Az Országgyűlés tegnap 303 szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett megszavazta a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló törvény módosítását. A mindössze egymondatos változtatás szerint a jövőben az Akadémia alapszabályának elfogadásához és módosításához a határozatképes közgyűlésen jelen lévő szavazásra jogosultak kétharmadának igen szavazata szükséges - ezzel megkönnyítik, illetve megteremtik az akadémiai reformfolyamat elindítását. Így a korábbihoz képest kisebb létszámhoz kötik az alapszabály megváltoztatását.

Egyetlen tartózkodás mellett, egyhangú döntéssel a parlament besegített az Akadémiának. Hétfő este 314 igennel szavaztak a képviselők az 1994-es akadémiai törvény egymondatnyi módosítására. A furcsa egyetértés az akadémiai reformok egyöntetű támogatását jelentette, amelyekre a kedden zárult rendkívüli közgyűlés végén a testület vezetői felhatalmazást kaptak.  

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendkívüli közgyűlése hétfőn megszavazta a tudós testület reformjának folytatásáról szóló előterjesztést Budapesten.

A belpolitikai viharok akár kedvezhetnek is az MTA ma kezdődő rendkívüli közgyűlésén azoknak, akik még a belső viták során jórészt élüket vesztett reformjavaslatokat is tompítani akarják. Pléh Csaba főtitkárhelyettes, a reformbizottság mozgatója ennek ellenére optimista. Igaz, mérsékelten.

Szégyen, hogy azt a Kosáry Domokost kitapsolják vagy kifütyülik, aki évekig börtönben volt 1956 után - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Nap-keltében.

Ezúttal valóban sorsdöntő akadémiai közgyűlés előtt áll a magyar tudományos élet. Nem azért, mert - mint az a hivatalos programban szerepel - a tudós testület arról dönt majd, hogy jóváhagyja-e az elnökség által beterjesztett reformkoncepciót. Hanem mert ennek ürügyén megkezdődhet az MTA tudományos intézethálózatának leépítése.

Egy megjegyzésével személyében megsértett Kosáry Domokos - hozta nyílt levélben az MTA elnökének tudomására tegnap Salamon László, a KDNP képviselője.

A legizgalmasabb és a legbátorítóbb konzultációnak nevezte GyurcsányFerenc miniszterelnök kedden a Magyar Tudományos Akadémiával az ÚjMagyarország Fejlesztési Tervről (II. Nemzeti Fejlesztési Terv)folytatott egyeztetését.

Saint-Simon technokratikus utópiája azzal a kérdésfeltevéssel indul: mi történne, ha egyetlen éjszaka alatt meghalna Franciaország összes politikai kiválósága? A franciák szomorúak lennének, de egy éven belül újra betöltenék ezeket a közéleti állásokat. És mi történne, ha az ország legkiválóbb 15 tudósa és szakembere halna meg? Őket bizonnyal nem lehetne pótolni, legfeljebb egy nemzedéknyi idő alatt.

Egymillió eurót nyert a legrangosabb európai tudományos pályázaton egy magyar agykutató. Tamás Gábor szerint a hasonló támogatási lehetőségeknek köszönhetően ma már itthon is lehet világszínvonalú munkát végezni, a fiatal tudósoknak nem kell feltétlenül elmenniük az országból ahhoz, hogy az élvonalban maradhassanak.

Az európai kémikusok Budapesten rendezett első konferenciájának egyik Nobel-díjas meghívottja Oláh György professzor. A magyar származású, Amerikában élő tudós szerint a tudományban nem minden a pénz, kíváncsiság és kreativitás nélkül nincs eredmény.

Gyermekkorom kedvenc meséi az utazásos mesék voltak. Akkoriban, az ötvenes évek végén szóba se jött, hogy magyar ember külföldre utazhat. Talán ezért szüleim a saját (álmaik) utazásairól meséltek nekem.

A rendszerváltás olyan alapvető változás volt, hogy megköveteli önképünk újrafogalmazását - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Debrecenben megrendezett VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyitó plenáris ülésén. Az államfő a hungarológiáról, a magyarság tudományáról elmondta: az jelentősen hozzájárul a nemzeti identitás megfogalmazásához.

Teljesen maga alá gyűrte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványt és intézeteit a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). A nagy igyekezettel végrehajtott offenzíva gyümölcse azonban várat magára: a kutatóhelyek adósak a konkrét eredményekkel.

Fábri György, az MTA kommunikációs igazgatója egy Vitaszint alatt című írásban válaszolt (július 25.) Reform-Akadémia? című írásomra (július 13.). Ugyanő válaszolt a Nature hasábjain (július 27.) a rangos tudományos lapban nemrég megjelent és az Akadémiát kritizáló cikkre. Fábri úr megjelentetett egy, a Népszabadság-beli cikkéhez hasonló, de annál terjedelmesebb írást is az Akadémia honlapján. Fábri úr konkrét számokat és részletes adatokat tartalmazó írásomat alulinformált handabandázásnak, összevissza kocsmai beszédnek minősíti. Sajnálom.

Sok kicsi helyett kevesebb, de nagyobb létszámú felsőoktatási kutatócsoportot támogat a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia. A pályázaton elvérző csoportok megszűnnek vagy beolvadnak a nyertesekbe. Az Akadémia ítélete szerint ez a döntés az akadémiai reform újabb fontos lépése.

Közmondásos, hogy mi, magyarok mennyire nem tudunk egyetérteni. Aki ezt megfogalmazta, ismerte a magyar lelket. Van itt a messzi északon egy nagy kutatóintézet. Több mint ezerfős. Sok beszéd folyik itt is a tudomány nemzetköziségéről, de az ezer között alig van külföldi. Vagyunk ketten magyarok, mindkettőnk ugyanabban az évben született, és ugyanakkor van a nevünk napja is. Olykor együtt is ünnepeljük. Tudunk egymásról, olykor egyetértve beszélgetünk, máskor nem. Most éppen nem.

A Magyar Tudományos Akadémia elmúlt kétévi gazdálkodását elemző Állami Számvevőszék jelentéséből kiderül, hogy a kormánynak nem volt jóváhagyott, több ciklust átívelő tudomány-, technológiapolitikai és innovációs stratégiája.