Az MTA szerint sincs rendben, amit Miskolcon csinálnak
A miskolci diákok, pedagógusok, öregdiákok, szülők tiltakozása ellenére a jobboldali városvezetés az elmúlt években több alkalommal is megkísérelte átneveztetni a város patinás intézményét, a Földes Ferenc Gimnáziumot. Azt szerették volna elérni, hogy Széchenyi Istvánról nevezzék el az iskolát, mondván: a magyar történelemben ismeretlen kommunista újságíró neve helyett jelentőségteljesebb névre van szükség.
Szerintük már a 90-es évek elején dönteni kellett volna a névváltoztatásról, mert az 1950-es évek elején, a Rákosi-diktatúra éveiben kényszerítették rá miniszteri utasítással az iskolára, hogy vegye fel Földes Ferenc nevét.
Veres Pál, az iskola vezetője is ellenállt e kezdeményezésnek, őt később megpróbálták eltávolítani a gimnázium éléről.
Pályázatát – noha azt elsöprő többséggel támogatták a tanárokat, a szülőket és a diákokat képviselő szervezetek – többször is visszadobták, s helyette egy nyugdíj előtt álló énektanárnőt favorizáltak. A Klik hosszas procedúra után végül elfogadta Veres Pál igazgatói kinevezését.
A névváltoztatás ügyében Pusztai Gábor, az Eszakonline.hu hírportál vezetője az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Tudományos Akadémiához, s megszerezte azt a levelezést, amelyet a városvezetés és az Akadémia folytatott Földes Ferenccel kapcsolatban.
A polgármesteri hivatal ugyanis korábban az MTA állásfoglalására alapozva szerette volna bizonyítani a névváltoztatás megalapozottságát. Csakhogy az Akadémia mégsem a szájuk íze szerint döntött – derült ki a levelezésből.
Az MTA állásfoglalása szerint az 1943. januári urivi áttörés során munkaszolgálatosként elhunyt Földes párizsi és bolognai egyetemi tanulmányok után az 1930-as évektől kezdve a hazai munkásmozgalomban és az illegális kommunista mozgalomban is tevékenykedett. Közéleti tevékenységére és publikációira elsősorban a Horthy-rendszer (így például az oktatási rendszer antidemokratikus és antiszociális jellegének) baloldali bírálata volt jellemző, a háborúval szemben agitált. Forrásaik szerint erőszakos cselekedetek nem fűződnek a nevéhez.
|
A jónevű gimnázium
Konyhás István / Népszabadság |
„Mivel Földes már 1943 elején meghalt, a második világháborút követően hazánkban kiépülő kommunista diktatúra kiépítőjeként vagy fenntartójaként természetesen nem jöhet szóba. Felmerülhet esetleg, hogy a 33 évesen meghalt Földes alig másfél évtizedes közéleti munkássága a kommunista rendszer előkészítéseként volna értékelhető. A Horthy-rendszer és a háborús részvétel bírálata önmagában nem tekinthető ilyennek, még akkor sem, ha mindezt baloldali, marxista alapon tette is Földes. Illegális kommunista párttagsága – ami különben az évtizedekkel korábbi utcaelnevezésnél a legtöbbet nyomhatott a latban – önmagában még nem meríti ki a törvény citált előírásait. Tudományos és publicisztikai munkássága szellemi értelemben a kommunista diktatúra előkészítéseként csak igen áttételesen értelmezhető: a kor korlátozott sajtószabadsága nem biztosított lehetőséget olyan eszmék propagálására, amelyek a későbbi kommunista diktatúra szellemi előkészítéseként értékelhetők. Az a tény, hogy a kommunista rendszer Földes halála után őt az illegális munkásmozgalom mártírjaként ünnepelte, önmagában nem perdöntő. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy egy-egy baloldali életút sokkal változatosabb és fordulatosabb annál, mint ahogyan azt a marxista hagiográfia beállítja: gondolhatunk itt akár a »proletárköltő« József Attilára is” – olvasható az akadémiai állásfoglalásban.
