galéria megtekintése

„Halottakból akarnak új hősöket teremteni”

0 komment


Dési András

Mindig irigyelte a cseheket Václav Havelért, ugyanis sokáig az író-értelmiségiből lett politikus szimbolizálta Basil Kerski számára a kelet-európai rendszerváltást. – Ahogy „öregedtem”, úgy kezdtem el értékelni Lech Walesát. Havelt tisztelem, mégis azt gondolom, Walesa munkásszármazása, nem értelmiségi háttere miatt sokkal nagyobb utat tett meg. Tömegeket tudott mozgósítani a kommunista hatalommal szemben, de sosem akart erőszakot. Második világháborús gyermekként, látva-megélve az elnyomást, tisztában volt vele, hogy az erőszak sehova nem vezet. S azt is tudta, hogy a vérontás elkerülése érdekében kompromisszumokat kell kötni a kommunista hatalommal – mondta a lapunknak adott interjúban a gdanski Európai Szolidaritás Központ (ECS) igazgatója.

Kerski nem tagadja, hogy őt sem hagyják hidegen a volt államfőről most nyilvánosságra hozott állambiztonsági akták. Walesához jó viszony fűzi, pedig a Szolidaritás egykori legendás vezére nem könnyű ember. Roppant bizalmatlan a külvilággal szemben, nehezen oldódik fel. Bár jobb lenne, ha a célba vett volt köztársasági elnök egyértelműbben fogalmazna a múltjával kapcsolatban. Kerski felháborítónak tartja, hogy a dossziét publikáló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) csak úgy odaveti a médiának az anyagot. Az IPN-ben pedig lenne elég történész, aki kontextusba tudná helyezni az anyagot. Például azt, hogy a kommunista titkosrendőrségek maguk is manipulálták az általuk vezetett ügynökaktákat.

Kerskit sem hagyják hidegen a Walesa-iratok
Kerskit sem hagyják hidegen a Walesa-iratok
Fotó: Grzegorz Mehring / ESC

 

A 46 éves lengyel-iraki származású politológus-publicista alapítása óta vezeti a hatalmas rozsdás hajótestre emlékeztető gdanski intézményt. A kulturális fórummá vált ECS az egykori Lenin Hajógyáron, az onnan indult Szolidaritás mozgalmon túl a kelet-európai kommunista rezsimekkel szembeszegülőknek állít emléket. Kerski az emlékezetpolitika szempontjából fontosnak tartja, hogy Walesa múltja ne csak a most publikált 1971–1976 közötti ügynökakták alapján ítéltessék meg. Különösen fontos ez a fiatal generációkra nézve, nekik fogalmuk sincs arról, hogy milyen megtorlás zajlott az 1970. decemberi gdanski lázadás nyomán: az élelmiszerárak drasztikus növelése elleni spontán tüntetéseket a hadsereg és a karhatalom kíméletlenül leverte, több mint negyvenen meghaltak és legalább ezret tett ki a sebesültek száma. – Walesa követett el hibákat, de alapvetően áldozatnak tekintem. A rá ­nehezedő belügyi nyomás miatt lett tégla, de használhatatlan tégla. Az is biztos, hogy 1978 után szakított e „tevékenységgel” – fejtegette.

Kerski úgy látja, hogy a Jaroslaw Kaczynski vezette kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) új mítoszokat akar teremteni. Kétségbe vonják a békés rendszerváltást keresztülvivő kerekasztalnál született kompromisszumokat. ­Szimbolikus váltásra törekednek, s a halotti kultuszhoz remekül illenek a 2010. áprilisi szmolenszki légi kataszt­rófa mártír áldozatai, Lech Kaczynski államfő és Anna Walentynowicz, a Szolidaritás társalapítója is.

Az ECS igazgatója úgy látja, hogy a Walesa-ügy tovább mélyíti a lengyel társadalmon belüli megosztottságot. Sokan teljesen elfordulnak a közélettől. Az 1989–1990-es békés rendszerváltozás megkérdőjelezése ugyanakkor más veszélyt is rejteget. Nevezetesen Kelet-Közép-Európa elszigetelődését, mert, látva, mi történik az orbáni Magyarországon és a Kaczynski vezette Lengyelországban, félő, Nyugaton egyre többen gondolják történelmi hibának az EU keleti bővítését. Vagyis az európai integrációnak jobb tisztes távolságot tartania e térségtől. Aminek Vlagyimir Putyin biztosan nagyon örül.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.