Ezer tagnál tart és rohamos tempóban gyarapodik a NOL Facebook-os oldala. Az ezredik tagunkat ajándékkal vártuk, a kétezredik is számíthat meglepetésre...

A tatárok hadain átjutó Sztrogof Mihály kalandos története generációk számára jelent élményt. Verne egyik legismertebb munkája szintén elképzelt történet, de fontos az, hogy kik a szereplők és megtörténhetett-e, amit leírt a zseniális francia?

A Győri Fészek Klub vendége volt Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője. A rendezvény előtt a Hírcity.hu kérdéseire válaszolva bejelentette, hogy reményei szerint október közepétől, megújulva fogadja az olvasókat a Népszabadság Online. A Népszabadság ugyanis, immár integrált formában - a nyomtatott és az online szerkesztőség összevonásával dolgozik tovább.

A sok-sok millió cölöpre épült házak gazdái egykoron hatalmas vagyonok felett rendelkeztek, majd jött a hanyatlás, és a csodaváros Európa kuplerája lett. Velence, amely mára a turisták egyik kedvelt látogatóközpontja, mind mélyebbre süllyed a mocsárban.

Kötve hiszem, hogy Verne alkotói fénykorában bárki is nekiindult volna a világnak pusztán az utazás örömei kedvéért.

Ennek is eljött az ideje. Holnapi lapszámunk DVD-mellékletével véget ér húszrészes, a természet csodáit bemutató sorozatunk. A legutolsó részben az állatvilág titkaival ismerkedhetünk meg.

A farkas az európai népek tudatában vérszomjas ragadozó, amelytől félni kell. Azon már kevesen gondolkodnak el, hogy a kutyák ősében lennie kell olyan tulajdonságoknak is, amelyek alkalmassá tették az emberrel való együttélésre.

Ha végigböngésszük Verne regényeinek hosszú listáját és többé-kevésbé még a cselekményüket is ismerjük, felfedezhetjük, hogy az író rengeteget politizál. A XIX. század közepétől jutott csúcspontjára a gyarmatosítás, egymást érték a háborúk, forradalmak, szabadságharcok, s ezek hatása alól ő sem maradt mentes.

Négy és fél milliárd éves időutazás részesei lehetünk a Földünk felfedezése - az élő bolygó című, holnap megjelenő DVD-mellékletünk révén. Kontinensvándorlások, meteorit- becsapódások, vulkáni kitörések - ezek tették lakhatóvá bolygónkat.

A természetfilm-csatornák krokodilos sorozatai után akár azt is gondolhatnánk, hogy már mindent tudunk a hatalmasra növő kortárs őshüllőkről. A Népszabadság DVD-sorozatának következő epizódja, a Krokodilok felségterülete azonban garantáltan újat mond: rávilágít például, hogy néha bizony a legyűrhetetlennek látszó ragadozót is legyőzik, olykor pedig fel is falják.

Az orangután erdei embert jelent. Ennek az ügyes, kedves főemlősnek, bolygónk egyik veszélyeztetett fajának kis létszámú csoportját mutatja be holnapi DVD-mellékletünk.

A legnagyobb testű szárazföldi ragadozóként, s egyben az északi jégvilág csúcsragadozójaként a jegesmedvét hívhatnánk akár az állatok királyának is. Ám ez a "királyság" - amint azt a Népszabadság természetfilm-sorozatának következő epizódjából megtudhatjuk - igencsak fapados: a jegesmedvék uralkodásába a korgó gyomorral alvás ugyanúgy belefér, mint a dögevés, a kannibalizmus vagy az éhen pusztulás.

A Föld legnagyobb, legforróbb és legszárazabb sivataga. A nappali hőmérséklet a Szaharában elérheti akár az 56 Celsius-fokot, miközben a kietlen tájra évente alig két centiméternyi csapadék hullik. A tudósok szerint a Szahara folyamatosan változó felszíne alatt ősi civilizációk titkai rejtőznek.

Sokakban felvetődött már ez a kérdés, miközben Verne műveit olvasta. A szerző a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusának tekinthető. Sok elődével és utódával szemben azonban nem rugaszkodott el túlzottan a realitásoktól, bár ezt csak korának ismerete alapján láthatjuk be.

A félreértések elkerülése végett tisztázzuk: Vernének nem volt természettudományos képzettsége; jogot tanult, bár sok hasznát nem vette, igaz, nem is kereste. Olyan korban élt viszont, melyben addig sosem látott fejlődést élt át a tudomány és a technika; szinte semmi sem tűnt lehetetlennek.

Egyesek szerint a hegyi mamutfenyő, mások szerint egy észak-amerikai (a földben lévő fonalaival együtt 890 hektáron "elterülő") fagyilkos gomba a Föld legnagyobb élőlénye. Egy biztos: az ausztráliai Nagy-korallzátony mindkettőnél jóval hatalmasabb, és akár egyetlen élő szervezetként is felfogható. Ebben a szervezetben, illetve közelségében rengeteg állatfaj - valamint növény, hal, hüllő, madár, puhatestű, csalánozó - talál élőhelyet. Róluk szól a Népszabadság természetfilm-sorozatának következő epizódja.

Nem könnyű a szurikátalét. Skorpiók, kobrák, sakálok, sasok között túlélni egy sivatag kellős közepén - ehhez jó adag ügyesség és szerencse kell. Holnapi DVD-nk egy szurikátacsalád életét mutatja be.

Alaszkát a magyar tévénéző leginkább a Miért éppen Alaszka? című tévéfilmsorozatból ismerheti. A Népszabadság természetfilmfolyamának újabb epizódja, az Alaszka - Az északi fény otthona most az északi államnak egy másik arcát mutatja meg: csodálatos természeti jelenségeket és kemény hétköznapokat láthatunk egy olyan világból, ahol az élet és a változások tempója jóval lassúbb, mint Amerika más vidékein.

Hiába robog a nyúl a dimbes-dombos vidéken, esélye sincs a menekülésre.  A szirti sas lecsap rá, és negyedóra alatt kicsontozza áldozatát. A légtér hozzá hasonló fenséges urait mutatja be a Népszabadság DVD-sorozat legújabb, holnap megjelenő darabja, a Ragadozó madarak.

Ha végignézzük a Verne-regények sorát, azt láthatjuk, hogy legalább a felük valamilyen módon kapcsolatban áll a tengerrel.