Amikor erre az akadémiai sajtótájékoztatón rákérdeztünk, megemlítve Orbán Viktor brüsszeli kijelentését, hogy csak megfigyelőként jelent meg a migrációs csúcson (mert szerinte a kerítéssel megállította az áradatot), Lovász László, az MTA elnöke ezt válaszolta: A politikai kijelentéseket nem az én tisztem értékelni.
Nem hiszem, hogy a migrációról úgy gondolkodnának a kormányzati szereplők, hogy azt megoldották, ezért mi is tovább tanulmányozzuk a kérdést.
Török Ádám főtitkár, a munkacsoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tudnak napihírekre reagálni, a szakpolitikai döntésekhez kívántak segítséget nyújtani. Ennek azért van jelentősége, mert akkor szorgalmazták az ország munkaerő-piaci reagálását migrációügyben, amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter órákkal előtte bejelentette:
Magyarország egyetlen visszatoloncolt bevándorlót sem vesz vissza más országokból.
A munkacsoport szerint a dél felől érkező migránsok hirtelen lettek sokan, a „küldő” országok köre nem korlátozódik Szíriára, Afganisztánra. Immáron a szub-szaharai afrikai térségből is jönnek a fiatal (20 és 30 év közötti) férfiak, ami azt jelzi, hogy a klímaváltozás is belejátszik a folyamatba. – Arra is fel kell készülni – fogalmazott Végh Zsuzsanna –, hogy sokan itt maradnak, itt rekednek. Ezért kell kidolgozni az integrációs elképzeléseket. A vándorlás nem fog megszűnni – mondta.
|
„A menekültek Európába való beáramlása várhatóan nem áll le”
Móricz-Sabján Simon |
A tudósok szerint, ha Magyarország befogadna menekülteket, akkor abból
akár lehetne profitálni.
Az irániak, az irakiak és a szírek is jó képzési mutatókkal rendelkeznek, beszélnek idegen nyelveken, nem omlott teljesen össze a kibocsátó környezetben az oktatás és a szociális rendszer, mint például Afganisztánban. Az MTA annak ismeretében tette ezeket a megállapításokat, hogy a Belügyminisztérium szerint „nagy tömegű befogadás nem valószínű”. És ez a valóság, mert a 132 ezer idei menedékkérő közül mindössze huszonketten kaptak menekültstátust Magyarországon.
A tanulmányok készítői felhívják a figyelmet arra, hogy lassan, de folyamatosan átalakul a német és az osztrák, kezdetben menekültpárti közvélemény, ezzel azonban nem kívánnak foglalkozni, miként a terroristaküldés leegyszerűsítő kérdésével sem. Sokkal inkább a történeti, kulturális, szociális és vallási elemzésekre összpontosítanak – azzal együtt, hogy a kutatók által vizsgált 132 ezres kontingens 97 százaléka továbbment tőlünk másik országba.
A tanulmányokban a „kerítés” kifejezést egyszer sem említették. Török Ádám azt mondta, előre eldöntötték, hogy a kerítést nem hozzák szóba.
