Ő egyébként az Akadémia előző ciklusában főtitkár-helyettesi posztot betöltő pszichológus, Csépe Valéria, akinek a neve a csődöt jelentett Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kapcsán is felvetődött. Ő volt annak a funkcionális MRI-laboratóriumnak a megalapítója és első vezetője, amelyik hosszú ideig kihasználatlanul működött. Más, lapunk által megkérdezett akadémiai forrás viszont Csépe leszavazását inkább azzal indokolta, hogy főtitkár-helyettesi időszaka alatt vélhetően kevesebb időt tudott fordítani kutatásaira.
A szavazás eredményét a zárt ülésen Somogyi Péter agykutató, az MTA rendes tagja, az Oxfordi Egyetem professzora hozzászólásában szégyennek nevezte. A Royal Society és a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja szerint e két szervezet nem hagyja figyelmen kívül a női tagokat. Információnk szerint az MTA elnöke, Lovász László is szomorúnak nevezte a helyzetet, és megígérte, az Akadémia vezetése oda fog figyelni, hogy a kiváló női tudósok ne kerüljenek hátrányba a következő választások alkalmával.
A jelenlegi szabályok ezt megnehezítik, hiszen nincs női kvóta, amit alkalmazni lehetne. Ez ellen egyébként két női akadémikus is felszólalt, mondván, ne azért válasszák meg őket, mert szoknyát hordanak.
– Ha ezért választanának meg egy nőt a nála érdemesebb férfi helyett, ez tönkretenné a női tudósok ügyét – hangoztatta lapunknak Hargittai Magdolna, a Nők a tudományban – Határok nélkül című, tavaly megjelent könyv szerzője, maga is az MTA rendes tagja. Ám az egyformán kiváló női és férfi tudósok között létjogosultsága lehet a pozitív diszkriminációnak. A vegyészprofesszor asszony nagyon szomorúnak tartja a helyzetet, melynek két forrását említette. Egyrészt már az Akadémia doktorai között is jóval kevesebb a nő, mint a férfi, így kisebb a jelölés esélye. Európai statisztikák is mutatják, hogy míg az egyetemre közel azonos arányban vesznek fel lányokat és fiúkat, addig az egyetemi tanárok szintjén már csak tízszázaléknyi női tudós marad. A másik ok, hogy a pályán lévő női kutatókra sem figyelnek oda eléggé. Idehaza a politikai elit hozzáállása sem segít a női tudósokról döntő férfi elit véleményének kialakításában. Hargittai Magdolna szeretné azt remélni, hogy ezt a magyar férfi tudósok nem veszik figyelembe, de a választás szomorú eredménye feltűnő volt. Hargittai úgy véli, hogy a mostani választás hatására az Akadémia felébred. Hogy ez így lesz-e, nem tudni, a könyvére érkezett sok pozitív reakció azonban eddig mind a nők ügyére fókuszáló szervezetektől érkezett.
A csőd árnya
A TTK másoknak is rossz ómennek bizonyult. Nem lett levelező tag két vegyész, a korábbi főigazgató, Keserű György Miklós és a médiavisszhangot kiváltott Élet és Irodalom-beli cikk szerzője, Váradi András sem. Az ismertebb kimaradók között találjuk még a neves filozófust, esztétát és irodalomtörténészt, Radnóti Sándort, Mezey Barna jogászprofesszort, az ELTE rektorát, de nem lett levelező tag a nem régen alapított Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója sem.
