Nem tervez nagyobb változásokat Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója a közeljövőben. Mint lapunknak mondta, a Wikipédia ingyenes marad, és bízik benne, hogy hamarosan a világ minden táján elérhetik majd az emberek.

Meghaladta az ötmilliót az angol nyelvű Wikipedia szócikkeinek száma. A mérföldkőnek számító cikket egy ausztrál önkéntes írta a Persoonia terminalisról, amely vasárnap került az ingyenes online közösségi enciklopédiába – írták Wikimedia című blogjukon a szerkesztők.

Adományt gyűjt működtetéséhez, és reklámmentességének megőrzéséhez a Wikipédia, a világ legnagyobb, folyamatosan szerkesztett enciklopédiája. Az adománygyűjtési felhívás néhány napja minden wikipédiás oldalon megjelenik.

Nem anarchia, de tisztán demokráciának sem lehet nevezni a Wikipédia működését. A szabad enciklopédiába bárki bármikor írhat és szerkeszthet is, és többnyire mindenki egyenlő eséllyel tud tartalmi vitákban és döntésekben részt venni, a működést azonban szigorú alapelvek irányítják.

A magyar névnapokat betűrendben felsorakoztató szócikkre kattintottak rá a legtöbbször tavaly a magyar nyelvű Wikipédián.

Különleges matematikai modellt dolgozott ki munkatársaival a Közép-európai Egyetem hálózattudományi professzora, Kertész János: a módszer segítségével előre – akár egy hónappal a megjelenés előtt – nagy pontossággal megjósolható, hogy egy mozifilm kasszasiker lesz-e, vagy szép csendben megbukik.

Egy ismeretlen péntek éjszaka az amerikai szenátus egyik IP-címét (számítógépes azonosítóját) felhasználva amerikai „disszidensről”, „árulóra” változtatta az Edward Snowdenre vonatkozó jelzőt az internetes lexikonban, a Wikipédiában.

A francia titkosszolgálat megpróbálta cenzúrázni a Wikipédiát, és attól sem riadt vissza, hogy megfélemlítse a weboldal egyik önkéntesét – állítja az online enciklopédiát működtető alapítvány közleménye. A francia hatóságok buzgósága azonban visszaütött: a kérdéses oldal lett a francia Wikipédia egyik leglátogatottabb oldala azóta.

Fogynak a szerkesztők, lassul a „fontos” tartalmak bővülése a szabad enciklopédiánál. Az angol nyelvű Wikipédia négymillió szócikkével az emberiség történetének legnagyobb enciklopédiája. A magyar nyelvű oldal 220 ezer szócikket tartalmaz.

Az online ismeretterjesztő enciklopédia a 24 órás leállással az ellen tiltakozik, hogy szerdán az orosz parlament elé kerül egy internetcenzúrát lehetővé tevő törvény.

Ellenzői szerint "ad acta" tenné az információszabadságot a szerzői jogok védelmében a hazánk által is aláírt nemzetközi kalóz-ellenes megállapodás. A legújabb internetkorlátozási törekvések ellen szombaton százezrek vonulhatnak utcára világszerte, a szabadságharc szele Budapestet is elérte.

Az online enciklopédia több más közösségi oldallal karöltve szerdán 24 órára leveszi az internetről angol nyelvű oldalait, tiltakozásul, hogy az amerikai képviselőház elé aznap kerül az internetes kalózkodás ellen példátlanul szigorú fellépést ígérő törvénytervezet, a SOPA.

Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás és Kádár János után negyedik magyarként egy időre Orbán Viktor neve is felkerült a wikipedia.org internetes lexikon modernkori diktátorokról szóló listájára. A szabadon szerkeszthető lexikonból később törölték Orbánt, de a listáról készült fotót többen is megosztották a Facebookon.

A magánszféra védelmére hivatkozva korlátozná az olasz médiát a jobboldali kormány.

Az olvasók maradnak, a szerzők viszont elfogynak - az online közösségi lexikon alkotta modell viszont él és virul.

Hétfőn indult a nyilvános próbaüzeme a Qwiki amerikai multimédiás lexikonnak. Az alkalmazás az adott keresőkifejezésekhez tartozó tartalmakat automatikusan egy rövidfilmbe rendezve mutatja be, miközben a szöveget fel is olvassa.

Ahelyett, hogy – az eredeti jóslatoknak megfelelően – kivégezte volna a lexikonokat, az internet egészen új, csak a világhálón életképes lexikonműfajt hozott létre. A most tízéves Wikipédia bebizonyította, hogy a közösség által írt és szerkesztett enciklopédia legalább olyan hiteles tudásbázis lehet, mint a „hivatalos” kiadványok. Mellesleg egy olyan tartalom-előállítási modellt is létrehozott, amely hosszú távon az egész tartalomipart átformálhatja.

Ifjúsági- és hangos kiadással, illetve az online tartalom fizetőssé tételével küzdenek a legnagyobb lapok a nyomtatott sajtó válsága ellen. A továbbra is növekvő The Economist szerint a legjobb recept azonban még mindig a minőség.

Az év első hónapjában még mindenki bizakodó. A szilveszteri fogadalmak még a fülünkben csengenek, ám ahogy telnek-múlnak a napok, a megváltott kondi-bérlet egyre ritkábban kerül elő, észrevesszük, hogy ismét apró-cseprő dolgokon zsörtölődünk, és már a sokadik doboz cigarettát vesszük meg. S ekkor ráeszmélünk: nem változott semmi. A „fogadomok” és „esküszömök” szavatossága igen rövid, nincs mit tenni.

A nyílt tartalmú, nyílt közösség által fejlesztett internetes enciklopédia befolyásolhatósága körül zajlik a vita Amerikában. A szenvedélyek a körül a hírzárlat körül lángoltak föl, amellyel a The New York Times egy riporterét védték kollégái egy szenzációértékű információ megjelentetésétől. Mint mi is megírtuk, a mértékadó orgánumok hét hónapig nem ismertették, hogy David Rohde, a NYT Pulitzer-díjas újságírója ennyi időt töltött a tálibok fogságában. A világlap maga is csak azután számolt be a történtekről, hogy Rohde és egy helybéli tudósító megszökött börtönéből, és megmenekült. Novemberben, Kabul környékén ejtették fogságba.