Ezért nem beszélhetnek a migrációkutatók

„Az elmúlt években készült adatfelvételek elemzéseiből rendre a magyar lakosságnál jobb munkaerő-piaci helyzetben lévő migránsok képe rajzolódik ki (...), ugyanakkor markáns különbségek vannak a bevándorlók egyes csoportjai között a foglalkoztatási helyzetüket tekintve.

A kutatás hat migráns csoportot vizsgált, közülük csak egy volt határon túli (kárpátaljai) magyar, a többi nem magyar anyanyelvű ukrán, kínai, vietnami, török és arab. A kínai, vietnami és török csoportban magas az önfoglalkoztatók aránya, a magyar és ukrán etnikumúak körében az alkalmazottként foglalkoztatottak és a fizikai munkát végzők vannak az átlagosnál többen. Az arabok esetében az arányok egyenletesen oszlanak meg.”

„A hat migráns csoportra kiterjedő elemzésében szó van a migránsok munkaerő-piaci státusának változásáról a migráció előtti és utáni időszak tekintetében. Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált népesség esetében nem igazolódik az a sztereotípia, miszerint a migráció hatására státusvesztés történik: a vizsgált migránsok túlnyomó többsége megőrizte, vagy egyenesen javította munkaerő-piaci státusát a Magyarországra költözést követően.”

„ A migráns vállalkozások gyakran reagálnak létező gazdasági, piaci szükségletekre, és az így keletkezett niche-ekben jelentős komparatív előnyt jelent az etnikai közösségen belüli erőforrások és bizalom mobilizálhatósága, a transznacionális kapcsolatrendszerek kiaknázása. A szomszédos országokból áttelepült magyar etnikumú migránsok körében a hazai lakosságénál alig valamivel magasabb a vállalkozók aránya. Ezzel szemben a kelet-ázsiai (kínai, vietnami) valamint török és arab származású migránsok körében különösen magas arányban találunk vállalkozókat.”

Az arab országokból származó bevándorlók iskolázottabbak, mint a magyar lakosság nagy része, és sokaknak saját vállalkozásuk van Laufer László / Népszabadság

„Általánosságban elmondható, hogy a bevándorló népesség iskolázottsági mutatói jobbak a hazai lakosságénál. A különféle származási csoportokat egymással összehasonlítva látható, hogy markáns különbségek vannak az iskolázottság tekintetében: a leginkább iskolázottnak az arab országokból származók, a legkevésbé iskolázottnak a kínai bevándorlók és a törökök bizonyultak. Ez utóbbiak körében ugyanakkor nagyon magas az egyetemi tanulmányokat folytatók aránya.”

„Az oktatási rendszer és a migráció kapcsolatát, a migráns tanulók közoktatásbeli vagy felsőoktatásbeli helyzetét csak kevés kutatás vizsgálta az elmúlt években. Az eredmények elsősorban a hazai oktatási rendszer bizonytalanságát és eszközhiányát, valamint a pedagógusok és befogadó osztályközösségek ismerethiányból fakadó hétköznapi etnocentrizmusát hangsúlyozzák, valamint bemutatják a csekély lélekszámú migráns népesség heterogenitását. A középosztályosodó, elitképzés felé tendáló kínai vállalkozói réteg és a menekültként Magyarországra került, anyagi és társadalmi tőkében szegény afgán közösség szembeállítása különösen érzékletes példája ennek.”

„A közelmúltban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal végzett egy felmérést a felsőoktatásban tanuló harmadik országbeli diákok körében, amely alapján úgy tűnik, a hallgatók többsége nem tervez hosszú távú Magyarországi tartózkodást, kifejezetten az adott – sokszor angol nyelvű – képzés elvégzése érdekében jöttek Magyarországra. Hosszú távú magyarországi terveik elsősorban a szomszédos országokból érkezett magyar etnikumú hallgatóknak vannak.”

„A magyarországi bevándorlók többsége beszél magyarul, vagy ha nem beszél, akkor szeretne megtanulni.”

„A bevándorlók vagyoni-jövedelmi helyzete az elemzések szerint jobb a magyar lakosság átlagánál.”

„A migránsok egészségesebbek, mint a magyar társadalom egésze, az egészségüggyel kapcsolatos problémáik – ha vannak egyáltalán – inkább az ellátórendszerhez való hozzáférésből fakadnak.”

„Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján Magyarország a bevándorlókkal szemben erősen elutasító európai országok között található. A lakossági attitűdök és vélemények azonban még nem eredményeznek feltétlenül és közvetlenül diszkriminációt (...) a Budapesten élő migránsok a más európai városokban élőknél lényegesen kevesebb diszkriminációval találkoznak.”