Hivatalból vizsgálatot kezdeményezett Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, mert a politikus ügyvédként eljárva a múlt héten azt kérdezte egy bírótól, hogy nem zsidó származású-e. Gaudi-Nagy szerint erre azért volt szükség, mert az eljárásban testi sértés elkövetőjeként szerinte egy „zsidó származású magyar” is érintett, ezért csak az elfogulatlanság megállapítása érdekében tudakolta Rózsa Mária bíró származását.

Alig egy napra érkezett Budapestre Natan Saranszki izraeli politikus, a Szochnut (Zsidó Ügynökség Izraelért) elnöke.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg vasárnap este a Herzl Központ a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben.

Passzív ellenállásként a parlamenti eseményekről készült fotókat készített és töltött fel személyes közösségi oldalaira Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, miután az egyik jobbikos képviselő szerinte ismét burkoltan antiszemita mondatokat mondott.

A szocialista párton belül nincs egyetértés arról, hogy szabad-e szóba állni a szélsőjobboldali Jobbikkal. Az LMP-s Schiffer András szerint inkább azzal kellene szembenézni, miért szavazott olyan sok honfitársunk egy ilyen pártra. A fideszes L. Simon László nem hajlandó megtapsolni jobbikos képviselőt.

- Ha valamikor döntési pozícióban leszek, Nyírő József műveit a magyar diákok kötelező tananyagából úgy vágom ki, hogy csak úgy süvít - mondta Hiller István a Political Capital Institute (PCI) és a Szombat folyóirat konferenciáján. Az ülésen felszólaló L. Simon László kormánypárti képviselő azt mondta: a szélsőjobbal nincs kokettálás.

Felhördült a több száz fős hallgatóság, amikor a kivetítőn meglátta Samantha archív fotóját. A fiatal szőke nő arca vérzett: férfi támadók csúfították el.

Minden jel arra utal, hogy nem szélsőséges politikai erők törték össze a korábban már vörös festékkel is leöntött abdai Radnóti-szobrot. A rendőrség szerint egy autó vezetője relatív gyorshajtás miatt letért az útról, és a gránitműnek ütközött.

Teológiai és társadalmi szempontból vizsgálták az antiszemitizmus jelenségét egy budapesti konferencián. Egy most ismertetett kutatás szerint 2009-2010 táján ugrott meg a zsidóellenesség mértéke Magyarországon, mégpedig a Jobbik megjelenése miatt. Kovács András szociológus szerint ekkortól azok is felvállalták antiszemita nézeteiket, akik eddig szalonképtelennek gondolták és ezért titkolták azokat.

Aggasztónak minősítette a zsidók körében tapasztalható félelmet Morten Kjaerum, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) lapunknak nyilatkozó igazgatója. Különösen megdöbbentő, hogy a felmérésben részt vevők 30 százaléka azt is fontolgatja, hogy emiatt elhagyja hazáját.

A kutatás hazai vonatkozásai nem váratlanok, hiszen közösségünk tagjai régóta tudják, érzékelik Magyarországon az antiszemitizmus létét, erősödését. Első kézből ismerik az antiszemita hecceket, a szélsőséges politikai megnyilvánulásokat – fogalmazott érdeklődésünkre Gádor György, a Páva utcai Zsinagóga elnöke, aki a Mazsihiszt képviselte az EU Alapjogi Ügynökségének egy korábbi, a kutatásról tartott konferenciáján.

Továbbra is eleven a gyűlölet sok európai országban, a zsidókat gyakran érik támadások szóban, tettben, virtuálisan és a politikában is – derül ki az EU alapjogi ügynökségének (FRA) vizsgálatából, amelyben öt és fél ezer európai polgárt kérdeztek meg az unió nyolc tagállamában.

"Sajnálatos történelmi ténynek" tartja és elítéli a numerus clausust a HÖOK új elnöke, bár eddigi irodáját kettő darab Horthy-képpel ékesítette.

Tudjuk, hogy felelősek vagyunk a holokausztért – jelentette ki Navracsis Tibor a Tom Lantos Intézet Antiszemitizmus és zsidó élet című konferenciáján a Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes nem egyszerűen harcot hirdetett az antiszemitizmus ellen, hanem felsorolta az országban érezhető antiszemita jelenségeket, s emlékeztetett a zsidógyűlölő párt jelenlétére is.