Folyosói pletykák már a kutatóhálózat Akadémiától való elvételének rémképével riogattak, ám az elnöki ciklusok közepén szokatlan politikusi felvonulás ellenére semmi ilyesmi nem történt, a miniszterelnök a tudomány fontosságának szokásos szóvirágaival kezdett beszédében kiemelte, a magyar tudomány jövője, minősége nemzetpolitikai ügy. Elismerte, ma már nemcsak Nyugaton, de Keleten is mágnesként vonzó körülményekkel csábítják a magyar kutatókat. A helyzetbe nem törődhetünk bele, hangsúlyozta, és többek között elismerésre méltó sikerként említette, hogy a költségvetésből a 2010-es egy százalékról idénre 1,4 százalékra nőtt a kutatás-fejlesztésre szánt források aránya.

E tény világos értékelésénél azonban látni kell, hogy a K+F forrásokon belül az évek során fokozatosan növekvő arányt képviselnek a privát szféra – gyakorlatilag a hazánkban lévő technológiai multinacionális cégek – forrásai, valamint az uniós pénzek, s az állami hozzájárulás a 2004-es 51,9 százalékról 2014-re 33,5 százalékra apadt.

Orbán az Akadémián Koszticsák Szilárd / MTI

Ennek fényében értékelhető Orbán Viktor ígérete, hogy 2020-ra a „tudásiparra” 1200 milliárd forintot, azaz a GDP 1,8 százalékát szánják, ami az uniós átlagtól már csak egytized százalékkal marad el. Igaz, ez újabb csúsztatás, mert az 1,9 százalék a mai átlagot jelenti, amit az uniós irányelvek az évtized végére 3 százalékra terveznek emelni.

Lovász László, aki elnöki beszédében elmondta, a közgyűlés előtt megegyezett a kormányfővel a kutatási programok támogatásáról, bejelentette, az MTA idén szeptembertől a felsőoktatáshoz hasonló béremelést hajt végre. Az idén ezt belső forrásokból oldja meg, de jövőre ehhez 2,3 milliárd forint állami támogatást kap.

Az elnök a Lukács Archívummal kapcsolatban elmondta, a könyvek és digitalizálás és katalogizálás után a folyóiratok is a Filozófiai Intézetbe kerülnek, ahol gondoskodnak az anyag külön kezeléséről és kutathatóságáról. A lakásból pedig, ha a Lukács Alapítvány vagy más szervezet szeretné, emlékhely maradhat, amihez az MTA minden jogi és technikai segítséget megad. Mint az elnök hozzátette, a napokban az archívum megőrzéséért 8 ezer aláírással levelet kapott, s ezekhez az ő nevét is sorolják hozzá.

Heller Ágnes hozzászólásában nem fogadta el az elnök álláspontját, mivel szerinte a múlt században három világhírű magyar volt, Bartók, Puskás Öcsi és Lukács. Az archívumot megszüntetik, s a külföldi tudósok az új helyen az anyagot nem fogják tudni megfelelően tanulmányozni. Lovász László válaszában ezzel nem értett egyet, szerinte épp a jelenlegi helyen nincsenek meg a méltó körülmények az igényes kutatáshoz.

Az elnök a Hóman-üggyel kapcsolatban elmondta, nem lát okot arra, hogy a hajdani tudós és politikus elleni 1945-ös kizárási határozatot megkérdőjelezze, s e döntéssel az Akadémia jogászai szerint az akkori elődök nem követtek el hibát. Mint Lovász László fogalmazott, Hóman Bálint kiváló tudós volt, de politikusként vállalhatatlan elveket képviselt.

Az idei Akadémiai Aranyérmet Beck Mihály kémikusnak és tudománytörténésznek, az áltudományok elleni harc ismert alakjának, az MTA rendes tagjának adták át. Akadémiai Díjat kapott Horváth Szabó Tamás légkörkémikus, Karsai Ildikó molekuláris genetikus, Katona István neurobiológus, Kelemen János filozófus, Lengyel Imre matematikus-közgazdász, Salamon Imre légkörfizikus, Simon Kristóf matematikus, Sperlágh Beáta neurofarmakológus, Tallián Tibor zenetörténész, Siklér Ferenc és Veres Gábor részecskefizikusok, valamint Szabó László és Váradi Károly gépészmérnökök. Akadémiai Újságíró Díjban a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztőjét, Kovács Kiss Gyöngyöt jutalmazták. Wahrman Mór Érmet adományoztak Knáb Erzsébetnek, az Audi Hungária HR vezetőjének, a jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János Életműdíjat pedig Susan Gal antropológus-nyelvésznek, a Chicago Egyetem professzorának.

A délután folyamán a közgyűlés zárt ülésen megválasztja az Akadémia új tagjait.