Elismerte az akadémia elnöke, mégis létezik az eltussolt bizottság
A víz és környezet kapcsolata, az agrárinnováció és az oktatással kapcsolatos szakmódszertani kutatások köré összpontosítja a Magyar Tudományos Akadémia a következő időszakban indítandó nagy programjait. Ennek keretében 7,8 milliárd forintos kormánytámogatásból új mezőgazdasági kutatóközpont épül Martonvásáron.
Élére szeretnénk állni néhány az ország jövője szempontjából fontos tudományos kutatásnak – mondta Lovász László, amikor meghirdette az MTA három új átfogó programját. Az elnök beszámolt róla, hogy új bizottságot állított fel a magyarországi folyók és tavak vízhozamának, hajózhatóságának, az energiatermelés kérdéseinek, valamint a globális klímaváltozásnak a természetes vizekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára indítandó program előkészítésére. Ezzel összefüggésben aggasztónak nevezte, hogy a bősi erőmű hatásait vizsgáló szigetközi munkacsoport, amelynek vezetőjét az MTA elnökének tiszte kijelölni, két-három éve semmilyen megbízást s pénzt sem kapott a kormánytól.
|
A vizsgálat eredménye még várat magára
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Nem megnyugtató a helyzet – mondta Lovász László. (Ezzel az MTA elnöke elismerte, hogy mégiscsak létezik a bizottság, amit eddig tagadtak, sőt a testület működésének nyomait is megpróbálták eltüntetni az akadémia honlapjáról. Az ügyről itt olvashatnak bővebben - a szerk.)
A közoktatással kapcsolatban az elnök az egyik fő problémának a régen intenzíven vizsgált tantárgyi tematikák mostoha helyzetét látja. Ezért a közoktatási kerekasztal munkájában is részt vevő MTA négyéves programot indít közoktatást segítő szakmódszertani kutatásokra. Egy éve 15 kutatócsoport már vizsgálódik e témában, részeredményeiket nemsokára értékelik.
Az Akadémián a különálló kutatóintézetek még Pálinkás József idejében megindult központokba tömörítése az agrár-kutatóintézetekkel folytatódik. A kormány 7,8 milliárd forintos támogatásával a már ott működő Mezőgazdasági Kutató Intézet mellé Martonvásárra költöztetik a növényvédelemmel és talajtannal, agrokémiával foglalkozó budapesti intézeteket a Rózsadomb aljában működő állami ingatlanjaikból. Barnabás Beáta főtitkárhelyettes elmondta, a szakegyetemmel szerves kapcsolatban működő állatorvos-tudományi kutatóintézet megússza a vidéki központosodást.
Több mint három hónap telt el viszont azóta, hogy kipattant az MTA mintegy 800 millió forintos hiányt felhalmozott természettudományi kutatóközpontjának botránya. Török Ádám főtitkár elmondta, a független külső cég által végzett pénzügyi vizsgálat e hó végére várt lezárulásáig nem tudják a csődközeli helyzet okait megnevezni, ahogy a konszolidáció pontos lépéseit sem. A központ – egyének helyett kutatócsoportokra vonatkozó szakmai átvilágításának előzetes eredményei alapján ugyanakkor az egységek 8-9 százalékát megszüntetendőnek ítélték, ami persze elbocsátásokkal is jár majd, s e lépések főleg a középkorú kutatókat érintik majd. A központban lévő túlméretezettnek nevezett képalkotó centrumot másképp fogják működtetni és a TTK-nál felmerült problémákkal kapcsolatos tapasztalatokat figyelembe veszik a most épülő humántudományi kutatóközpontnál.
A támadás a támadót minősíti
Lovász László, az MTA elnöke egy kérdésre elmondta, nem kívánja a közgyűlés elé terjeszteni Hóman Bálint akadémiai tagságának helyreállítását. Az akkori közgyűlés, a tények vélhetőleg jobb ismerete alapján döntött 1945-ben, még a népbíróság ítélete előtt. A korántsem kommunista testületet zömmel konzervatív tudósok alkották, akiknek jelentős része megszenvedte az ötvenes éveket. A Hóman akadémiai rehabilitációjáért indított perről csak a sajtóból értesültek, hivatalos értesítést csak azután kaphatnak, ha a bíróság egyáltalán befogadja a keresetet. Lovász László megerősítette, ha jövőre ismét jelölik, vállalja a következő elnöki időszakot is. Az MNB alapítványaival kapcsolatos kritikus állásfoglalása miatt az MTA közgazdasági bizottságát ért nemzeti banki támadások az MTA elnöke szerint a támadót minősítik. Az Akadémia vezetői nem kívánnak a tudósok integritásáról vitát folytatni.
