"Tizenöt évvel ezelőtt közösen felszálltunk egy vonatra, amire az voltfelírva, rendszerváltoztatás. Ha körülnézünk, akkor azt látjuk, hogy eza vonat letért az eredeti pályájáról, azt is mondhatnám, hogykisiklott" - mondta Orbán Viktor a Vállalkozók Pártja szombatirendkívüli kongresszusának vendégeként, Budapesten.

Ha konzervatív politikai tervező lennék, a nyár végén elégedetten hátradőltem volna.

Traian Basescu román államfő közleményben köszönte meg tegnap, hogy a magyar törvényhozás “elsődlegességet biztosított” a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés ratifikálásának.

Könnyen szereztünk piros pontokat Bukarestnél azzal, hogy az Országgyűlés viszonylag simán ratifikálta a román EUcsatlakozási szerződést. Legutóbb talán akkor váltott ki egy magyar külpolitikai lépés a mostanihoz fogható örömöt keleti szomszédunknál, amikor pár évvel ezelőtt a román NATOtagságra bólintott törvényhozásunk. A mostani jóváhagyásnak nyilván nem a román örömszerzés volt az elsődleges célja, de azért e bizalomépítő szavazás nagyon is ráfér a kétoldalú kapcsolatokra az októberre tervezett magyar-román kormányülés küszöbén. Különösen jól jöhet majd ez a nemzeti vízumról most induló kétoldalú egyezkedéseken - főleg, ha tényleg csúszna a román uniós tagság dátuma.

Magyarországon ötvenegy nemzetközi szinten is számon tartott nagyvállalat volt, mely vidéki leányvállalataival együtt, tröszt formájában működött, és a nemzeti össztermék hetvenöt százalékát adta. E trösztöket úgy akarták megóvni a cégvezetés által gerjesztett spontán, vagyonvesztéses privatizációtól, illetve a kontrollálatlan külföldi felvásárlástól és a vele járó nyereségkiáramlástól, hogy amerikai és nyugat-európai modell alapján kidolgozták a magyar Munkavállalói Részvény Programot (MRP). Ez lett volna a "tiéd a gyár, magadnak építed" - kapitalistára fordítva. A közép-európai reformországokban korszakalkotónak minősített magyar MRP megalkotása Németh Miklós, Bokros Lajos, Sárközy Tamás és Mocsáry József nevéhez fűződött.

Ön szerint hogyan befolyásolja a Fidesz 2006-os esélyeit Orbán Viktor tusnádfürdői és kőszegi beszéde? - kérdeztük olvasóinkat a "nemzetére rontó baloldalról", illetve a privatizáció 2006-os visszafordításáról szóló kijelentések nyomán.

A magyar parlament őszi ülésszakának nyitánya pontosan olyanra sikeredett, mint amilyet elvárni lehetett tőle. Éles fénnyel világított rá arra, hogy - a miniszterelnök óhajával ellentétben - miért NEM lesznek a T. Házban továbbra sem higgadt, tárgyilagos és főként szakmainak mondható viták a társadalom, a politika és a gazdaság nagy kérdéseiről.

Azt hittük, a magánosítás témája csontig le van rágva, nincs mit írni róla. Pró és kontra mindent megírtak: csak e rovatban is több tucat cikkben. Tévedtünk. Újra kell rágnunk a lerágott csontokat.

Meglepő és a beavatatlanok számára alig érthető vita bontakozott ki a Népszabadság hasábjain arról, hogyan is értelmezte Martonyi János, az Orbán kormány külügyminisztere Sólyom Lászlónak a kettős állampolgárság kapcsán tett kijelentéseit.

Az Orbán-kormány baloldali volt. Ezt onnan tudjuk, hogy rátört a nemzetre. Ha hihetünk Orbán Viktornak. A sok közül annak, aki a rátörést összekötötte a decemberi "nem"-mel: a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságának elvetésével.

Jelenti-e ez azt, hogy a cselekedetekkel nem hitelesített vagy éppen cáfolt "magyar vagyok" kijelentést nem lehet kétségbe vonni?

Eszünkben sincs elhinni Orbán Viktornak, hogy betartja a magánosítás revíziójára tett ígéretét. A "feketeöves demagóg" ezzel csak bolondítja Kádár népét.

Felemásra sikerült az idei uborkaszezon: a salátával nem volt gond, a hűvös, esős idő viszont nem kedvezett a kovászos uborkának. A nyári esőzések mégsem a kovászos uborkában tették a legnagyobb kárt: az ország egyes részein még augusztusban is arattak, sőt a gabona egy (kis) része ott pusztult a földeken.

Csak most került a kezembe Tamás Ervin régebbi cikke (Rontás, július 27.), melyben többek között ez áll: "Orbán a meggondolatlanul kimondott téziseit egyébként többnyire nem korrigálja, inkább úgy tesz, mintha el sem hagyták volna a száját (...) ezért nem is érti, mi a baj vele."

Abaloldal számára nem az a magyar, akit a Fidesz annak tart, hanem - Ilylyés Gyulát követve - mindenki, aki magát annak vallja.

A T. Házban folytatódik a privatizációs történet: az SZDSZ vitanapot kezdeményezett. A Fidesz már nem "visszaszerzésről", hanem "visszavásárlásról" beszél.

Horn Gyula egykori miniszterelnök - akit a hét végén Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke karhatalmi múltjára utalva "effektív hazaárulónak" nevezett - azt mondja: ezek után már nincs esély a kiegyezésre.

Parlamenti vitanapot kezdeményez a Szabad Demokraták Szövetsége a Fidesz államosítási javaslatáról és a visszaállamosítási adóról - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján a liberális párt elnöke. Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke az SZDSZ javaslatára reagálva közölte: Kóka János gazdasági miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kuncze Gáborral együtt olyan gazdaságpolitikát képvisel, amely a köztulajdon teljes kiirtásán alapszik.

Minden szinten "kármentés" kezdődött azok után, hogy Orbán Viktor a már privatizált vagyon visszaállamosításáról beszélt a hét végén Kőszegen. Kármentést kér a kormányfő a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy a Fidesz-elnök kijelentései ne riasszák el azokat a befektetőket, akikkel tárgyalnak, kármentésről beszél Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter, aki elődeit és utódait közös "privatizációs jelentés" elkészítésére hívta föl, s politikai "kármentésbe" fogott Rogán Antal is, aki úgy fordította le az Orbán Viktor által mondottakat: a Fidesz-kormány "visszavásárolná" a szóban forgó javakat.