A gazdasági világválság tudományra és innovációra gyakorolt hatását elemzi az OECD most megjelent terjedelmes tanulmánya, mely érdekes és megfontolandó megállapításokat tesz egyebek mellett hazánkra is.

A szélessávú eléréseknél Svájc és Dél-Korea jár az élen: előbbi a vonalas, utóbbi a drótnélküli internet királya a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb statisztikái szerint. Magyarország a vert seregben, de nem rossz társaságban tanyázik.

Fordul a kocka, az USA már nem felsőoktatási nagyhatalom. Az OECD kutatása szerint az évtized végére tíz friss diplomásból négy indiai és kínai lesz.

Sikeres olasz és a tervezettnél gyengébb spanyol állampapír-kibocsátás fényében-árnyékában mutatta be Brüsszelben az Európai Unióról (EU) és az eurózónáról szóló új jelentést Angel Gurria, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki határozott cselekvésre szólította fel a valutaövezet országait.

Súlyos visszaeséssel néznek újra szembe idén az Európai Unió gazdaságai, ám a jelenlegi politikák mellett növekedésük hosszabb távon is lassúbb lesz, mint a válságot megelőző húsz évben volt. Az ok: a társadalmak elöregedése és a lanyha termelékenység. Holott – mondta Angel Gurria, az OECD főtitkára az EU-ról és az eurózónáról szóló jelentések brüsszeli bemutatóján – csak gyorsabb iramú gazdasági növekedés enyhítheti az államadósság-válság fájdalmait, s kínálhat megoldást a szociális és környezeti kihívásokra.

Húsz ajánlással állt elő kedden a magyar gazdaságról szóló és Budapesten nyilvánosságra hozott jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint a legsürgősebb teendő a hiteles és kiszámítható politikai környezet helyreállítása lenne a gazdaság stabilizálása érdekében.

Két időtávon, hét területen húsz javaslattal állt elő kedden reggel a magyar gazdaságról szóló és Budapesten nyilvánosságra hozott jelentésében a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Szerintük sürgető a hiteles és kiszámítható politikai környezet helyreállítása a gazdaság stabilizálása érdekében, s a bizalom visszaszerzésének szükséges feltétele, hogy a kormány megállapodjék a nemzetközi szervezetekkel.

Az OECD vizsgálata szerint Magyarország azon államok csoportjába tartozik, ahol a 2000-es évek folyamán nem nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség – sőt valamelyest mérsékelni is sikerült. Rajtunk kívül idesorolja a tanulmány Chilét, Görögországot és Törökországot is.

A gazdagok és a szegények közötti szakadék mostanra vált a legnagyobbá az utóbbi három évtized összehasonlításában. Ez elmondható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, a legfejlettebb országok csoportja esetében is – állítja a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet legújabb tanulmánya. Magyarország 1996 óta tagja az OECD-nek.

Japán államadóssága meghaladta a bruttó nemzeti termék (GDP) 200 százalékát. Ez a mérték példa nélküli. Kérdés, hogy mélyreható reformok nélkül kezelhető marad-e. Ha az eurózónát övező változékony piaci hangulatból bármire következtetni lehet, akkor egyre nő annak kockázata, hogy a japán államkötvényhozamok megemelkednek. Ennek hatásai nehezen beláthatóak – legalábbis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.

A megcsappant befektetői bizalom, s a pénzügyi válság hozadéka miatt szenvedő magán- és háztartási szektor miatt recesszió vár a magyar gazdaságra 2012-ben, amikor a GDP 0,6 százalékkal zsugorodhat. Ez áll az OECD hétfőn délelőtt közzétett előrejelzésében.

Változatlan volt a munkanélküliségi ráta szeptemberben a OECD-térségben. A 34 tagállam közül csupán kilencben mérséklődött a ráta, a legnagyobb mértékben Magyarországon.

Immár negyedik hónapja csökken a világ legfejlettebb 33 államát tömörítő Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által számított, s a legfontosabb makrogazdasági adatokon alapuló előrejelzést tükröző CLI-index. Ez semmi jót nem jelent a jövőre nézve.

Egyre szaporodnak a világgazdaság lassulását előrevetítő jelek – állapítja meg a májusi adatok feldolgozása után a fejtett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Erősen eltérő ütemben növekedtek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető tagállamai – derül ki az első negyedéves adatokból. A 34 fejlett ország – köztük hazánk – GDP-je átlagosan 0,5 százalékkal nőtt a megelőző negyedévhez képest, megismételve az előző periódus teljesítményét.

„Versben kampányolsz, prózában kormányzol” – mondta Mario Cuomo, New York állam egykori kormányzója. Orbán Viktor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megalakulásának 50. évfordulóján kerekasztal-beszélgetésen verselt szerdán Párizsban. Európa száz évét három szakaszban adta elő.

A jóléti helyett munkaléti államra van szükség, különösen Magyarországon, ahol rendkívül alacsony, csupán 55 százalékos a foglalkoztatási ráta – mondta Orbán Viktor Párizsban. Az „ország újraszervezése” keretében hozott intézkedéseket illetően akadnak azonban kételyek a szakértők körében.

Átlag alatti teljesítmény jellemzi Magyarországot, csaknem valamennyi vizsgált területen - állapítja meg a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jóléti jelentése. Dolgozni azért tudunk.

Foglalkoztatási szakadék tátong a feltörekvő keleti- és közép-európai, illetve a fejlett nyugati országok között, s a különbség jelentős csökkenésére nem is mutatnak jelek - állapítja meg az OECD. Magyarország sereghajtó.

Rövidtávon csak mérsékelt hatást gyakorol a gazdasági növekedésre az olajárak száguldása - állapítja meg az OECD egy friss tanulmányában.