„Elképzelhetetlen lesz, hogy valaha e nélkül éltünk!”

Az adminisztratív hierarchia tetején az adminisztrátorok állnak. A magyar Wikipédia első éveiben Grin volt az egyedüli adminisztrátor, ám ahogy egyre többen szerkesztettek, egyre kevésbé bírta egymaga. Mint mondja, az utolsó hónap alapján nagyjából 490 olyan szerkesztő van, aki legalább öt szerkesztést végzett, 115 olyan, aki 100 felettit, és tíz olyan személy van, aki 1000 feletti szerkesztéssel büszkélkedhet. Ennyi emberre egy adminisztrátor igen kevés volna, jelenleg 33-an vannak, akik adminisztratív jogkörrel rendelkeznek. „Ez sokkal kevésbé szórakoztató ám, mint a szerkesztés. Vandalizmus esetén, vagyis amikor valaki olyan változtatást végez egy szócikken, amely nyilvánvalóan nem odaillő, fel tudjuk függeszteni a szerkesztő jogait. A lapokat lapvédelemmel tudjuk ellátni, azaz a bejegyzés szerkesztésének és/vagy átnevezésének jogát korlátozhatjuk. Ha egy bizonyos téma jelenleg nem érdemli ki, hogy külön szócikket kapjon, akkor létrehozás elleni védelmet tudunk adni, és ezt fel is tudjuk oldani” – sorolja a feladatokat. Emellett egyedül az adminok azok, akik lapokat törölhetnek és állíthatnak vissza.

Az egyik alapító, Jimmy Wales Stephane Mahe / Reuters

Mint minden közösségben, itt is akadnak konfliktusok. A Wikipédia egyik alapelve, hogy a vitákat házon belül kell rendezni. Minden cikknek és minden egyes regisztrált felhasználónak létezik egy úgynevezett vitalapja, ahol szabadon lehet értekezni a hibákról, kétes adatokról, és ahol üzenni lehet egymásnak. Ha patthelyzet alakul ki, és nem sikerül dűlőre jutni valamely kérdésben, a Véleménykérés oldalon bevonhatnak más szerkesztőket is a probléma rendezésébe, vagy önkéntes közvetítőket kérhetnek fel a nagyon polarizált, elsősorban tartalmi vitákhoz, de személyes konfliktusok (illetve szerkesztési nézeteltérésből kibontakozó személyes konfliktusok) rendezésére is.

Előfordul, hogy valaki a Wikipédia irányelveit és útmutatásait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, mások munkáját és személyét semmibe veszi. Ilyenkor az adminok megszüntethetik ideiglenesen az adott lap szerkeszthetőségét, és elnémíthatják a rendbontókat egy időre, de akár örökre is. A magyar online enciklopédia életében eddig hét embert tiltottak ki végleg, közülük ketten szélsőséges politikai nézeteket vallottak, ám elsősorban nem ez vezetett a szakításhoz, hanem a kooperáció teljes hiánya. „Egyetlen olyan oka lehet annak, ha valakit azonnali hatállyal, mérlegelés vagy a közösség bevonása nélkül kitiltunk, ha valaki perrel fenyegetőzik” – teszi hozzá Grin. Mint mondja, nem tud róla, hogy itthon bárki tett volna feljelentést, de a végső búcsúhoz már az is épp elég, ha valaki észérvek helyett jogi argumentumokat hoz. Onnantól kezdve nem vehet részt a közösség életében. Utánpótlás pedig mindig van, havonta 30-50 új szerkesztő érkezik.

Adam Czernenko

„Az angol nyelvű Wikipédiában 4,6 millió szócikk van, a magyarban több mint 268 ezer. Van hová fejlődnünk” –mondja, mikor a magyar oldal jövőjével kapcsolatban faggatom. Globálisan azonban más kihívások előtt áll a jelenleg 287 nyelven elérhető online enciklopédia. Jimmy Wales szerint a legfontosabb, hogy a fejlődő országokat is sikerüljön elérni. „A következő generáció már úgy nő majd fel, hogy a Wikipédiát a világ infrastruktúrája részének tartja, és elvárja, hogy azonnali és ingyenes hozzáférése legyen a minőségi információhoz. Elképzelhetetlen lesz számukra, hogy valaha e nélkül éltünk!” – teszi hozzá mosolyogva. A 48 éves üzletember úgy gondolja, a Wikipédia hasznos eszköz az oktatásban is, és szerinte ahelyett, hogy néhányan azon vitatkoznak, helyes-e a diákoknak a dolgozataik elkészítésekor használni az enciklopédiát, inkább azt kéne megtanítani, hogyan és hogyan ne használják azt. Ezzel Mekis Péter, az ELTE logika tanszékének oktatója is egyetért. „Olvastam egy cikket, melyben az egyik professzor sérelmezte, hogy a diákok szemináriumi és szigorlati dolgozatírásra fordított energiái javarészt pocsékba mennek, hiszen írásukat alig olvassa valaki. Innen jött a Wikipédia szócikkíró szeminárium ötlete” – mondja lapunknak.

Az órák során valamivel kevesebb mint 100 bejegyzés született, eleinte főleg logikai és matematikafilozófiai témakörben, majd egyre színesedett a paletta. Idővel nem csak a filozófia szakosoknak hirdette meg a kurzust, egy időben sok könyvtár szakos hallgató járt a szemináriumra. Most azonban úgy gondolja, egy ideig parkolópályára kerül a szócikkíró óra. Mint mondja, kicsit belefáradt az egészbe.

Dr. Krzysztof Wojciechowski, a nyugat-lengyelországi Slubice városban található Collegium Polonicum igazgatója szerint azonban a Wikipédia nem való az egyetemre. Ez persze nem jelenti azt, hogy ő maga nem olvassa rendszeresen. Azonban vitatja a szócikkek megbízhatóságát, mondván, azok nem elég tudományosak. Ennek ellenére nagyon tiszteli az alkotókat. „A Wikipédia első tíz évében a lengyel szerzők voltak a negyedik legaktívabb wikipédisták. A lengyel bejegyzések számát csupán az angol, a német és a francia nyelvűek előzték meg, és én mérhetetlenül büszke voltam és vagyok is. Ezért gondoltam arra, hogy egy szoborral tiszteleghetnénk az online enciklopédia szerkesztői előtt, akik teljesen önzetlenül, minden fizetség nélkül segítik a többieket” – mondta lapunknak dr. Wojciechowski, aki elárulta, hogy a világ első Wikipédia-emlékművét, melyet október 22-én avattak fel, a slubicei önkormányzat finanszírozta. Az örmény szobrász, Mihran Hakobján alkotása (ez látható nagy képünkön) nem olcsó mulatság, az alkotás 25 ezer dollárba, vagyis hatmillió forintnak megfelelő összegbe került.

Joggal merül fel a kérdés, miért lesz valaki wikipédista, ha nem kap érte fizetséget, miközben egy jó bejegyzés megírása minimum többórás elfoglaltságot jelent. Gervai szerint a szerkesztők szeretik megosztani tudásukat a többiekkel, örülnek, hogy kölcsönösen tanulhatnak egymástól, és a közösség is fontos mozgatórugó. Ugyanakkor ebből valóban nem lehet megélni: az online adatbázis ingyenes és nonprofit, a Wikipédiában nincsen reklám, azt a floridai székhelyű Wikimédia Alapítvány üzemelteti, mely bevételeit adományokból és pályázati pénzekből biztosítja.

„Van, aki havonta átutal 1000-1500 forintot, mint afféle előfizetési díjat a használatért cserébe” – mondja Gervai, aki a Wikimédia Magyarország Egyesület elnöke és alapító tagja. A közhasznú társadalmi szervezet a Wikimédia Alapítvány világszerte működő 39 helyi társszervezetének egyike. Mint mondja, a megrendelt és pénzért szerkesztett Wikipédia-bejegyzések nincsenek tiltva, az egyetlen kitétel, hogy az adott szócikk ne legyen polarizált, ne csak aránytalanul jó dolgokat említsen meg. A magyar szerkesztőknek tehát elméletileg van módjuk pénzkeresésre, ha egy cég felkéri őket, hogy írjanak egy átfogó cikket róluk vagy egy termékükről. „A megbízónak azonban el kell fogadnia, hogy az objektivitás követelménye ugyanúgy vonatkozik az így készült szócikkekre is, mint bármelyik másikra: tehát hogy negatívumok is megjelennek róla” – mondja Gervai Péter, aki hozzáteszi: azzal is számolni kell, hogy az adott szócikk elkészülte után fél órával már nem biztos, hogy ugyanúgy fog kinézni, mint az első verzió, hiszen ezekre is igaz, hogy bárki kedvére szerkesztheti.