„mindenkinek vannak hibái.
Akkoriban egész Európa tele volt antiszemita politikusokkal”.
Ugyanakkor Hóman egyedüli regnáló politikusként tiltakozott a német megszállás ellen – folytatja az ügyvéd. Bár Szálasi Ferenc hatalomátvétele után az úgynevezett nyilas parlament tagja maradt, közben menlevelekkel segítette az üldözötteket. Politikai nézeteit egyébként is külön kell választani a mindenki által nagyra becsült történészi, tudományos tevékenységétől – mondja.
 |
A székesfehérvári szoborállítás lekerült a napirendről
Koncz György |
2010-ben, a jobboldal kétharmados győzelme után Varga fideszes képviselőként parlamenti interpellációban készült felhívni a figyelmet arra, hogy Hóman Bálint ügye még mindig rendezetlen. Felszólalását azonban Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter – ahogyan az ügyvéd fogalmaz – „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen szóvá tette az esetet. Bejelentette azt is, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet. „Csináld csak!” – Varga emlékei szerint a kormányfő ezekkel a szavakkal adta áldását a kezdeményezésre.
Varga perújítása sikerrel járt, a bíróság jogerősen felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól. A Fővárosi Törvényszék a miniszter antiszemitizmusával nem foglalkozott, mivel a Népbíróság 1946-ban nem ezért, hanem a Szovjetunió elleni hadba lépés megszavazása miatt ítélte életfogytig tartó börtönre Hómant. A lényegen ez nem változat – állítja Varga.
Magyarországon a vádhoz kötöttség elve érvényesül,
Hóman Bálintot jogi értelemben teljes mértékig rehabilitálták. Az ügyvéd szerint jelen esetben ez egyet jelent a politikai rehabilitációval.
Már csak a tudományos van hátra – tette hozzá. A kormányfő és több fideszes politikus kezdetben lelkesen üdvözölte Hóman utólagos felmentését, aztán megváltozott a politikai széljárás. Orbán a parlamentben kollaboránsnak nevezte a volt kultuszminisztert.
Varga István tudomása szerint példátlan, hogy valaki perbe fogja az MTA-t, de nem látja elkerülhetőnek a bírósági eljárást. Tízoldalas keresetlevelében részletesen taglalja, hogy „milyen formai és tartalmi hibákat, jogsértéseket” követett el az Akadémia, amikor 1945-ben kizárta soraiból Hóman Bálintot. A rendszerváltáskor az MTA szerinte kettős mércét alkalmazott, a politikai okok miatt kizártak közül csak három személyt nem vett vissza: köztük volt Hóman is. Az ügyvéd bízik abban, hogy a bíróság nem utasítja el a keresetet, és érdemben tárgyalni fogja az indítványt.
