Valószínűleg nem fordul recesszióba a világgazdaság, ha sikerül lokalizálni a görög és az olasz válságot, vagyis sikerül megakadályozni a krízis terjedését, a növekedés üteme viszont ebben az esetben is várhatóan lassul - fejtette ki Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) budapesti székházában kedden tartott előadásában.

A májusi közgyűlésen jelentette be az újraválasztott akadémiai elnök, Pálinkás József az MTA intézethálózatának korszerűsítését, ami lényegében abból áll, hogy összevonnak eddig önálló intézeteket. Az adminisztráció csökkentésétől 500 milliós spórolást várnak, amit a tervek szerint a meglehetősen lerongyolódott intézetek korszerűsítésére fordítanak.

„A népesség változó etnikai arculata – Észak-Magyarországon a XX. században” – ezzel a miskolci előadással indul a Magyar Tudomány Ünnepe. A Magyar Tudományos Akadémia először 1997-ben rendezte meg ezt a napot.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két idegtudományokkal foglalkozó kutatócsoportja is nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatán, az Advanced ERC Grant-on. A Freund Tamás és Nusser Zoltán akadémikusok által vezetett csoportok együttesen több mint 5 millió eurót kapnak.

Soltész Miklós kereszténydemokrata szociális államtitkár szerint nincs szükség a Gyermekszegénység Elleni Programirodára (GYEP), amit különben is papírból dolgozó liberálisok működtettek, Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár viszont azt mondja, hogy a program, emberestül, mindenestül, csak átkerül a Wekerle Alapkezelőhöz. És mi az igazság? Erről kérdeztük Ferge Zsuzsa akadémikust, a program egyik vezetőjét, aki az interjúban azt is elmondja, miért kell felállnia.

A sok korábbi ígéret ellenére megszüntette az MTA a Gyermekszegénység Elleni Program Irodáját. A munkatársak egy hetet kaptak, hogy kiürítsék az irodákat.

A konferenciák leghasznosabb részei a szünetek és a fogadások. Pár éve így beszélgettem egy rokonszenves finn úrral. Faggattam, miben rejlik a finn csoda? Elgondolkodott: „A Szovjetunió szétesése után nagy bajba kerültünk, hiszen legfontosabb piacunk veszett el. Mit tehettünk? Úgy döntöttünk, hogy minden maradék pénzecskénket két dologra összepontosítjuk: az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre. És látja, bejött.”

A színfalak mögött tovább folyik a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek átszabása. A társadalomtudományi területen különösen jelentős átszervezések várhatók, aminek indoklását a gazdaságossági szempontokat zászlajukra tűző átszervezőknek megkönnyíti a meglévő intézeteknek a természettudományi intézetekhez viszonyítva alacsony létszáma.

Szakmai és hatékonysági célokkal indokolta Pálinkás József MTA-elnök az akadémiai kutatóhálózat tegnap bejelentett átszervezését. Az a félmilliárd forint, amelyet az átalakítások révén megtakarítani terveznek, vélhetően az utóbbiak közé tartozik, még ha nem is feltétlenül közgazdasági értelemben: az elnök ígéretet tett rá, hogy a pénzt nem vonják el az intézményrendszertől, hanem kutatásokra, dologi kiadásokra, vagy esetleg új kutatóhelyek létesítésére fordíthatják majd.

Alapvetően ésszerűsítési és takarékossági motivációk vezérlik az akadémiai kutatóhálózat szerdán bejelentendő, régóta esedékes átalakítását. A racionális elemeket is tartalmazó csomagból egyelőre a forráskivonás, illetve a társadalomtudományi területek hátrébb sorolása tűnik biztosnak.

Előnyös lehet a vállalatoknak, cégeknek, ha nem heteroszexuális munkavállalóik vállalják szexuális identitásukat - mondta Greg Dorey budapesti brit nagykövet a második magyar LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) üzleti és emberi jogi konferencián csütörtökön.

A vuvuzela kifejezés nyerte az 2010-es esztendő szóversenyét – hirdették ki ma a Magyar Tudományos Akadémián. Az év antiszava „a vörösiszap-katasztrófa” összetétel lett. A szakemberek a médiában, az interneten és a mindennapi társalgásban újonnan, illetve leggyakrabban felbukkanó szavakból, kifejezésekből válogattak.

Az irónia nagymestere, a saját érdemeit rendre minimalizáló irodalomtörténész, esztéta, s ha valamikor, most minősítésként is hangsúlyosan elegáns européer, Poszler György, ma nyolcvan éves. Születésnapi interjúnkban arról kérdeztük: ugyan mi lehet a szellemtörténet szerepe a mai, meglehetősen racionális tematikájú világban, és vajon hogyan tükrözi – vagy épp határozza meg – irodalmunk az európai lét változásait.

Noha nem szerepelt a menüsoron, komoly emészteni valót adott az akadémikusoknak és a küldötteknek közgyűlési zárszavában Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia újabb három évre megválasztott elnöke. Pálinkás József hatékonyabban működő, a jelenleginél jobban finanszírozott intézményhálózatot szeretne átadni utódjának, ez a koncepció várhatóan komoly változásokkal és áldozatokkal jár majd.

Elégedettek az akadémikusok elnökük működésével – meg egyébként is két ciklust vittek az utóbbi időben az elnökök – így egyetlen jelöltként holnap újabb három évre a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lehet Pálinkás József.

Bizonyos újságírók nevét számra nem veszem. A „cuius regio, eius religio” (akié a terület, annak a vallása [követendő]) megtestesítőjét. Az idillikus hangulatokat kedvelő habzó szájú uszítóét, aki legújabb írásában filozófiai szakértővé avanzsált. A förtelmes düháriáival lassan világhírre vergődött heccmesterét.

Életének 68. évében meghalt Horváth Zalán fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - tudatta a hírt az intézmény.

Radnóti Sándor Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta sajtópert kezdeményezett - Lehner Katalin ügyvéd által - a Magyar Nemzet ellen a lap „filozófusbotránnyal" kapcsolatos cikksorozatával kapcsolatban. A sajtóperben eljáró Fővárosi Bíróság helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet, helyt adva Radnóti Sándor perkövetelésének.