greenpeace aktivistái Magyarok-Paks II: 1-0 címmel rendhagyó labdarúgó-mérkőzést tartottak a Kossuth Lajos téren november 19-én. Az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi erőmű bővítésével kapcsolatban, a közbeszerzési szabályok megszegése miatt. Soós Lajos / MTI

A magyar kormány a Bizottság kérdésére, hogy mi fog történni a kiégett fűtőelemekkel, kié lesz szerintük a végső felelősség értük, és ki a hulladék végső tulajdonosa, több ízben határozottan kijelenti – amúgy az uniós joggal összhangban –, hogy természetesen Magyarország. „Hadd emlékeztessek egy apróságra. 2014. július végén Magyarország a polgárháborús Ukrajnán keresztül egy vasúti szerelvénnyi nukleáris hulladékot küldött Oroszországba – a 2003-as súlyos üzemzavar sérült fűtőelemeit. A szállítás célja újrafeldolgozás és végső elhelyezés – ahogy azt hosszadalmas piszkálódással sikerült hivatalos formában is kimondatnom a kormánnyal. Minderre a magyar és az uniós jog alapján nem lett volna lehetőség – éppen azért, mert az uniós jog alapján a nukleáris hulladék végső tulajdonosa mindig az az ország, ahol a hulladék képződik, és végső elhelyezésre nem adhatja át más országnak (néhány olyan kivételes esetet leszámítva, amelyek nem vonatkoztathatók erre a szállításra). Ezt a jelek szerint a magyar kormány is nagyon jól tudja, amikor engedélyt próbálnak szerezni Paks2-re. Akkor viszont azt is tudják, hogy a tavalyi hulladékszállítás jogsértő volt, bármilyen folyamatosan változó, nevetséges és izzadságszagú érveléssel próbálták ennek ellenkezőjét elmagyarázni. Csak szólok, hogy ez az ügy is az Európai Bizottságnál van. És az elmúlt két hét nem sok jót hozott Paksnak a Bizottság részéről” – emlékeztet Jávor.

Az EP-képviselő szerint érthetetlen és elfogadhatatlan egyfelől az, hogy néhány dokumentum kiadását meggyőző magyarázat nélkül megtagadták, másrészt pedig az, hogy a kiadott anyagokban kitakartak olyan részleteket, amelyeknek a titokban tartása a hivatkozott okkal (üzleti titok védelme, intézmények döntéshozatali folyamatainak védelme, személyes adatok védelme vagy a nukleáris biztonság garantálása) aligha indokolható. Ezért ismételten levélben fordult az Európai Bizottsághoz, kérve a visszatartott dokumentumokat, illetve az átadott anyagok meggyőző indok nélkül kitakart részeihez való hozzáférést.

„Minden nyilvánosságra kerülő részlet újra és újra azt bizonyítja, hogy a paksi bővítés még annál is őrültebb, abszurdabb és károsabb beruházás, mint amilyennek azelőtt gondoltuk. Apránként derül ki, hogy tönkreteszi a Dunát; hogy az árban nincs benne az ÁFA; hogy nem is fogjuk tudni visszaszállítani a kiégett fűtőelemeket Oroszországba újrafeldolgozásra, és azokat az erőmű területén kell majd tárolni; hogy elfelejtették modellezni a várható energiapiaci környezetet; vagy hogy összevissza hazudoznak az erőmű kihasználtságról. Sufnit nem építtetnék velük a kert végében” – zárul a blogbejegyzés.