Lapunk szerdai, az MTA Duna-eltereléssel foglalkozó konferenciájáról szóló tudósításában hiányoltuk a résztvevők közül az MTA Szigetközi Munkacsoportját. Válaszában a tudós testület azt állította, hogy ilyen munkacsoport nem is létezik. Megpróbálták eltüntetni a csoport működésének a lenyomatait is az akadémia honlapjáról, vélhetően azért, mert vizsgálatuk eredményei rossz megvilágításba helyezik a szlovákokkal kötendő megállapodást.

Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállítása érdekében pert indít az MTA ellen Varga István ügyvéd, volt MDF-es és fideszes képviselő: keresetlevelét ma nyújtja be a bírósághoz. Az ügyvéd közlése szerint Orbán Viktor korábban párton belül is támogatta, Navracsics Tibor viszont ellenezte Hóman rehabilitációját.

Egymásnak esett a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi bizottsága és a Magyar Nemzeti Bank. Előbbi aggályokat fogalmazott, utóbbi pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba a kritika nyomán.

A székesfehérvári szoborállítás meghiúsult ugyan, de Hóman Bálint ügye még távolról sem zárult le. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) szerint civil szervezet nem viselheti a Horthy-korszak antiszemita miniszterének nevét. A TEV beadványára az ügyészség kezdeményezte, hogy a névhasználat miatt a bíróság forduljon a Magyar Tudományos Akadémiához.

Pert indít Hóman Bálint akadémiai tagságának posztumusz visszaállításáért a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ellen január 4-én Varga István ügyvéd, volt MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő, aki ezt kedden Székesfehérváron, a néhai politikus születésének 130. évfordulóján rendezett megemlékezésen, „lélekszobor-avatáson" jelentette be.

Pénzügyi válságba került az MTA alig több mint két éve átadott Természettudományi Kutatóközpontja – erről elsőként Váradi András biokémikus számolt be az Élet és Irodalomban. Az akadémia vezetői kutatói fórumot tartottak a munkatársak megnyugtatására, ám sok kérdés továbbra is megválaszolatlan.

Milyen igények hozzák létre az állami pénzből finanszírozott új művészetkutató intézeteket? Az egyik az MMA, a másik a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként épp most alakul. És mit szól a versenytársakhoz az MTA nagy tekintélyű művészettörténeti intézete?

Hogyan viselkedik a mágneses folyadék? Milyen lehetőségeket rejt magában a fizika, a kémia, a biológia, az informatika, valamint a mérnöki ismereteket is alkalmazó, rohamosan fejlődő tudományág, a milliméter milliomodrészének megfelelő mérettartomány jelenségeit vizsgáló nanotechnológia? Mi köze van a lepkeszárnynak a nanoszerkezetekhez?

Szociológiai felmérések, tanulmányok, szakértők sora cáfolja Orbán Viktornak azt a hétfői kijelentését, amely szerint Magyarországon a gyermekek 90 százaléka – szülei anyagi helyzete miatt – nem éhezhet.

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya követeli, hogy a homeopátiás szereket és a bizonyítékokon nyugvó gyógyszereket ugyanazoknak a kritériumoknak az alapján bírálják el.

Talán még csak nem is mérséklődik a menekültek Európába áramlása ebben az évtizedben - derül ki a Magyar Tudományos Akadémián létrehozott munkacsoport elemzéséből.

Szembehelyezkedett az orbáni politikával a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportja. A kutatók szerint a kormányzatnak munkaerő-piaci integrációs programot kellene készítenie, és szükség van a migrációs áradat árnyaltabb elemzésére.

A klímaváltozástól a migrációig, az agytérképezéstől a lézerfizikáig számtalan témát feszegetnek a világ minden részéről érkező vendégek a jövő heti Tudományos Világfórumon.

„150 éves az Akadémia palotája" címmel látható kiállítás az MTA Művészeti Gyűjteményében. 

Miután az MTA kommunikációs főosztálya „a migrációt vizsgáló akadémiai bizottság eredményeinek közzétételéig” megtiltotta az akadémia tudományos műhelyeinek, hogy a bevándorlás témájáról nyilatkozzanak, kíváncsiak lettünk, mivel foglalkoznak ezek az intézmények. Rögtön rá is bukkantunk egy tanulmányra, amely részben talán megmagyarázza a felülről elrendelt hallgatást.

Addig nem nyilatkozhatnak a sajtónak, amíg a migrációt vizsgáló akadémiai bizottság eredményeit nem teszik közzé.

A miskolci diákok, pedagógusok, öregdiákok, szülők tiltakozása ellenére a jobboldali városvezetés az elmúlt években több alkalommal is megkísérelte átneveztetni a város patinás intézményét, a Földes Ferenc Gimnáziumot. Azt szerették volna elérni, hogy Széchenyi Istvánról nevezzék el az iskolát, mondván: a magyar történelemben ismeretlen kommunista újságíró neve helyett jelentőségteljesebb névre van szükség.