A néhai miniszterelnököt még Rákosi Mátyás utasítására emelték be a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé, ezért meg kell vizsgálni választásának körülményeit - mondja Félix Péter újságíró. Az MTA nem hajlik a felvetésre, ezért a kezdeményezők demonstrálni fognak - írja a Magyar Nemzet.

Nehéz helyzetbe került a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet, egyelőre csak remény van arra, hogy megfelelő fenntartási és kutatási forráshoz juthat az intézmény, legalább a tó állapotának alapszintű nyomon követéséhez.

Az elmúlt negyven év során a matematikaórák száma az általános és középiskolában összesen 301 órával csökkent – mondta Laczkovics Miklós, az MTA rendes tagja az Akadémián, ahol a természettudományos tárgyak oktatásban betöltött helyéről és szerepéről rendeztek tudományos ülést.

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról. Az MTA nem bánt kesztyűs kézzel a Horthy-korszak kultuszminiszterével.

Elutasította a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930-as -40-es években közoktatási miniszter és országgyűlési képviselő akadémiai tagságának visszaállítása érdekében benyújtott keresetet.

A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén 31 rendes, 26 levelező, 23 külső és 11 tiszteleti tagot választottak. A kilencvenegy érintett tudós között összesen öt nő volt, közülük mindössze három ­rendes és két külső tag.

Ritkán látható kormányzati részvétel mellett kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlése. A tudomány és a politika szövetségét hangoztató Orbán Viktor mellett jelen volt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán, a humántárca vezetője is.

A 100 éves évfordulóhoz közeledve mit tudunk a trianoni békeszerződésről, és mi az, amit még nem? Hogyan használjuk a nyelvünket, ha magyarul beszélünk? Milyen erők formálták a világegyetemet olyanná, amilyennek ma látjuk? Mit mond az evolúció a rák kialakulásáról? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 11 nyertese. Kutatásaikat az Akadémia öt éven keresztül összesen mintegy 400 millió forinttal támogatja – szól az MTA közleménye.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának 847,5 millió forintos hiánya három év alatt ledolgozható, jelentették ki az akadémia vezetői a pénzügyi vizsgálat eredményeinek ismertetésekor. A felelősöket azonban csak a közgyűlés után kezdik keresni.

Fenn kellene tartani Lukács György egykori lakásának emlékhely jellegét, amitől Lovász László MTA-elnök nem zárkózik el, ha egy alapítvány, a család, vagy a volt tanítványok méltó tartalommal tudnák ezt megtölteni a lakás felújítása után, amelynek állaga mostanra nagyon leromlott.

Két emlékezetpolitikailag is fontos kérdésről tárgyalt csütörtökön az MTA II. filozófiai és történelmi osztálya.

A Lukács Archívum helyiségeinek megvásárlását javasolja a Magyar Tudományos Akadémia vezetésének Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője és Monok István, az Akadémia könyvtárának főigazgatója.

Az MTA állásfoglalása szerint nem viselheti közterület Nyirő József nevét. Kecskeméten is változtatni kell, a közgyűlés két lehetséges névadó közül készül dönteni. Nem fogják elhinni, ki az egyik jelölt: Wass Albert.

Lovász László szerint a Horthy-korszak kultuszminiszterének politikai tevékenysége a tudománynak is sokat ártott, legitim döntés volt a kizárása a Magyar Tudományos Akadémiáról.

A víz és környezet kapcsolata, az agrárinnováció és az oktatással kapcsolatos szakmódszertani kutatások köré összpontosítja a Magyar Tudományos Akadémia a következő időszakban indítandó nagy programjait. Ennek keretében 7,8 milliárd forintos kormánytámogatásból új mezőgazdasági kutatóközpont épül Martonvásáron.

Martonvásár az agrár-innováció központja lehet. A kormány milliárdos összeget szán a fejlesztésre.